Re: nincs cím

Kösz. Természetesen én is őt támogattam és gyerekként büszke voltam/vagyok rá.. Édesanyám is úgy látta pedig fiatal házasként jól jött volna a lakás. A nehezebb utat választották eltartási szerződésük volt egy idős beteg nénivel akit gondozni kellett, vele laktak pár évig..amikor meghalt akkor lett övék a lakás.

Engem is csesztettek vörösök lépjek be..mondtam nem vagyok elég érett..de ahogy megérik bennem a gondolat azonnal jelzem..Tungsram (egyesült izzó) gyárában dolgoztam, nagyon erős szakszervezet és komcsi vezetés volt, 90% felett volt a párttagság.

Ezek ma már nem jelentenek sokat a mai fiataloknak..nem is értik miről beszélsz.

A nyolcvanas évek elején jugóba készültem és a taknyosorrú "kisfőnök"-nek kellett jóváhagyni az utazást..odaadtam papírt na itt írd alá..mondja ok rakd le..telik 1nap két nap..mondom mi van? Kinyögi még nem döntötte el mehetek vagy sem..na bedurrant az agyam..kikaptam a kezéből felrongyoltam a felsővezetőhöz..ő aláírta...csak megkérdezte visszajössz bameg?..mondtam vissza bameg..

Én még láttam kósánét meg még egy két komcsit akik eljöttek a céges gyűlésekre akik a módszerváltás után bősz komcsiból bősz demokraták és kapitalista hívők lettek.

Ezt nehéz átadni a mai fiataloknak.