Re: nincs cím

Szerintem most teljesen elbeszéltünk egymás mellett, nekem semmi kifogásom nincs egyetlen történelmi mű megjelenése ellenében sem. Én pont azon vagyok ledöbbenve, hogy mostanában derül ki HIÁNYPÓTLÁSKÉNT az, hogy a Don kanyarnál a magyar alakulatok hihetetlenül jól védték az állásokat, és ha van ellátmányuk, akkor vissza is verik a szovjet támadást, ahogy az is új volt számomra, hogy mennyire igyekezett a magyar hadvezetés felszerelni azt a hadsereget.

Én erre értettem, hogy döbbenet, hogy erről nem így szólnak a hírek.

Ezzel szemben engem éppen nem döbbentett meg az, hogy a magyar alakulatok számos attrocitást hajtottak végre, és az sem, hogy adott esetben a legfanatikusabb nácin is túltettek. Nem hogy semmi gondom nincs ezzel a kijelentéssel, hanem teljesen egyértelműnek tartom.

AMIVEL nem értek egyet az az, hogy ezt a magyar honvédség "szemléletének, avagy rendszerszintűségének" tudjuk be, mert én úgy vélem, hogy egy ilyen tett is elfogadhatatlan, de a sokból sem következik sem ennek az általánossága, sem az, hogy a magyar honvédségnek ez lett volna a mentalitása.

Ha egyetértünk azzal, hogy se jobbak, se rosszabbak nem voltunk másoknál, akkor tulajdonképpen ugyanazt írjuk, hiszen én is ezt írtam, én annak a megdöbbenésnek adtam hangot, hogy mig az attrocitásokat ilyen részletesen tárja fel valaki, aközben egy AKKORA hadműveletről mint amiben a II. Magyar Hadsereg vett részt, amiről számtalan mű értekezik, arról valójában nem tudunk semmit.

És engem ez zavar.

De hogy világos legyen, nem az zavar, hogy valaki ír egy művet az attorcitásokról, az zavar, hogy senki sem ír az igazságról és az egész netet döbbenettel futja körbe egy Ungváry féle írás, ami egészen más képet fest valamiről, amit eddig tanultunk, tudtunk, láttunk, hallottunk, sejtettünk.

Engem az döbbent meg, hogy a történésztársadalom részéről nincs igény arra, hogy legalább a legfontosabb, leglényegesebb tények esetében megnézzük, hogy mi és hogyan történt.