Re: nincs cím

Akkor engedd meg, hogy erre válaszul egyszer és mindenkorra lezárjam a vitát.

Ugyanis én most a zsindexet fogom előhívni abból a célból, hogy miről is beszélünk valójában. Külön felhívom a figyelmet a cikk dátumára, valamint arra, hogy ezt akkor mekkora "sikerként" értékelték, illetve, hogy simor andrás csinovnyik akkor hogyan beszélt erről, és hogy hová került a pénz valójában.

http://zsindex.hu/gazdasag/magyar/imfh081029/

"Évi 12,5 milliárdba kerül az IMF hitel

Zsindex

2008. október 29., szerda 15:30

Ha igénybe vesszük a hitelt, akkor azért 5-6 százalékos kamatot kell fizetnünk és 3-5 év alatt kell visszafizetnünk. Ez az 5-6 százalékos kamat a fele annak, mint az állampapírok hozama, tehát jó feltételekkel juthatunk forráshoz. Az IMF figyeli, hogy elég szigorú-e a magyar költségvetés, melybõl két évig évi 12,5 milliárdot arra költünk, hogy a nemzetközi szervezetek készenlétben tartsák a hitelkeretet. (SIC! Tehát, ahogy lehívtuk 5-6% DEVIZAkamattal ketyeg a hitel)

Már csak kisebb simítások vannak hátra, de gyakorlatilag megszületett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank közös mentõcsomagja Magyarország számára. A három intézmény 20 milliárd eurónyi hitelkeretet biztosít hazánk számára, amibõl akkora összeget hívunk le, amennyire szükségünk van. (SIC! Ehhez képest szinte az egészet lehívta önhatalmúlag simor csinvonyik, és elhelyezte az MNB-ben)

2010 március végéig vehetjük igénybe a hitelkeretet és úgy állítják össze a csomagot – amit az IMF vezetõségének még jóvá kell hagynia, de ez napokon belül megtörténik –, hogy a hitel nagy része már az elején Magyarország rendelkezésére áll – jelentette be az IMF képviselõje a kormány, az MNB és az IMF-EU-Világbank mai közös sajtótájékoztatóján. Ha a pénzhez nem nyúlunk, a hitel készenléti díja 0,25 százalék éves szinten – mondta simor andrás csinovnyik jegybankelnök.

Vagyis durván évente 12,5 milliárd forintot kell fizetnünk azért, hogy tartja a három intézmény a keretösszeget. Ha igénybe vesszük a hitelt, akkor azért 5-6 százalékos kamatot kell fizetnünk és 3-5 év alatt kell visszafizetnünk. Ez az 5-6 százalékos kamat a fele annak, mint az állampapírok hozama, vagyis az IMF-EU-Világbank hitele feleannyiba kerül, mintha a piac nyújtana kölcsönt az államnak. Ha lehívjuk a hitelt, az nyomban az MNB-hez kerül és növeli az ország valutatartalékát - húzta alá simor andrás csinovnyik.

A csomagnak lesz egy része, amely a magyar bankrendszer számára lesz elérhetõ, tette hozzá a jegybankelnök. A pontos részleteket napokon belül jelentik be.

A sajtótájékoztatón az IMF és az EU képviselõje részérõl elhangzott, hogy a pénzügyi válság elleni védõcsomagnak az a feltétele, hogy a kormány csökkentse az állami kiadásokat, folytassa a költségvetési konszolidációt (szorítsa lejjebb a hiányt), vigye továb a költségvetési reformot és a szerkezeti reformokat egyaránt. Folyamatosan figyelni fogják, hogy a költségvetési hiány a megállapodásban vállaltak szerint alakul-e, az inflációs célt elérjük-e és hogy elegendõ devizatartalékot tudhatunk-e magunknak. (SIC! Ebben a kontextusban: devizatartalék==uzsorakölcsön==IMF+EU+WB uzsora)

A mentõcsomag kétszer akkora, mint amire a piac számított. (SIC! És még le is hívtuk!) Ennek okát abban jelölték meg a segítõ kezet nyújtó intézmények képviselõi, hogy a pénzügyi világkrízis Magyarországot érintette leginkább, ezért aztán a pénz- és tõkepiaci szereplõk szemében egy meggyõzõ nagyságú pakkal állnak Magyarország mellé, a befektetõk megnyugtatása érdekében. Kérdésre válaszolva hozzátették, hogy az elmúlt években meghozott vagy meg nem hozott döntések miatt nõtt a magyar adósság, ezért mi vagyunk az egyik legsérülékenyebbek a világra kiterjedõ krízisben.

