Re: nincs cím

Pokorni Zoltán (Fidesz-MPP) - Országos lista

1962. január 10-én született Budapesten. A család

mindkét ága Székesfehérvárról származik, apai nagyszülei

az 1940-es évek elején költöztek a fõvárosba. Édesapja,

Pokorni János (1929) tervezõ elektromérnök. 1992-ig a

Villamoserõmû Tervezõintézetnél, azóta, mint nyugdíjas, a

Philips cégnél dolgozik. Édesanyja, Vincz Klára (1929)

1991-ig, nyugdíjba vonulásáig óvónõ volt. Testvére, Péter

(1958) grafikus, tanár. 1992 óta nõs, felesége, Beck

Andrea a Pest Megyei Munkaügyi Központ pszichológusa. Két

fiuk született Benedek (1992) és Ágoston (1996).

Az általános és a középiskolát Budapesten végezte,

1980-ban érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.

Egy évig segédkönyvtáros volt az Eötvös Loránd

Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1981-1982-ben

elõfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített

Szombathelyen, majd az ELTE BTK magyar-történelem szakán

folytatta tanulmányait, 1987-ben magyar nyelv és

irodalom-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet

szerzett. Elsõ és egyetlen munkahelye 1994-ig,

képviselõvé választásáig a Toldy Ferenc Gimnázium.

Több konferencián, nemzetközi szemináriumon adott elõ

az oktatásfejlesztés, a pedagógiai innováció és a szakmai

érdekképviselet tárgykörében. Részt vett az Oktatással a

Demokráciáért (1991) és a Pro Scholis Urbis Alapítványok

(1992) munkájában.

Tanárként bekapcsolódott a fiatal pedagógusok

egyesületi szervezkedéseibe. 1988-ban alapító tagja a

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. 1993-ig a

PDSZ ügyvivõje, az országos választmány szóvivõje.

Szerkesztette a PDSZ lapját, a Rációt és a PDSZ-

füzeteket. A Független Szakszervezetek Demokratikus

Ligájának a választmányi és tanácstagja. A Liga

képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal

munkájában. Bár az alakuló, illetve újjáalakuló

pártszervezõdéseket figyelemmel kísérte, feladatának a

szakmai szervezetek létrehozását, a szakmán belüli

politizálást tartotta. A Közoktatási Tanács és az

Oktatási Érdekegyeztetõ Tanács tagjaként aktívan részt

vett a közoktatási és szakképzési törvényt, illetve a

közalkalmazotti törvényt elõkészítõ vitákban. 1993.

október 1-jén belépett a Fideszbe, ekkor minden

szakszervezeti tisztségérõl lemondott. A párt

oktatáspolitikai kabinetjének a vezetõje. 1994 óta a

Fidesz alelnöke.

Az 1994. évi országgyûlési választásokon Budapest 31.

sz. (XXI. ker.) választókerületében indult, az elsõ

forduló negyedikjeként nem jutott a második fordulóba. A

Fidesz budapesti területi listáján (13.) sem szerzett

mandátumot, a párt országos listájának tizenegyedikjeként

került be a törvényhozásba. 1994 júniusától a Fidesz-Magyar Polgári

Párt képviselõcsoportjának a frakcióvezetõ-helyettese,

1997 szeptember 8.-tól a parlamenti frakció vezetõje.

1995 februárjától a Fidesz képviselõcsoportjának

humánpolitikai kabinetvezetõje. Az oktatási, tudományos,

ifjúsági és sport állandó bizottság alelnöke,

a bizottság ellenõrzési albizottságának az elnöke.

Részt vesz a sport, valamint a felsõoktatási albizottság

munkájában is. 1994. december 22-tõl 1995, november 30.-ig

a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságnak is tagja,

ezen belül az államháztartási és privatizációs albizottságban

dolgozott. 1995. december 1-jétõl az emberi jogi, kisebbségi és

vallásügyi állandó bizottság, ezen belül a cigánypolitikai

vitanapot elõkészítõ, valamint a Jogsértettek Egyesületének

megkeresésére az alkotmányügyi bizottsággal együtt alakított

albizottságok tagja. 1995 december 1.-tõl 1997 november 3.-ig

az Emberi jogi bizottság tagja.

Én is ott tanultam, régebben, és mást tanítottam, oldalról ismertem is, hát nem tartozott az üstökösök közé.....a szakszervezet volt az ugródeszka, nem a kvalitása....