Re: nincs cím

"Végleg le fogom tenni, gyűjtöm az erőt, a pozitív energiákat , relaxálok, koncentrálok, és majd mikor nagyon elszánt vagyok rászánom magam. "

Na, pont ezt csináltam én is! Éveken át gyűjtöttem az erőt, és mondogattam magamban, hogy "most nem, mert izé, de majd ha..." :-)

Aztán amikor megpróbáltam, akkor legfeljebb pár nap szó szerinti kínlódás után apránként, vagy egyből, de visszaestem.

Én nagyon jól tudom, hogy tényleg az lenne az igazi, hogy sutty, abbahagyni, és később semmit sem szívni. Csak ezzel van néhány bökkenő, amit csak az tudhat, aki bagós volt.

Egy olyan "szakembernek", aki leszoktatással foglalkozik (pontosabban ebből él meg), de nem dohányzott, fogalma sem lehet az egészről. A tapasztalást nem lehet pótolni szakirodalmak olvasgatásával.

Mintha én próbálnék leszoktatni alkoholistákat, vagy drogosokat úgy, hogy sosem voltam sem alkesz, sem drogos.

Van, aki simán le tudta tenni a bagót, de ez azért ritka, ismerjük el. (És minden elismerésem ezeké az embereké!)

Más módszerek is vannak (biorezonanciás kezelés például, amiről te is írtál), én nem tudom, ezek mit érnek.

De bárhogy is teszi le valaki, a legnagyobb baj és veszélyforrás a későbbi (vagy előbbi :-) ) visszaesés!

Mert hiányozni fog később a cigi, még ha nem is vallja be valaki. Hogy mi hiányzik majd a cigizésből, azt nem írom le, a bagósok pontosan tudják, milyen is egy jó ebéd után leülni egy finom kv mellé, és rágyújtani, leszívni a füstöt, kifújni. ;-)

Én nem akarom isteníteni ezt az e-cigi dolgot, de az elmúlt közel egy hónap után azt mondom, hogy ez egy járható út. És nagyon könnyen járható út.

Közben azért megjegyzem, hogy ez az elnevezés, hogy "e-cigi" egy hülyeség, mert köze nincs a cigihez, csak az eladhatósága miatt találták ki. A formáját, kinézetét is amiatt csinálják cigiszerűre, bár ez csak az induló (meg a piacon és vaterán árult szemét) cuccoknál igaz, a kicsit is komolyabbak már mindenre hasonlítanak, csak cigire nem.

A helyes kifejezés a "vaper", magyarul mondjuk "gőzölő", "párologtató" vagy "inhalátor" lenne. Ezek az elnevezések hűen fednék azt, amiről valójában szó van.

Szóval, aki átáll e-re, és megszokja és megszereti az új fajta "füstöt", ízeket és "fílinget", annak -ritka kivételektől eltekintve- nem fog hiányozni a bagó adta íz, füst, szag.

Egy idő után pedig már az "e" fog hiányozni neki, és ha megkínálják egy szál cigivel, inkább az "e"-t fogja elővenni, és azt szívni.

Én például így jártam tegnap, megkínáltak, de már nem kívántam, nem kértem. (Persze egy "volt" bagósnál mindig legyen nála a gőzölős cucca, főleg ha olyan helyre, társaságba megy, nehogy kísértésbe essen!!!)

Másik: olyan, hogy valaki úgy szokik le a bagóról, hogy folyamatosan csökkenti (pl reggel előre kiporciózza az aznapit) a darabszámot, és egyre gyengébb cigiket szív, és majd egyszer azzal is leáll, ez így egy nagy f@szság, nem működő dolog. (Tudom, tudom, a "szakemberek" ezt is mondják, ajánlják, mert nagyon értenek hozzá...)

Viszont érdekes módon a legtöbb e-t szivogatóval ez magától megtörténik, egyre kevésbé fogják igényelni az erős, nagy nikotintartalmú cuccot. Fontosabbak lesznek az ízek, illatok, a szép nagy, gomolygó "füst", a beszívom-kifújom érzése.

(Persze vannak, akik ragaszkodnak az erős érzéshez, de ez elég ritka, legtöbben egy gyenge szinten állnak meg, ahol még van "teste", ereje a gőznek, annyi nikotin viszont már tényleg lophasz, komoly függőséget nem tart fent.)

Én egy hónap alatt lementem 6mg-os löttyre (ez nikotintartalomban 0.2mg-os cigarettának felel meg, ami azért már erősen "lájtos"), az ennél erősebb már nem esik jól.

Azután ha valaki -magától, nem erőltetetten!- lecsökkenti a nikotinszintet (akár nullára), akkor vagy pöfékel tovább valami finom gyenge löttyöt, vagy egyre kevésbé. Sokan ilyenkor már az e-t is leteszik, vagy egyre ritkábban, csak alkalmanként veszik elő.

(És ha valaki élete végéig alkalmanként pöfékeli, mert ízlik és jól esik neki, akkor mi van? Semmi, annyit árt magának, mintha tenne egy rövid belvárosi sétát azon a fincsi levegőn. Vagy még annyit sem.)

Ebben az egész "e-cigi" témakörben van egy marha nagy félreértés, ami a legtöbb baj okozója. Mégpedig, hogy ezt a bagóval hasonlítják össze.

Pedig ezt nem lenne szabad, egészen másképp kellene ehhez hozzáállni.

De ebbe már tényleg nem kezdek bele, talán legközelebb. Így is annyit írtam, én marha... :-)

Na, de nem térítek tovább, mert a főnök még azt gondolja, hogy valami üzleti érdekből teszem, és seggbe rúg. :-)