hvg

Ex, most kicsit szívd az ekakisok vérét :))

"HVG Hetilap

Felesleges energia?

2013. augusztus 14.

HVG

Hiába sikerült megállapodnia az E-Starnak a hitelezői elsöprő többségével, a bíróság nem hagyta jóvá a csődegyezséget. Pedig a megszületett alku a Vegyépszer korábban zöld utat kapott esetével rokonítható.

Twitter

Tévedett, aki azt hitte, hogy nem lesz több meglepetés az E-Star Alternatív Energiaszolgáltató Nyrt. tavaly december óta rétestésztaként nyúló csődtörténetében. A városok, intézmények energetikai rendszereit felújító és működtető, ám Lázár János akkori fideszes polgármester nyomására Hódmezővásárhely, valamint Sárospatak, Fejér és Veszprém megye nemfizetése miatt 2011 végén bajba került cég közel 18,4 milliárd forintos adósságának 97,3 százalékát követelő nem biztosítottak 80,8 százaléka (valamint az összes biztosított) április végén elfogadta az E-Star csődegyezségi javaslatát. A Fővárosi Törvényszék azonban elutasította az egyezséget, és megszüntette a csődeljárást. Indoklása szerint a kamatok és járulékok elengedéséről szóló megállapodás nem minden hitelezőt érintett egyenlő arányban, az egyes hitelezőket megillető kielégítés eltérő mértékű volt. Ezzel a bíróság szerint a csődegyezség a kényszeregyezséggel érintett hitelezők egy részére kedvezőtlenebb feltételeket állapít meg, mint a többi hitelezőre.

Azért furcsa, hogy a csődegyezség nem ment át a bírósági rostán, mert a kamatok és járulékok elengedésére vonatkozó javaslatot nemcsak a hitelezők, hanem a bíróság is hónapokkal korábban megismerte, mégsem fogalmazott meg kifogásokat. Így okkal lehetett remélni, hogy nyugvópontra kerül a történet. Miután a hitelezők korábban már két ízben is elutasították az E-Star vezetősége által eléjük tárt adósságrendezési javaslatot, a harmadik verzióra azért is bólintottak rá, mert az teljesen az elvárásaiknak megfelelően született. Ráadásul a bírósági döntéssel érintett követelés – a kamatok és a járulékok – a hitelezőkkel szemben fennálló teljes adósság mindössze fél százaléka.

Értetlenkednek a HVG által megkérdezett jogászok is. Szerintük a csődtörvény nem tiltja, hogy az adós és a hitelezők többsége megállapodjon, egységesen lemondva a tőkén felüli követelésekről – azokéról is, akik ebbe nem mentek bele. A csődtörvény sem azt nem írja elő, hogy minden hitelezőnek azonos mértékű engedmény jár, sem azt, hogy egy-egy hitelezői osztályon belül mindenkinek a követelését azonos arányban kell kielégíteni. Csupán annyi a jogszabályi kötelezettség, hogy a kényszeregyezséggel érintett hitelezőkre nem vonatkozhatnak kedvezőtlenebb feltételek, mint a megállapodáshoz hozzájárulókra. Ezt a feltételt pedig az E-Star csődegyezsége teljesítette.

A kamatok és járulékok elengedése a HVG által megismert, a Fővárosi Törvényszék, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, a Pécsi Törvényszék és a Zalaegerszegi Törvényszék által hozott csődbírósági ítéletek egyikében sem volt ok az elutasításra. Mi több, korábban az E-Star ügyében most ezt kifogásoló Kocsi Balázs bíró is többször áldását adta a kamatok és járulékok elengedésére. Legutóbb például a Nagy Elek nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó, 2011-ben becsődölt Vegyépszer Hungária Zrt. esetében hagyta jóvá, hogy a hitelezők lemondtak – mint Kocsi végzésében olvasható – „az adóssal szemben fennálló maradék tőkekövetelésükről, valamint a teljes hitelezői követelésükre eső valamennyi járulékról (például késedelmi kamat, pótlék, költség, egyéb igény stb.)”. Pedig ez esetben a csődegyezségi javaslatot a nem biztosított követelésekkel rendelkezőknek csak az 56,5 százaléka támogatta. Az sem bizonytalaníthatta el Kocsit, hogy a Vegyépszer által felkínált egyezséget elutasítók megtámadták a döntését, hiszen a Kúria végül jogerősen jóváhagyta az elsőfokú verdiktet (HVG, 2013. augusztus 10.).

Az E-Star csődegyezsége elvileg a nem biztosított követelések 19,19 százalékával rendelkezőknek nem tetszhetett. Ám közülük csak 1,07 százalék szavazott nemmel a tőkén felül a kamatok és járulékok elengedését célzó április végi javaslatra, a maradék 18,12 százalék nem jelent meg, így az ő álláspontjuk nem világos. Mindenesetre az E-Star vezetősége úgy tudja, a meg nem jelentek között is volt, aki fellebbezett a bíróság csődegyezséget elutasító elsőfokú döntése ellen.

A csődeljárás során többen is méltatlankodtak. Például a vagyonfelügyelő jogszabálysértő eljárására, illetve mulasztására hivatkozva a Makra József E-Star-alapító által tulajdonolt – egy 10 millió forintot meghaladó tartozás miatt az E-Star ellen felszámolási kérelmet benyújtó – GREP Green Public Lighting Zrt., a 2011–2012-ben einstandolt magán-nyugdíjpénztári vagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, az Allianz Hungária Zrt. és a Boston Consulting Group Kft. is beterjesztett kifogásokat, amelyeket a bíróság orvosolt. Míg az OTP befektetési alapokat kezelő cége, az UniCredit Bank, valamint az E-Star 2010–2012 közötti vezérigazgatója, Kassai Ákos által indított kifogásolási eljárásokat jogerősen megszüntette.

Egyetlen hitelezőnek sem állhat érdekében, hogy csődegyezség helyett – amennyiben a fellebbezést elbíráló Ítélőtábla jóváhagyja az elsőfokú döntést – felszámolják az E-Start. Utóbbi esetben nem csupán a kamatoktól és járulékoktól esnének el, hanem nagy valószínűséggel a tőkekövetelésüktől is, miután a törvény szerint a kötvényesek felszámoláskor a kielégítési sorrendben meglehetősen hátra kerülnek. Csak akkor kaphatnának vissza valamennyit a befektetésükből, ha többek között a felszámolás költségei, a zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtott joggal biztosított követelések és a köztartozások kiegyenlítése után maradna még pénz. Csődegyezséget követően viszont az E-Star tovább folytathatná a működését. A cég közel 30 önkormányzatnak nyújt szolgáltatásokat, s a vezetőség azzal kecsegteti a kötvényeseket, hogy az átalakítás után ma már valamennyi, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban lévő érdekeltsége nyereségesen működik, ami fedezetet nyújthat a tartozásokra.

CSABAI KÁROLY"