Re: nincs cím
Előzmény: #607062Erről már írtam itt, nem idézném be még egyszer ide a TŐKE==MAGÁNTULAJDON==BETÉT vs. tőkemozgás és tőkefenntartás mindig is költséggel járt kérdéskörben:
http://www.stocklandyard.hu/forum/locatepost/607103
És megírtam választ most erre a hozzászólásra is, azt is betettem oda, mert itt OFF:
http://www.stocklandyard.hu/forum/locatepost/607110
De azért beteszem ide is, csak az a kérésem, hogy ne itt válaszoljon erre senki, hogy ne OFFoljunk.
Szóval OFF/duplikálás:
Egy szóval két dologra:
A kommunista államosítás soha nem volt teljeskörű a félreértések elkerülése érdekében. Az államosítás a nagy vagyonokra vonatkozott, később a termelőeszközkre, de általában a személyes magántuljdonokra nem. Így fordulhatott elő, hogy bizonyos méretű lakóingatlanokat egyáltalán nem sajátottak ki, és így fordulhatott elő az, hogy számtalan család ma is ugyanabban a házban (telken) lakik, mint amiben a kommunizmus előtt lakott és természetesen ami megmaradt a háború után, az jellemzően ma is meg van.
Ugyanakkor a Kádár rendszerben már kifejeztten tisztelt volt a magántulajdon, sőt mi több, a rendszerváltás lényege is abban állt, hogy a rendszerváltás előtt összeharácsolt vagyonokat SEMMIFÉLE attrocitás nem érheti, ezért is nem volt felelőségre vonás a rendszerváltás után, volt viszont olyan, hogy AKKOR MOST MI JÖVÜNK, MI LOPUNK.
Ugyanakkor a Kádár rendszer alatt olyan, hogy valakitől elvesznek valamit ellentételezés nélkül nem volt, akkoriban az államosítást komolyan vették abból a szempontból, hogy azt "kisajátításnak" tekintették és adtak helyette értékben egyező mást. Ezen túlmenően azonban a magántulajdonra soha szemet nem vetettek rendszerszinten, és soha kérdés sem lehetett az, hogy a tulajdonod a tiéd. Mondhatni, onnan indult és éppen ezért a visszterhes vagyonátruházási illeték a magántulajdonba kerüléskor, az ugyanis azt jelentette, hogy "kivonod a termelőeszközök közül" a termelő tőkét és azt magántulajdonná, magántőkévé teszed. ENNEK A DÍJA, ennek a tudomásul vétele volt ez az illeték, később pedig fennmaradt, mert jó pénzt hozott és hoz a mai napig is annak ellenére, hogy ma már arról, hogy a termelőtőkéből kerüljön ki az ingatlan, arról többnyire szó sincs.
Ez síma TŐKEMOZGATÁSI adónem.
Az ingatlandóról viszont már sokszor írtam, olvasad el a linkelt bejegyzést, hadd ne írjam le többször, ugyanakkor jelezném még egyszer, hogy ma Magyarországon ÁLLAMILAG KIVETETT INGATLANADÓ NINCS. Ugyanis nincs általános értékalapú ingatlanadó.
Amivel te kevered, az az ingatlan FENNTARTÁSÁRA vonatkozó adónem, amely TELEPÜLÉSI HATÁSKÖRBEN VAN és arra van fordítva 100%-ban, hogy az ingatlanod értéke ne csökkenjen, ugyanis az például attól is függ, hogy a település milyen színvonalú és mekkora adóssága van.
Ez ügyben ajánlom figyelmedbe azt, hogy azon társasházi lakások ára, amelynek a társasházi költségvetése nem rendezett többnyira a béka feneke alatt tanyáznak és többnyire komoly felárasak azok az ingatlanok, amelyeknek a társasházi költségvetése nemhogy rendben van, hanem még számottevő pénzügyi tartaléka is van a társasháznak.
Gondolom te sem hiszed azt, hogy a "közös költség" adó lenne, illetve te sem gondolod úgy, hogy ennek a megfizetése a "tőkédet csökkentené", hiszen erről szó sem lehet, ennek a tőkéhez semmi köze nincs, ez a tőke értékének megőrzését szolgálja a társasház szintjén, hiszen ezért kell felújítani időnként a társasházat, különben az leamortizálódik és elértéktelenedik. Tehát a tulajdonostársaknak elemi érdeke a megfelelő közös költség kialakítása, amely biztosítja a társasház üzemszerű működését és annak az állagmegóvását, esetleges fejlesztését.
Ugye milyen egyértelmű, hogy ez nem tőkét terhelő ""adózás"", hanem az ingatlant terhelő KÖLTSÉG? Ráadásul nem értékalapú, hiszen nem attól függ, hogy egy ingatlan ténylegesen mennyiért cserélt gazdát és általában még az is igaz, hogy a vállalkozások az adott épületen belül többet szoktak fizetni, mint a lakók, aminek a társadalmi igazságosság demagógiáján kívül egyszerűen az az oka, hogy azt a gazdasági társaságok elköltségelhetik, így számukra a tényleges kifizetés kevesebb, mint akinek ugyanezt a már adózott jövedelméből kell megtennie.
Namármost, vessük össze ezt egy településsel, és tökéletes analógia fog a szemed elé tárulni: Ha a település nem szeretnél hogy lezülljön, akkor bizony ott szükség van arra, hogy állagfenntartson, állagmegóvjon, fejlesszen, illetve a szükséges és a lakosság által elvárt színvonalon a közszolgáltatásokat biztosítsa. Ez azonban HELYI érdek és HELYI intézmények összessége, amelyet amellett, hogy az állam is dotál, nyilván helyileg is kell támogatni, ez ugyanis mindig is így volt és ez így is normális, hiszen erről szól egy "önkormányzatiság".
