Re: hát akkor ez is megvan :o)

Éppen ez az a liberálkommunista közgazdaságtan, amitől a hátamon fel szokott állni a szőr és pontosan a logika miatt, mely szerint a NÖVEKVŐ nominális adósságot képesek "növekedésnek" kimutatni, holott erről szó sincs.

Pontosan ez a logika volt ugyanis az, amivel 2002-2010 között el lehetett hitetni azt, hogy errefelé növekedés van, a képlet ugyanis nem az összes adóssággal számolt, hanem csak azzal, ami az államnál van kimutatva. Mindebből az következik, hogy ez a számadat akkor és csak akkor lenne értelmezhető, ha az adósságban Magyarország összes adóssága szerepelne, ebbe beleértve a vállalatokat és a lakosságot is, valamint az összes explicit adósságot, például a részletfizetéseket a PPP projectek esetében.

HA ÍGY lenne számolva, akkor az már egy érdekes számadat lenne, az ugyanis azt mutatná meg, hogy mennyire van egyensúlyban az ország: Ugyanis ha ez a számadat adna csökkenő értéket, akkor az azt jelentené, hogy baj van, ha ez ad növekvő számadatot, akkor az azt jelentené, hogy nagyonnagy ban nincs.

Node akkor most gondolkozzunk egy picit, és nézzük meg a liberálkommunista éveket. Mit is láthatnánk ebben az esetben, ha így néznénk a számadatokat? Azt, hogy valójában irgalmatlan GDP csökkenés volt adósságnövekedés mellett is!

Mi a helyzet viszont most?

Az, hogy mivel brutálisan csökken a hiány MINDEN vonalon, ezért az adósságszint elképesztő mértékben csökken. Vagyis, valójában hiába csökken a fiktív GDP érték (aminek a többségét a fogyasztás!!! teszi ki), aközben a GDP arányos hiánya AZ ORSZÁGNAK mégis brutálisan csökkenő pályán van, mert nem csak a költségvetésnek, hanem minden más szereplőnek csökkentenie kell az adósságát.

A kinövik az adósságot című liberálkommunista elmélet csúfosan megbukott, ez ugyanis azonosan egyenlő a hitelpiramis az égig ér elmélettel.

Teoretikusan természetesen igaz az, hogy ha AZONOS adósságszint mellett nagyobb a termelés, akkor az ARÁNYOSAN kisebb adósságszolgálatot eredményez, azonban ez nominálisan változatlanságot jelent. Ugyanakkor abban az esetben, amikor a GDP-hez mérik az adósságszolgálatot, ez teljes virtualitásba megy át, ugyanis a GDP-nek ahhoz az adóbevételhez, illetve azon bevételekhez, amelyekből a lakosság, avagy a vállalkozások törlesztik a hiteleket EGYSZERŰEN NINCS SEMMI KÖZE SEM.

Ezért szoktam vala javasolni, hogy az ÁLLAMI ADÓBEVÉTELEKHEZ kell mérni az államadósság finanszírozási költségeit, mert így már jóval érthetőbbé válik a valóság.

A valóság ugyanis az, hogy akkor igaz a kinövése az adósságnak ha az állami adóbevételek ADÓEMELÉS NÉLKÜL NÖVEKEDNEK ÉS eközben a kiadások stagnálnak, vagy kevesebbel növekednek, mint az adóbevételek, ÉS mindeközben az ORSZÁG ADÓSSÁGA (állam+vállalatok+lakosság) ÉS adósságtörlesztési kötelezettségei NEM NÖVEKEDNEK.

Magyarán szólva, sokkal lényegesebb az, hogy az adósságra MENNYI AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLAT NOMINÁLISAN, mint az, hogy liberálkommunista százalékokkal bohóckodjunk.

Ha ugyanis az ország megítélése jobb (mint ahogy most), és bezuhannak a hozamelvárások, akkor ANNAK ELLENÉRE, hogy akár nő is az adósság LEHET KEVESEBB AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, ami éppen adócsökkentést is lehetővé tesz, vagy pénz gazdaságba juttatását, amely MINDKÉT esetben gazdaságélénkítést tesz lehetővé.

De ez sem a kinövése az adósságnak :)

Egyszóval ezt a GDP-hez hasonlítgatást nagyon gyorsan el kell felejteni, mert ez egy és kizárólag egyetlen dologra jó: totálisan fiktív számokkal, hamisítással, kreatív könyveléssel és trükkök százaival elrejteni a valóságot és a valóságnak akár totálisan ellentmondó számadatokkal hülyíteni a jónépet.