Befűtési szezon

Befűtési szezon

2012. szeptember 19.

Csabai Károly

Másfél milliárd forintnyi E-Star-kötvény törlesztése kerülhet veszélybe, ha nem jutunk forráshoz – közölte Soós Csaba alapító-elnök.

– Mi lesz az október 24-én lejáró E-Star-kötvényekkel?

– Egyelőre nincs meg a kamatokkal együtt 1,5 milliárd forintos kötvénytartozás fedezete. Vannak terveink, hogy ezt az összeget hogyan teremtjük elő a lejáratig. Magyarországon és külföldön próbálkozunk hitelfelvétellel, idehaza kisebb eséllyel. Ha nem tudjuk kifizetni az október 24-én lejáró kötvényeket, akkor emiatt a 2014–2016 között visszafizetendők is azonnal lejárttá válnak. Márpedig ez nem kis összeg, az összes kötvénytartozásunk jelenleg éppen 10 milliárd forint.

– Hogyan jutottak idáig, amikor a városok, intézmények energetikai rendszereit felújító és működtető E-Star részvényei és kötvényei nem is olyan régen még a legígéretesebb befektetések közé tartoztak?

– Részben saját, részben tőlünk független okkal magyarázható a mostani helyzetünk. Egyfelől korábban növekedési célból 15 millió eurót költött el a társaság úgy, hogy annak nagyobbik része nem nyerhető vissza, kisebbik része pedig legfeljebb hosszú évekig tartó pereskedéssel. Két olyan romániai projektbe is belevágtunk, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Pedig az ottani terjeszkedésünk jól indult a gyergyószentmiklósi projekttel; azt néhány hónapja a 2011-es év beruházásává választották Romániában. Ám erre alapozva olyan vállakozásokba is belefogtunk, Zilahon és Marosvásárhelyen, amelyekre most már biztosan nemmel szavaznánk. Ezek működési kiadásai már nem térülnek meg, csupán a marosvásárhelyi projekt esetében jöhet vissza 4-5 millió euró, feltéve, hogy megnyerjük az ottani önkormányzattal szemben szerződésszegés címén indított pert. Rendkívül sok pénz ment el központi igazgatási költségekre, tanácsadói díjakra is.

– Ön nem hibázott?

– Annyiban biztosan, hogy a társaság egyik főtulajdonosaként és igazgatóságának elnökeként úgy gondoltam, a megnövekedett központi igazgatási szervezetre tekintettel kicsit háttérbe vonulhatok a napi operatív irányításból. Levontam a tanulságot: nem lehet visszavonulni vagy abbahagyni a cég irányítását. Másfelől nincs olyan üzleti modell, amely eredményesen fenntartható, ha a szolgáltatások ellenértéke nem folyik be a céghez. A magyarországi önkormányzati ügyfeleink ugyanis elkezdtek nem fizetni a szolgáltatásainkért. Ez nemcsak jelentős likviditási problémákat okozott a cégnek, hanem valósággá váltak azok a refinanszírozási kockázatok, amelyek kommunikálásával a kötvényeket másfél évvel korábban kibocsátottuk. Másfél év alatt energetikai projekt nem térülhet meg. Likviditási és finanszírozási gondjaink következtében ma Magyarországon nehezen található olyan piaci szereplő, aki az E-Start finanszírozná. Ez az üzleti modellt is alapjaiban érinti, a növekedést pedig ellehetetleníti.

– Ezért kényszerültek Lengyelországban felvenni hitelt.

– Azért ez nemcsak kényszer, hanem eredmény is. A lengyelországi terjeszkedésünk okán nyílt lehetőségünk arra, hogy ottani piaci forrásokért folyamodjunk. A lengyel bankszektor sokkal nyugodtabb és sokkal likvidebb, mint a magyar, ott mérhető a bankok finanszírozási aktivitása.

– Érez Magyarországon politikai nyomást a bankokra, hogy ne hitelezzék az E-Start? Ezért nem kaptak hitelt például az OTP Banktól, miután összerúgták a port a cégnek tartozó, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vezette Hódmezővásárhellyel?

– A kérdés első részére nem kívánok válaszolni. Az OTP-től kötelező érvényű ajánlatot kapott a cég, amit nem fogadott el. Ennek a hódmezővásárhelyi kérdéskörhöz nincs köze.

– Mire számíthatnak a nem fizető önkormányzatok lakosai?

– 30-35 önkormányzattal van szerződésünk, melyek körülbelül 300 intézményt érintenek. A szerződések közül 7-8 közvilágítási, ezek nagyrészt rendben vannak. A többi hő-, illetve távhő-szolgáltatási szerződés. Az biztos, hogy az október 15-én induló fűtési szezonnak nem fogunk nekivágni, ha lesznek rendezetlen számláink, vagy ha nem látjuk biztonságban, hogy a fűtési időszak alatt a partnereink fizetni fognak. Nagyjából másfél milliárd forintra rúg ugyanis a kintlévőségünk, ami meglehetősen sok ahhoz képest, hogy évente körülbelül 2,7 milliárdos bevételünk származik a magyar állami szektorból. Ezt egész egyszerűen nem fogjuk tudni tovább hitelezni. Ezért is jeleztük Hódmezővásárhely kapcsán a nem fizető önkormányzatoknak, hogy vegyék komolyabban a tartozásaikat, mert azok megmaradása esetén tényleg nem tudunk fűtést biztosítani a településükön. Nincs lehetőségünk még egyszer úgy belemenni a fűtési szezonba, hogy nem tudjuk kikapcsolni a fogyasztókat, miközben csak az éves gázszámla e 2,7 milliárdnak a fele. A társaság az önkormányzatokkal jelenleg is tárgyal.

– S mire számítanak?

– Október 15-e újabb fordulópont lesz, hiszen ha addig nem sikerül megegyeznünk a nem fizető önkormányzatokkal, akkor azt követően egyrészt nem fogunk vételezni gázt az érintett fogyasztási pontokon, másrészt felmondjuk a nem fizetőkkel megkötött szerződéseinket. Attól tartok, a pereink száma meg fog szaporodni.

– A napokban az ijesztette meg a befektetőket, hogy az ön alapítótársa, Makra József érdekeltsége, az E-Starnak ez év februárjáig alvállalkozóként bedolgozó Grep Zrt. egy 10 millió forintot meghaladó tartozás miatt felszámolási kérelmet nyújtott be az E-Star ellen.

– A nyár elején fizetési meghagyást kaptunk a bíróságtól, amivel kapcsolatban ellentmondással éltünk, hiszen a Grep teljesítését hibásnak véltük, és – mint az a vizsgálataink és az új alvállalkozó kiválasztására kiírt versenyeztetés során később kiderült – feltűnően értékaránytalannak is. Ezért vitattuk a követelést. Ebből kifolyólag az eljárás perré alakult a felek között. Én is csak a sajtóban olvastam, hogy követelése miatt a cég felszámolási eljárást is kezdeményezett, ennek megindulásáról a mai napig nem kaptam értesítést a bíróságtól.

CSABAI KÁROLY