Re: Devizahiteles perek
Spade Előzmény: #708118"Csak szeretném megjegyezni halkan, ha a közjegyző jóváhagy egy szerződést, az onnantól kezdve megfelel a jogszabályoknak.
Ha mégsem, onnantól kezdve a közjegyző felel.
Nem tudok neked törvényeket citálni ide, de voltak nekem is közjegyzői szerződéseim, és a bíróság több esetben is ezt az ítéletet hozta."
.
Az a baj h ez nem így van. És ezt a legtöbb jogász is rosszul/nem tudja. A régi ptk-ban vannak a szerződésre vonatkozó semmmisségi okok. A közjegyző ezek közül csak néhányat vizsgál hivatalból. De nem mindent mert nem is feladata. A semmisséget mindig kérvényre a bíróság mondja ki tehát nem magától csak akkor ha valamelyik fél kéri, tehát nem automatikus.. A tisztességtelen szerződési feltétel is semmisségi ok, mégpedig az EU miatt került a ptk-ba, lehet szidni az eu-t érte. Ha a közjegyző megállapítaná is h jogszabályba ütközik a szerződés az nem vonatkozik az általános szerződési feltételre mert az másik érvénytelenségi ok. Az h valami tisztességtelen-e vagy sem nyilvánvalóan csak bírósági mérlegelés döntheti el közjegyzői nem. Tehát ebben dönteni a közjegyzőnek nem feladata, ezt semelyik fél sem kérte tőle de ha kérte volna akkor sincs hatásköre ebben dönteni. tehát h aláírta ebben a tekintetben nem jelent semmit h az általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak vagy sem Tehát az erre való hivatkozások az indítványokban f@szságok.
Tehát a lényeg, h az EU-t lehet kurv@anyázni érte.
Viszont a bankok jól jártak a törvénnyel mert a ptk-ban semmisségi ok a tisztességtelen szerződési feltétel, azaz nincs szerződés azaz minden vissza az eredeti állapotba, azaz elvileg az ügyfélnek az eredeti felvett összegeket kellene visszafizetni. Nincs olyan a ptk-ban h részleges semmisség meg ilyen f@szságok. Megjegyzem a banki jogászok nagyon gyengék nem az AB-hez kéne sikitozni hanem megérteni h mi a tisztességtelen szerződési feltétel mi a dogmatikai lényege és az ellen érvelni.