Ebből következik az, hogy ha a település költségvetéséhez a HELYI lakosság hozzájárulása is kell, mert az egyéb bevételek nem elegendőek a szinten tartásra, akkor két lehetőség van:
1.) A lakosság elfogadja, hogy erre szükség van és megszavazza ezt a költségvetést (bizony, ez így működik, nyilvános ülésen van a szavazás!),
2.) És mivel bárki beszólhat, ha nem tetszik a rendszer, akár alternatív költségvetést is beterjeszthet(!), sőt akár el is zavartathatja a testületet, ha úgy véli, hogy pazarol.
Ugyanakkor meg kell érteni a 2. pont esetében azt, hogy minden településen megtehető, hogy csökkentik az adóbevételeket, de ebben az esetben csökkenni fognak a közszolgáltatások is. Ebben az esetben ugyan nem lesz helyi építményadó, de ez azzal fog járni, hogy a csökkenő közszolgáltatás színvonala miatt a település életszínvonala csökkenni fog, ami annyit tesz, hogy kevésbé lesz vonzó mások számára, ami bizony azzal fog járni, hogy lecsökken az érdeklődés a település irányába vagyis végső soron csökkeni fognak az ingatlanok árai.
Hasonlóképpen az első pont esetében ha például a csatornázás kiépül, vagy egy főúti bekötőszakasz, akkor az megnöveli a település értékét, és az megjelenik az ignatlanok áraiban, azaz indirekt módon felértékelődik a település a fejlesztések árával.
Magyarán szólva, az települési építményadó háromféleképpen működhet:
1.) Megóvja a település állagát és ezáltal szinten tartja az ingatlanok árát (TŐKE VÉDELEM KÖLTSÉGE)
2.) Emeli a település színvonalát, ezáltal növeli az ingatlanok értékét (VALÓJÁBAN TŐKENÖVEKEDÉST INDUKÁL, AZAZ BEFEKTETÉSRŐL BESZÉLÜNK!)
3.) Nem vetik ki, ezáltal csökken a színvonala a településnek, és bár olcsóbb lesz az ottani megélhetés az adó hiányában, de a település megkezdi a leépülést, és ezáltal csökken az ingatlanok értéke, ami teljességgel logikus, hiszen az ingatlanok értékének szintentartási költsége nem kerül megfizetésre.
Namármost a 3. ponthoz egy aprócska kiegészítés, amit NAGYON meg kell értenetek:
HA a település a 3. pontot választja, akkor menekülni KELL onnan, ugyanis az a település le fog épülni, vagyis MINDEN EGYÉNI ÉRTÉKMEGÓVÁS, VAGY INGATLANBA FEKTETETT FELÚJÍTÁSI PÉNZ TISZTA VESZTESÉG LESZ, AZT UGYANIS SENKI SEM FOGJA MEGFIZETNI.
Tessék ezt még egyszer megrágni és megérezni: A település fejlődését csak közösen lehet megoldani, mert egyénileg nem fog működni. Egyszerűen hiába akar valaki egyénileg jobb lenni, ha a település lemegy, akkor a munkája semmibe veszik. Tessék csak belenézni a netuddjukkik beköltözése után ott maradó idős emberek szemébe, akik azt látják, ahogy az életük munkája semmivé lesz, mert elértéktelenedik, és mindenük odalesz. Ez borzasztó. És azt tessék megérteni, hogy itt a netuddjukkik nem a cigányokat jelentik, hanem azokat, akiknek jó az, hogy "ócsón lehet ott élni", aztán felhalmozzák az adósságokat, amit majd NEKTEK, akik "adó nélkül jó élni" polgároknak kell majd megfizetni, ha másért nem, akkor azért, mert a TI közszolgáltatásitokat is ki fogják kapcsolni.
Namármost, így tessék a települési kommunális/építményadóra gondolni: Ez önmagában IS arra szolgál, hogy az adott településre olyanok költözzenek, akik fenn is tudják tartani a települést!
És akkor most tessék ezt azzal összehasonlítani, hogy kivetsz MINDEN átlagos(!) ingatlanra legalább évi 500.000 Ft adót, ami körülbelül megfelel a marxisták által tervezett évi 400 milliárdos elvárásnak minden magyar állampolgárra lebontásának.
Tessék mondani, ez mivel is fog járni a településeken?
Azzal, hogy ettől majd jobb lesz ott élni?
NEM! Ez azzal fog járni, hogy a netuddjukkik felgyüljenek, akik úgysem fizetik be, de legalább elüldözik azokat is, akik fizetnének. És mivel ettől függetlenül is kevesebb pénz maradhatna az embereknél, hiszen ebből a pénzből többé vissza semmit sem látnak, ezért a lecsórosodó lakosság még kevesebb pénzt tud mind a saját mind a települése érdekében elkölteni, és ez annyit tesz, hogy elkezd minden település méginkább mélyre süllyedni egészen addig, amig végül ténylegesen el nem süllyed.
Egyszerűen nem lehet és nem szabad ezt a két adónemet egy lapon emlegetni, mert az egyik a TŐKE ÉRTÉKTARTÁSÁT, a másik a TŐKE FELSZÁMOLÁSÁT tűzi a zászlójára.
KÖZÜK nincs egymáshoz.