Re: Gasztronómia

Örülök, hogy megnyitottad ezt a topikot. Az avatarommal kapcsolatban a gombászásról írok, hogy mindenkinek elérhető legyen és ne offoljuk szét vele az OTP topikot. A napokban Vakmajom honlapját rendszeresen látogattam és a tőzsdei meglátásain kívül a vargánya volt nála a fő téma, most kezdődik a szezonja. Vakmajom adta az ihletet, hogy a gombászást napirendre vettem, vasárnap délelőtti szedés, (helyszín: Mátra alja) összesen csak kettőt találtam, mert még nem terem tömegesen, a nagyobbikról készítettem az avatart (a másik, csak fele ekkora lehetett) általában rendszeresen ugyanazon a termő helyen jelenik meg. Csak cseres, tölgyes erdőkben terem, de hallottam már, hogy fenyvesekben is találtak. Én mindenesetre a fenyővel határos cserest, tölgyest részesítem előnyben. Nem annyira az erdő belsejében, hanem inkább az erdőszélén, erdei tisztásokon füves bokros, napsütötte helyeken fák lelógó ágai alatt, de mohás, és vaddisznótúrásos sima földön is találtam már korábban. És most visszaidézem Vakmajom írásait, annyira zseniális, (mint ahogy a Livermore és egyébb tőzsdés írásai se voltak közönségesek) hogy jobbat nem tudnék erről írni: (sajnos korábbi cikkeit a következő nap lecseréli ezért többé már nem elérhetőek)

„Nálam ez A gomba. Igen, a vargánya (boletus edulis). Sokféle ízletes gomba van, de mégiscsak ez a meseszerűen szép vargánya a gombák királya, megjelenésben, ízben, elkészíthetőségének sokféleségében. Alkalmas fűszernek, egy csipettel bármilyen töltelékbe, levesnek, főfogásnak, kis vajjal, hagymával meg petrezselyemmel tésztára, sima gombás tojásnak, roston sütve, akárhogy elkészítve isteni. Nem véletlen, hogy az olaszoknál pl. ha gombás étel van az étlapon, az csak és kizárólag funghi porcini, vargánya lehet (kivéve persze a fűszerként használt szavasgombát, de az más kategória). A vendéglő, aminek az étlapján nincs vargánya, ha szezonja van, nem is vendéglő! "Vargánya van?" Na, itthon ezt a kérdést nem merném feltenni túl sok helyen, mert azonnal elküldenének melegebb éghajlatra, mit akarsz, hülye paraszt, van sampinyon, kínai konzerv oszt kuss... A boletus edulis a Jóisten egyik nagy ajándéka az emberiségnek, hiszen nyilván el lehetne képzelni a teremtett világot nélküle, de milyen jó, hogy mégis van és létezik. És szedni, gyűjtögetni, az erdőben keresgélni is nagyon szórakoztató, milyen öröm, amikor a hasas testét észrevesszük előbukkani egy tölgyfa törzse mellett. Lustáknak vígasztaló, hogy megterem a Nagycsarnokban is. :-) Kora délután kell menni, amikor már aggasztó, hogy a gombás hölgyek a hátsó traktuson el tudják-e adni az aznapi felhozatalt, 3 körül már szemtelenül lehet alkudni, nagyobb mennyiségre akár 50%-ot is. De valamennyit mindig kötelező alkudni ("na jó, elviszem ennyiért, de akkor tegyen bele még két szép fejet"), komoly vevő nem vesz alku nélkül. Ja, és még egy dolog: tönkjét ki ne dobjad, ugyanolyan finom, mint a kalapja! Egyébként az olasz vargányának egészen más íze van, mint a magyarnak, tömörebb és fűszeresebb, nem jobb vagy rosszabb, hanem más. Ha ott jártok, ott is ki kell próbálni. Pl. Rómában az Al Boschettóban (Via del Boschetto 30), csak egyszer voltam ott pár éve, most nem tudom, milyen, de akkor sok vargányás étel volt az étlapon és nagyon jót ettem ott. Vagy csak az idő megszépíti, az is lehet. Bécsi piaci kitekintő: még tart a spárga- és beindult az erdeigomba-szezon. Naschmarkt még mindig verhetetlen választékban”