Re: nincs cím

ii RÉSZ

Minden nagyszabású emberi együttműködés – legyen szó akár modern államról, középkori egyházról, ókori városról vagy őskori törzsről – a közös mítoszokban gyökerezik, amelyek csupán az emberek kollektív képzeletében léteznek. Az egyházak alapjai a közös vallási mítoszok. Két katolikus, aki még sohasem találkozott, elindulhat együtt keresztes hadjáratra, vagy szervezhet adakozást egy kórház felépítésére, mivel mindketten hisznek abban, hogy Isten emberi húsban testesült meg, és hagyta, hogy keresztre feszítsék, ezzel megváltva minket a bűneinktől. Az államok alapjai a közös nemzeti mítoszok. Két szerb, aki még sosem látta egymást, talán az életét is kockáztatná, hogy megmentse a másikét, mivel mindketten hisznek a szerb nemzet, a szerb haza és a szerb zászló létezésében. A jogrendszerek alapjai a közös törvényi míto-szok. Két ügyvéd, akik nem ismerik egymást, ennek ellenére próbálhatnak közösen megvédeni egy vadidegent, mivel mindketten hisznek a törvények, az igazság és az emberi jogok létezésében – na meg a pénzben, amit tisztelet-díjként kapnak.Pedig ezen dolgok mindegyike csupán az emberek által kitalált és egymás-nak elmesélt történetekben létezik. Az univerzumban sehol sincsenek iste-nek, nemzetek, pénz, emberi jogok, törvények vagy igazság, csakis az emberi lények közös képzeletében.Az emberek könnyen megértik, hogy a „primitív” népek azzal szilárdítják meg társadalmi rendjüket, hogy szellemekben és lelkekben hisznek, és teli-holdkor összegyűlnek közösen táncolni a tábortűz körül. Az azonban elkerüli a figyelmünket, hogy a mi modern intézményeink hajszálra ugyanilyen ala-pokon nyugszanak. Vegyük például az üzleti vállalkozások világát. A modern üzletemberek és jogászok valójában nagyhatalmú varázslók. Annyi az alapvető különbség köztük és a törzsi sámánok között, hogy a modern jogászok jóval furcsább mesékkel állnak elő. Jó példa erre a Peugeot legendája.Manapság Párizstól Sydney-ig látható személy- és teherautókon, valamint motorbicikliken egy olyan ikon, amely valamennyire hasonlatos a stadeli oroszlánemberhez. Ez nem más, mint a Peugeot, Európa egyik legrégebbi és legnagyobb autógyártójának emblémája. A Peugeot is családi cégként indult Valentigney faluban, csupán 300 kilométerre a Stadel-barlangtól. Ma körül-belül 200 ezer embert foglalkoztat világszerte, akik nagyrészt teljesen idegenek egymás számára. Ezek az idegenek olyan hatékonysággal működnek együtt, hogy 2008-ban a Peugeot több mint 1,5 millió autót gyártott, és kb. 55 milliárd eurós bevételre tett szert.Milyen értelemben állíthatjuk azt, hogy a Peugeot SA (ez a cég hivatalos megnevezése) létezik? Rengeteg Peugeot-jármű van, ezek azonban nyilván nem azonosak a céggel. Még ha a világ összes Peugeot-ját egyszerre roncstelepre dob nák és eladnák ócskavasnak, a Peugeot SA akkor sem tűnne el. Továbbra is új járműveket gyártana, és kiadná éves jelentését. A cég birtokol gyárakat, gépeze-teket és bemutatótermeket, alkalmaz szerelőket, könyvelőket és titkárnőket, de az ő együttesük sem alkotja a Peugeot-t. Egy katasztrófa végezhetne az összes alkalmazottal, elpusztíthatná az összes futószalagot és irodát. A cég azonban még ekkor is kölcsönkérhetne pénzt, felvehetne új alkalmazottakat, építhetne új gyárakat és gépsorokat. Vannak a Peugeot-nak igazgatói és részvényesei is, de ők sem alkotják a céget. Ha az összes igazgatót elbocsátanák, és minden részvényt eladnának, maga a cég akkor is sértetlen maradna.Ez nem azt jelenti, hogy a Peugeot SA sérthetetlen vagy halhatatlan lenne. Ha egy bíró elrendelné a cég felszámolását, a gyárak megmaradnának, és a munkások, könyvelők, igazgatók és részvényesek is tovább élnének – a Peugeot SA viszont abban a szempillantásban megszűnne. Röviden: úgy tűnik, a Peugeot SA-nak nincs lényeges kapcsolata a fizikai világgal. De akkor vajon létezik?A Peugeot kollektív képzeletünk szüleménye. A jogászok ezt „jogi fikció-nak” hívják. Nem lehet rámutatni, nem fizikai tárgy. Jogi személyként azonban létezik. Ahogyan önöket vagy engem is, a céget is kötik azoknak az országok-nak a törvényei, amelyekben működik. Nyithat bankszámlát, lehet ingatlanok tulajdonosa. Adót fizet, be lehet perelni és bíróság elé állítani, függetlenül a céget birtokló, vagy annak alkalmazásában dolgozó emberektől.A Peugeot a jogi fikcióknak a „korlátolt felelősségű társaság” gyűjtőne- vet viselő csoportjába tartozik. Az ilyen cégek mögött álló eszme az emberi-ség egyik legzseniálisabb találmánya. A

Homo sapiens számtalan évezreden keresztül élt nélküle. A feljegyzett történelem nagy részében tulajdonnal csak hús-vér ember bírhatott, a két lábon álló, nagy agyú fajtából. Ha a 13. századi Franciaországban Jean megnyitott egy szekérgyártó műhelyt, ő maga volt a cég. Ha egy általa készített szekér néhány héttel a megvásárlása után elromlott, a felbőszült vevő magát Jeant perelte be. Ha Jean kölcsönkért ezer aranyat, hogy megnyithassa a műhelyét, de csődbe ment, úgy kellett visszafizetnie a kölcsönt, hogy a magántulajdonát – házát, tehenét, földjét – adta el. Netán a gyerekeit szolgának. Ha nem tudta visszafizetni az adósságát, bebörtönöz-hette az állam, vagy rabszolgasorba hajthatták a hitelezői. Teljes mértékben, korlátlanul felelős volt a műhelyével járó összes kötelezettségért.Ha önök akkoriban éltek volna, valószínűleg kétszer is meggondolják, mielőtt saját vállalkozásba kezdenek. Ez a jogi helyzet nem támogatta ezt. Az emberek féltek új üzletekbe kezdeni, és gazdasági kockázatot vállalni. Nem nagyon érte meg annak a kockázatát, hogy teljes nyomorba taszítják a családjukaT.