Re: Ki mit szól ehhez?

Nem, Te nem értetted meg :)

Lehet természetesen az inflációs különbségeket nézni csak nincs értelme.

Ugyanis egy feltörekvő országban, mint pl. Magyarország a szolgáltatások árai jóval alacsonyabbak mint a fejlett országokban. lásd mennyibe kerül nálunk egy hajvágás és mennyibe kerül ugyanez Bécsben. Így az ilyen feltörekvő országokban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan természetszerűen nagyobb infláció van mint a fejlettben, DE ETTŐL A DEVIZÁJA MÉG NEM VÁLIK TÚLÉRTÉKELTTÉ.

Példa:

egy hajvágás 900 Ft, egy gépalkatrész, amit exportálunk 300 Ft. Forint-euró árfolyam 300, tehát 3 euró és 1 euró a fenti termékek ára.

Eltelik egy év, és a hajvágás 1200 forintra emelkedik, a gépalkatrész viszont marad 300 forint, miként a forint-euró árfolyam is 300, mivel a nagy verseny miatt annak az exportpiacán nem lehet árat emelni. Viszont a hajvágás ára konvergál a bécsihez. Mit látunk? az egyik termék ára 0%-ot, a másik 33%-ot változott, tehát az infláció 16,5%-kal nőtt. De a forintnak nem kell 16,5%-kal leértékelődnie hogy versenyképességübnket megőrizzük, mert az áremelkedés nem az export versenyképtelenebbé válásából, hanem a szolgáltatások árkonvergenciájából eredt. tehát hiába volt 16,5% infláció, a forintnak egyáltalán nem kell leértékelődnie.

Na ez az a hatás amiről a cikk szól. ezért van a feltörekvő, növekvő országokban magasabb infláció mint a fejlettekben, DE mégsem válik ettől automatikusan túlértékeltté a deviza.

Az tehát hogy 399-en kellene lennie inflációs különbséggel a forintnak, az égvilágon semmiről semmit nem árul el, ugyanis egy csomó más tényezőt is figyelembe kell még venni!