A sajtótájékoztatón Keller László, a Pénzügyminisztérim államtitkára köszönetét fejezte ki az IMF-EU-Világbank hármasa mellett simor andrás csinovnyiknak, a jegybank elnökének "azért az elképesztõ segítségért, amit az elmúlt három hétben nyújtott." simor csinovnyik a tájékoztatón elmondta még, hogy a jegybank az elkövetkezõ egy-két hónapban elgondolkodik azon, merre mozduljon a monetáris politikában, mert új világpiaci és magyarországi helyzet van."

Vagyis, ennyit arról, hogy hol a pénz és hogy mennyi a kamatozása. A GYK-k kedvéért, ezt akkor még "óriási sikerként" adták el, majd bocsájtottak ki(!) devizában ennél drágábban is kötvényeket.

És a cikkben elhelyezett link is megér egy misét és egy idézést a zsindextől cui prodest jeligére:

http://zsindex.hu/gazdasag/magyar/bkko081029/

"Bankok tapsolnak a kormánynak" (SIC!)

2008. október 29., szerda 12:06 |

A régióban meghatározó szerepet játszó bankok, a Raiffeisen, a Citi, az Erste és az UniCredit közleményben fejezték ki a magyar kormánynak határtalan örömüket a hitelkeret-nyújtásról szóló megállapodással kapcsolatban, amelyet az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal kötött Magyarország. Mindegyik bank szerint óriási lehetőségek rejlenek a régióban, és továbbra is teljes mellszélességgel támogatják a magyar gazdaságot, áll a közleményekben

Közleményben üdvözölték a régió vezető bankjai az IMF, az EU és a Világbank Magyarországgal kötött hitelkeret-nyújtásról szóló megállapodását, amelyet előre láthatólag a Nemzetközi Valutalap végrehajtó tanácsa november elején hagy jóvá. A Raiffeisen, a Citi az Erste és az UniCredit külön sajtóközleményekben tudatták a magyar kormánnyal, hogy nagyon örülnek a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítása érdekében hozott intézkedésnek.

A Raiffeisen közleményében megerősítette, hogy a pénzintézet hosszú távú stratégiája alapján kötődik Magyarországhoz, elkötelezett a magyar gazdasági növekedés és különösen a magyar ügyfelek forint és szükség esetén euró igényeinek biztosítása mellett. Az Erste Csoport szerint Magyarország 2007 óta komoly eredményeket ért el a költségvetési hiány lefaragásában (ami 2008-ra a GDP 3,4 százalékára esett vissza). Ennek eredményeként Magyarország a nyugat-európai szinten stabilizálhatja adósságállományát (ami 2008-ban a GDP 67 százalékára rúgott). Ezen túl a gazdaság jelenlegi lassulása tovább csökkenti az ország folyó fizetésimérleg-hiányát (amely 2008-ban a GDP 6,2 százalékát érte el), ami már ma is jóval a kelet-közép-európai átlag alatti értéket mutat (2008: a GDP 8,8 százaléka).

A Citi is úgy gondolja, hogy ez egy fontos lépés a magyar gazdaság megerősítésére, illetve a Magyarország iránti bizalom visszaállítására irányuló törekvések terén, hiszen véleményük szerint Magyarországnak nagyszerűek a lehetőségei. Az ország kiemelten fontos a Citi számára, része a továbbra is nagy pontenciállal rendelkező Közép- és Kelet-Európa régiójának.

Az UniCredit szintén elkötelezett az ország és adófizetőinek pénze mellett, mert ők is hatalmas lehetőséget látnak bennünk, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem tükrözi a régióban rejlő hatalmas növekedési potenciált, amelyben ők töretlenül hisznek."

NO COMMENT.