Re: közép/felsőosztály

"Nemtom, valszeg absz rossz helyen kopogtatok vele de sztem a boldogság – vagyonbeli gazdagság korrelációja nem ilyen egyértelmű."

Teljesen egyértelmű. Ugyanis semmi közük egymáshoz. Az csak a fogyasztói társadalom (->marxizmus) által elhitetett maszlag, hogy "a pénz boldogít".

Erre már ezerszer leírtam, de ide kívánkozik újólag is:

A pénz nem boldogít, de a hiánya megnyomorít.

Magyarán szólva az ELÉGEDETTSÉG érzéshez szükséges az ELEGENDŐ pénz - de ahogy Margaretta is írta - az ennél több pénz valójában nem könnyebb életet tesz lehetővé, HA ELKEZDED FELÉLNI AZT A PÉNZT, hanem rosszabbá teszi az életet. A boldogságot másik definíciója ugyanis az, hogy a boldogság az, amit nem lehet pénzben kifejezni.

Aki tehát a pénz és boldogság között relációt keres, az úgy jár, mint a topmodellek, és "sztárocskák" akik milliárdoshoz, producerhez mennek el barátnőnek, ami után persze kapnak akkora pénzt, mint amennyit mások egy élet alatt sem szednek össze, de egy életen át érezhetik azt a "nyomort" amit abban kell élniük a korábbi életszínvonalukhoz képest. Amivel adott esetben korábban boldog lett volna, azzal utána már rendkívül boldogtalan lesz.

Más szavakkal: Ugyanaz a vagyoni szint attól függően hat rád, hogy mi volt korábban. Ha sokkal több volt, akkor rosszul fogod magad érezni még akkor is, ha korábban boldog lettél volna annál kevesebbel is. Ilyenkor válik érthetetlenné, hogy miért írod a fentieket, ha utána meg beírod pontosan azt, amivel én cáfoltalak:

"Az egyéni szintnek megfelelő költési lehetőség legyen meg, sokakat a nagy pénz inkább nyomaszt(ana) ha nem Mannon isten kényszeres és kompenzáló hívei."

"A boldogok ott élnek és úgy ahogy nekik megfelel és ez az igazi gazdagság – ezzel egyetértek, mert ez a szabadság és a szabadság az igazi boldogság."

És mit nevezel te szabadságnak? No offense, csak azért kérdezem, mert manapság a szabadság alatt jellemzően a "totális kötetlenséget" szokták érteni azok, akik a pénzben és vagyonban szoktak gondolkodni. Holott, az egyensúlyi állapottól eltérően a kevesebb és több vagyon is káros és pont nem szabadságot, hanem elképesztő köteléket jelent.

Ezért is tartom fontosnak a gondosan végiggondolt egzisztencia tervezést, mert a megteremthető egzisztencia akár újra is teremthető kellő gondoskodás mellett, tehát nem szükséges a rettegés attól, hogy valaki elszegényedik, avagy, hogy elveszíti a vagyonát. Ráadásul foglalkozni is kell vele, tehát pont nem szabadságot ad. A szabadság az, amikor pont annyit foglalkozol a vagyonoddal, ami ÖRÖMET (és nem boldogságot!) okoz.

"Az viszont teljesen igaz sztem is h a gazdagság gondolkodás- és életforma, de nem a vagyontól függ hanem a belső gazdagságtól."

Akkor nekem miért írtad sacc/kb ennek az ellenkezőjét?

"Aki csak vagyonos az ált keresi a határokat h mire megy vele, bunkó módon ordíttatja a jachtjáról a zenét éjjel mert megteheti, kifizeti a büntit és ő a király, emberileg zsákutca. Még inkább az annak az útja aki erre vágyik de esélye sincs és a virtulaitással játszik – de ez messzire vezető lenne."

Pedig pont erről értekeztünk, és ugye, hogy ennek semmi köze nincs a korábban nekem küldött beszólogatásokhoz? Messze vezető lenne? Erről szólt a téma.

Látod, tudnál te így is írni, ha akarnál, csak nem akarsz, mert nem ez volt a lényeg esetemben, amikor csak "becsomagoltad a véleményed rólam" egy troll kérdésbe az esetemben. Ugye hogy el is felejtetted azt? Most ugyanis pontosan az ellenkezőjéről cikkezel, amolyan "levezető módon", hogy keretbe legyen foglalva, hogy te "milyen rendes vagy", csak hát én nem bírom a búrádat és ezért lesz belőled mártír. Sajnálom, de nem lesz belőled mártír :)