Re: nincs cím

És én pont ezért örültem annak, hogy volt egy szép másfél évünk, amikor Magyarországért és Magyarország jövője célként megjelent. Nem mások szolgái lettünk volna - libajnai fajkaszhászi hásztájiján már de facto kijelentette, hogy csak a nyugati alamizsnából szabad vegetálni -, és az ország érdeke volt az első.

Olyan jó volt látni, ahogy szétválik az idegenszívű kiszolgáló csinovnyik réteg, ahogy elválik egymástól az országért, a szuverén Magyarországért gondolkodók és az országot felszámolni vágyó internáci terroristák köre.

Ennek most vége van. Nem kizárt, hogy egyszer majd visszatér ez is, de most minden kétséget kizáróan lekerült a térképről, olyan ez, mint az összes magyar forradalom, mind ott bukik el, amikor hirtelen szalonképessé akar válni. hazaáruló kossuth is megállíttatta a határon a csapatokat, Budát foglaltatta vissza teljesen feleslegesen, miközben Bécset kellett volna bevenni és a császárt elfogni. 56-ban is hithű kommunistától várták a csodát, aki utána elmenekült bátorsága jeleként a'la kossuth, ott hagyva mindenkit kiszolgáltatva.

No most is ezt láthattuk, beszopatták a hülye bandát azzal, hogy megtarthatják a hatalmat, ha egy kicsit benyalnak hátulról és odateszik vm-et, hogy züllesszen egy kicsit, mint 2000-ben.

Még egy kicsit vergődünk, még egy kicsit eljátsszuk, hogy "csapataink hadban állnak", de valójában már csak egy GÖRGEI-re várunk, aki belátja, hogy ennek vége és leteszi a fegyvert. Ennyi volt. Eldöntetett, hogy gyarmat leszünk és a hatalom megtartása érdekében elfogadták ezeket a feltételeket. Innentől nagyjából a qva mindegy kategóriát képviseli a nép számára, hogy földesurai, vagy multijai lesznek aki kizsákmányolja őket, 50 év múlva szobrot állítanak Orbánnak, a "nagy szabadságharczosnak", oszt ennyiben is marad az ország maradéka, amit nem hordanak szét addig.