Re: nincs cím

Most volt a Lánchid rádióban egy tökjó okfejtés a témában.

Ha jól emlékszem Kiszely Zoltán politológus 'tollából', gondolom Fityesz közeli.

Ettől függetlenül értelmes gondolatok hangzottak el.

A terrorizmusra hajló bevándorlók a 2.3. generációs már kint született emberek.

Általában valamely nagyváros külvárosi gettójában élnek, nincs céljuk és nincs kitörési esélyük.

Viszont segélyezik őket, van lakásuk, heverőjük, van mit enniük, meg egy TV.

Egyszerüen nem tudnak mit kezdeni az életükkel, nihilben élnek.

(Az első generációs bevándorlónak még cél az, hogy hazatér és ott mondjuk nyit egy autószerelő műhelyt a kint keresett pénzből és lesz valaki.)

Nekik ez már nem cél, elvesztették a kapcsolatot az óhazával is.

Ez a környezet főleg a dél európai - katolikus államokban jellemző, mert az északi - protestáns államokban még mindig több kitörési pont van szakmunkásként, valamely termelő tevékenységben.

(Érdekes amit mondott: A katolikus államok gazdasági prosperitás idején teljesítenek jobban, a protestáns államok pedig válság idején.)

Amiről nem volt szó:

Van egy siita - szunnita törésvonal is.

Ha jól tudom előbbiek a mérsékeltebb irányzat, utóbbiak az abszolutisták.

(Az eredeti töréspont Mohamed öröksége volt, ki lehet a vallásvezető Mohamed halála után?)

A siiták szerint bármely akár oldalági leszármazott, a szunniták szerint csak az egyenesági.

Ez a törésvonal öröklődött máig és testesül meg egy mérsékeltebb szemléletben vagy egy agresszívabb megközelítésben.

Az agresszivabb szunnita ág utánpótlást kap a nyugat - európában megfeneklett 2.3. generációs bevándorlóktól (lásd Iszlám Állam.)