Re: nincs cím

csak meg kéne kérdezni a szülőket.

legalábbis nálunk az volt, hogy fullra semmilyük sem volt.

egyiknek sem.

se a családjuknak.

anyóséknál laktak 2 évig és akkor nagy nehezen kaptak egy tanácsit.

mármint hogy befizethettek rá.

semmijük sem volt.

és mégis - igaz lassan, nagyon lassan - de sok munkával tudtak előre lépegetni, tyúklépésben.

meg is becsültek minden forintot, mindent amit elértek, amijük volt, amit meg tudtak vásárolni, nem dobáltak ki semmit (úgy mint pl öcsémék akik tipikus mai fiatalok :o( bár most mintha kicsit változnának :o)).

nem becsülik az emberek a munkát, a munkával elért eredményeket és értékeket.

ez a baj.

ezt irtotta ki a fogyasztói társadalom szemlélet amit beléjük oltottak.

amikor én gimis voltam már voltak néhányan akik lakást kaptak érettségire 89 ... nem mintha eredményük olyan lett volna, szóval aztán diplomaosztóra kocsit vagy pesti kecót.

amiért a szüleim 10 évet keményen dolgoztak kuporgattak és ezért becsülték meg.

ezek a fiatalok már nem becsülték meg mert ingyen kapták.

semmit nem kellett érte tenniük, nemhogy dolgozni.