Re: nincs cím

A 0% jutalék úgy érzem irreális elvárás egy olyan rendszerben, ahol 30-40 évre próbálsz értéket teremteni.

Most fordítsuk le ugyanezt családi verzióra.

Félreteszel a gyereknek minden hónapban X Ft-ot az egyetemig. Amiket ti ezen a rendszeren számonkértek:

1. Hiányzik az az X Ft a havi kasszából. Ez szerintem tök természetes. Emiatt kell 20-30-40 évre zártnak tekinteni a rendszert és nem a MÁRA, mivel nem a MÁRA gyűjtünk. Ez persze nehéz, mert a fenti példán is látszik, hogy ma hiányzik a konyhapénzből. De ettől még fals csak a jelenlegi hatást nézni, ahogy prospero is leírta azóta.

2. Hogy ennek a 20-30 évnyi befektetésnek ne legyen költsége ezt elvárni irreális. Ha otthon tartod a párna alatt a gyerek 18. évéig akkor is lesz feltételezhetően költsége. Ha befektetésre átadod "profiknak" akkor főleg lesz költsége.

3. De ha befektetted akkor hozama is lesz. Ahogy az mnyp-knek is volt elég jó reál hozamuk végig. 1-2 kivételtől eltekintve a többségnek. (Itt Ibiza csúsztat nagyot, hogy semmit nem hoztak.) Ezt a hozamot is kihagyjátok a képletből. Nem csak költségei voltak az mnyp-nek.

4. Visszakanyarodva a példára, az, hogy a havi félretett pénzre csak hitelből van keret már probléma. Gyk. úgy teszel el mondjuk havi 10e Ft-ot a gyereknek, hogy közben hitelt halmozol fel. A kérdés ennek mértéke és itt viszont nem látok óriási gap-et. Az államadósság 20000Mrd felett volt végig, most 24500Mrd. Az mnyp vagyon éves szinten 350Mrd körüli tétel volt, tehát évente ennyivel növelte a kamatok nélkül az államadósságot. Ez a példára visszakanyarodva olyan, mintha a havi 10e félretétele mellett 700e hiteled lenne. Komolyan ezen rugózunk és ebben keressük a hibát az adósságtömegünkre? Ha belevesszük a szumma mnyp - állampapír - vagyont és a kamatokat akkor is 4-500Mrd-ról van szó évente, az arány nem sokat változik ahhoz képest, hogy miről mondunk le és közben mi folyik szét a másik oldalon. És ugye a deficit másik részét sem kell nagyon magyarázni, hogy pl. az egészségügy, oktatás, stb... közben ebből az adósságból milyen állapotban van. Tehát adná magát, hogy inkább valós problémákat kellene megoldani, mint ezen a tételen keresni a megváltást.

5. Amit próbáltam még megértetni veletek, de nem sikerült az az mnyp vagyonra kifizetett kamattartalom megítélése. Ha nem ütne további lyukat az adósságon a folyó mynp elvonás (vagy nem nagyot - mint ahogy szerintem most volt), mondjuk egy szufficites, más területeken rendbetett költségvetéssel akkor a kamatfizetés nem probléma az államnak.

Kamatot fizet... saját magának, vagyis jövőbeli nyugdíjasainak a megtakarítására, ami miatt kisebb nyugdíjkiadása lesz a jövőben. Állampapír állományt és adósságot növelni nem kell feltétlenül. Ha egyensúlyban van a rendszer akkor az államadósság nem nő, csak átcsoportosítás zajlik amiben mondjuk a Templeton helyett Mari néni kisnyugdíjas kapja meg az állampapír kamatot. Szerintem ez igenis jó irány lenne ellentétben az állítottakkal.

Persze az világos, hogy a jelen helyzet nem ez volt mivel folyamatosan növelte az adósságot. De itt visszakanyarodnék a 4. pontba... szvsz közel sem annyival... ill.: 1. pont ennek hozadéka is lett volna.

Amivel egyetértek:

Irreális költségeket vontak, de ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy irreális költségeket engedélyeztek jogilag. Ez hiba és ez egy állam igazi feladata (amivel vissza is kanyarodtunk Viktorék fő hibájához): szabályozni kell, nem átvenni a hatalmat és államosítani. Érdekes módon egyébként ezt egyébként meg is tudták tenni 2010-ben 0.9+0.2%-kal. 1998-ban fel sem merült.

A 40 éves számításod így hozamok (kamatos kamat) nélkül elég demagóg. Vagy egy kimutatás a pszáfnál a teljes költségről vagyonarányosan 2000-2009 között. Vagyonra vetítve átlag 3.4%-ról 1.1%-ra jött le. A régi díjjal maradt is volna évi 1% körül. Az új díjakkal 0.25% körül.

Ezt felszorozhatod ugyan 40 évre és akkor ilyen blődség jön ki, hogy a pénzed felét elveszik, de a hozamokkal együtt ez hülyeség. Reálhozamokra nem emlékszem, de gyanítom még ezután is nullás kb. a sztori.

Ami nem jó és láthatóan lehetne jobb is (pl. a csökkentett költségekkel), de közel sem olyan szar, mint ahogy bemutatod.

Átlagvagyonra éves 0.25% költség melletti 6% körüli (ha jól rémlik) hosszú távú hozam az minden, csak nem szar befektetés.

Többi kockázatkezelés ugyanaz: Mondhatjátok, hogy mi van, ha csődbe megy a kassza, de erre felügyelet kell és kész.

Milyen gondolkodás az, hogy jobb, ha valami nincs (mnyp megtakarítás) mert így nincs kockázat, hogy elveszik/ellopják?? Nekem nagyon kitekert hülyeségnek tűnik.

szerk: A 0.9% (4.5%) költségből 0.35% Garancia alap, Vagyonra 0.25% felügyeleti díj kb. Vagyonkezelői díj mellett van letétkezelői díj is, mivel elvárás ez is.