törölve

Egy jó kis egyperces: (ismeretlen szerzőtől)

“A ház ablakából látszott, ahogy egy fiatal bróker lélekszakadva rohan a nyitva hagyott fekete Mercedésztől a miniszterelnök felcsúti rezidenciájához. A biztonsági őrök, az ex-TEK-esek rávetnék magukat, de a kormányfő int nekik, hagyják. Csalódottan zárkóztak vissza a kétajtós szekrények a bungallójukba, percekig tartott, amíg az adrenalint kicsillapította belőlük a Petőfi tévé esti adása.

•Mi az Csaba? – kérdezte Orbán, miközben a hasán igazgatta a frotír köntös megkötőjét.

•Meg kell… mentened… – lihegte Tarsoly, néha nagyokat nyel egy-egy szó előtt – a…Quaestort!

Viktor végre rendesen meghúzta a szalagot a derekán. Kitárta a karját és betessékelte a lakásba a brókert, akinek kivillan egy pillanatra az ETO-s trikója a fehér ing alól.

A miniszterelnök közben Tarsoly feje fölött összepislogott a tavaszi estében a verandán cigarettázó Mészáros Lőrinccel. A polgármester asztalán egy szétkapott bojler alkatrészei között ott volt a múltkori szüretből készült törkölypálinka. Orbán megnyalta a szája szélét – talán még az ő polcán is van egy üveggel.

•Miért kell megmenteni az ETO-t? – vetette oda a kérdést flegmán Viktor.

•Nem az ETO-t, a Quaestort! – mondta már nyugodtabb légzéssel tarsoly.

•Az ugyanaz! – förmedt rá Viktor a cégvezérre.

Anikó asszonyt szó nélkül inti vissza közben. A nő engedelmesen kifordul a szobából, és haygja, hogy a férje a vendéggel bemenjen a konyhába.

Viktor lehajolva keresgélte a pult fiókjaiban a törkölyt. A frotír köntösből ki-ki látszott a combja, amelyen Tarsoly egy „Csak az UTE” tetoválást vélt felfedezni, de nem volt biztos abban, amit lát. A kormányfő a mosogató alól kérdezte hátra:

•Szóval, mi van az ETO-val?

•A Quaestort. A Quaestort szekálja a Gyuri – jött a válasz.

Viktor elgondolkodva röffent vissza:

•A Giorgi Kvilitaia aztán mit baszogat a csapaton? Hát az csak egy csatár! – bele is kuncogott a mondat végébe.

•Nem, a Matolcsy, és még mindig nem az ETO-t! – állt ki határozottan a bróker, aki megijedve saját fellépésétől inkább aggódó hangra váltott, nehogy felingerelje a vezérét – Az MNB elkezdett minket cseszegetni. Rájöttek, hogy bóvli, amit csinálunk.

A miniszterelnök elégedetten húzott elő egy üveg házit a bojler mellől. Keszin kapta a Szijjártótól, amikor meglátogatták együtt az anyukáját.

•Az ETO-val mi lesz így? – kérdezte bontás közben.

•Az ETO-val? Hát, az megmarad, gondolom. De le kell állítani a Gyurit!

•Ha megmarad, akkor bukjad a céged – már tölti a két kupicát az elővett poharakba.

Meghúzták mind a ketten. Tarsoly keze remegett. Nem értette, hogy a régi barát hogyan lehet ennyire érzéketlen. Talán azért, mert a Győr az Újpest és a Vidi mögött van? A foci körüli kavargásban jutott eszébe a legvégső érv, amit Viktornak vethet:

•De benne van az állam pénze is a Quaestorban!

•Pffff – vált permetté a kiprüszkölt pálinka – Hogy mi?

•Hát a Petike, a Szijjártó, berakta a minisztérium pénzét. Akart egy teremfocipályát a hátsókertbe – felelte remegő hangon Tarsoly.

•Teringettét! – fakadt ki Viktor – Hát ez sem tudna füvön futni.

•Akkor segítesz?

Viktor már az üveget húzta meg, tudta, hogy a pohár nem elég. Petit mégsem hagyhatja az út mellett.

•Mondom, mi lesz! – váltott határozottabb hangra néhány pillanat csend után – Kiveszed nekem az állampénzét!

•De a 20 milliárdtól azelőtt becsődölünk, hogy a Matolcsy elkezdi a vizsgálatot! – Tarsoly már majdnem sírva kérlelte a miniszterelnököt: – Kérlek, csak állítsd le a vizsgálatot! Különben mehetek a börtönbe! Hát az egész bóvli volt, nem érted?

•Nem-nem – oktatta ki a kormányfő – Kivesszük a pénzt. Meg szólj a többieknek is, hogy takarítsák el a pénzüket Tőled. Kivéve a Lajosnak! Neki most úgyis csak a ****n jár az esze.

•De nem akarok börtönbe menni!

Viktor felállt, Tarsoly ülve maradt. Orbán intett, hogy pattanjon. Vállára tetté a kezét, a bejárati ajtó felé terelte a remegő férfit:

•Tudok erre egy keményendolgozó kisembert. Sokat ír a Facebook-oldalamra. Rajongó – mondta kuncogva – Az majd elviszi a balhét helyetted.

•Köszönöm – sírta el magát teljesen Tarsoly.

•Aztán a Lajosnak egy szót sem!

Nézte, ahogy a kerten át kisétál a bróker az autójához a TEK-esek között. Még utána kiabált:

•Aztán az ETO ki ne essen a bajnokságból!

A bejárati ajtóban hallotta, ahogy megszólal a Skype. Ráchellel minden nap nyolckor beszélnek. Apai kötelessége ez. Mielőtt becsukta az ajtót, még megnézte Mészárost a szomszédban, aki éjszakánként hobbiból bojlereket szerelt még mindig…”