Re: "Horthy nem tekinthető államférfinak" – hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról

"Hú de sok téma, mindegyik külön vitaestet érdemelne :))"

Ráérünk :)

"Magyar-román háború akkor tört ki, amikor megtámdatuk őket, ezzel kezdtük még az elején, Dél-Erdély és az Árpád-vonal kapcsán..."

Ezért volt bennem a zavar, hiszen egyszer azt írtad, hogy nem akarta Hitler, hogy ez megtörténjen, másrészt az összeomló németekkel Romániában sok más választása nem lehetett a magyar honvédségnek, ha harcolni akart, avagy nem engedni közel a románokat az országhoz, ha ott veszi fel velük a harcot. Érdekes, hogy mindezt ezek szerint Hitler kifejezett akarata ellenére vállaltuk be.

"Mansteint leváltotta, ahogy Guderiant is, Rommelt a "média" óvta, de már nála is rezgett a léc"

Azért ez többnyire nem sztálini félreállítás volt.

"Dönitz elkötelezett náci volt."

Én a nácin példul az Allgemeine SS-t, illetve a népírtásokban közreműködő náci szervezeteket értem, azaz azokat, akik a valódi náci FAJI ideológiát testesítették meg. Ez azonban még a náci pártnak is csak a töredéke volt, és még az SS-nek is csak a kisebbsége. Dönitz esetében például azt látom (lásd Laconia elsüllyesztése), hogy egyáltalán nem náci módon gondolkodott, sőt. Amig például a japán amerikaiakat származási alapon internáló náci USA rá nem támadt a békés mentőakciót tudottan végző, vöröskeresztes U boat-ra, addig kifejezetten a tradícionális és becsületes hadviselést (az U boat taktika megkérdőjelezhetősége mellett) tartotta irányadónak, de utána sem tett semmit, amiért tulajdonképpen szégyenkeznie kellett volna. Legalábbis, ha jól tudom. Ehhez képest viszont a többi úgynevezett szövetséges számos tömegmészárlást hajtott végre ("Wilhelm Gustloff" elsüllyesztése 9000+ halott egy pillanat alatt - hol van ehhez képest Dönitz teljes pályafutása?, Drezda terrorbombázása...), Berlin POLGÁRI lakosságának szovjet kézre adása..., vagyis ha elvonatkoztatunk attól, hogy melyik oldalon állt, és mondjuk a szövetséges oldalon lett volna, akkor garantált, hogy háborús hősnek tartanák a mai napig. Ha fordul mégis a kocka, akkor pedig mondjuk Trumant és McArthurt, valamint Churchillt garanáltan kivégzik népírtásért és emberiség ellenes bűncselekményekért. És ettől undorító a besorolása a főtiszteknek ebben a mocskos háborúban.

"A merénylet után tényleg az történt amit gondolsz, minden beleszólását elvesztette a tábornoki kar az eseményekbe."

Igen, pontosan erre gondoltam, de mint írtam, ezt csak "érzem", nem "tudtam". Ezek szerint helyes volt a megérzésem.

"A náci párt 1933-tól folyamatosan telepedett rá az élet minden területére, bár ha a hadseregre gondolsz, ott valóban a merénylet az a döntő pont, amikor teljes lesz a befolyás..."

Igen, pontosan erre gondoltam, hiszen a háborúról értekeztünk [tennék ide smileyt, de valahogy olyan nem idevallónak érzem].

"Cseh és szlovák nemzetépítés szempontjából "tökéletes" megoldás volt..."

Na igen, csak innentől picit fura azt mondani, hogy az a magyar csendőr, aki vagonírozott, az háborús bűnös, de az a csehszlovák rendőr, aki vagonírozott ÉS deportált TUDOTTAN, az meg nem az. Erős, nem kicsit erős kettős mérce. (Természetesen KIZÁRÓLAG a deportálásokban részvételre és SEMMI EGYÉB attrocitásra értve a mondatot).

"Németo-t már a bombázások is porig rombolták, a speciális angolszász harceljárások meg a szovjeteknél is nagyobb károkat okoztak..."

Különösen a láncos bombák, szőnyegbombázások, gyújtóbombák, úgy minden, ami egyébként tiltott volt. Az angolok kifejezetten emberiségellenes bűnöket követtek el, mégsem vonta őket senki felelőségre. A szovjetek a maguk brutális ázsiai nomád módján haladtak előre, de egyáltalán nem az öncélú pusztítás volt a céljuk. Ez Budapestnél látható a legjobban, hiszen ott is az amerikaiak bombázása okozta a legnagyobb kárt (az amerikai érdekeltségek zöld négyzetes kivágásai külön figyelmet érdemelnek), Tollbuchin meg tényleg mindent elkövetett, hogy NE kelljen a várost megostromolnia.

"1938-hoz képest valóban nem volt komoly területvesztés, de ha ebből indulunk ki, akkor minek mentünk bele a revízióba és annak áraként a háborúba?"

Szvsz itt két különböző dolgot érdemes megfigyelni. Az egyik az, hogy Magyarország számára az Eclipse terv megismerése után semmi jelentősége sem volt a háború olyan lezárásának, amiben NEM az akkori határokon túl állítjuk meg a szovjeteket, hiszen ez lett volna ESETLEG az egyetlen esély arra, hogy valamicske jogot mégiscsak formálhassunk legalább az I. Bécsi döntés és Kárpátalja elfoglalásának eredményeire. Ha ugye tudjuk, hogy ha a németek veszítenek, akkor visszaáll a németek előtti állapot, akkor teljesen érthetővé válik az a gondolkodásmód, hogy miért nem lehetett a szovjetekkel ANÉLKÜL kokettálni, hogy azok megígérték volna ugyanezt. És talán az is, hogy miért nem sikerült velük igazából zöld ágra vergődni a tárgyalásokon.

"Anyagilag és emberéletben pedig arányaiban mi szenvedtük el a legnagyobb veszteséget a környéken sajnos ez tény."

Ha viszont megnézzük azt, hogy a háború után mekkora veszteségeink voltak, mennyi magyart zsuppoltak ki a szülőföldjéről úgy, mintha a náci Németország zsidói lettek volna, mennyit mészároltak le, hááát, nem annyira egyértelmű az, hogy nem volt értelme "megpróbálni" azt, hogy legalább ezek a területek magyarok maradhassanak.

"Hogy apáink-nagyapáink még innen is talpra tudták állítani az országot, az őket dícséri, és nem azokat a vezetőket akik ilyen helyzetbe hozták, ilyen áldozatvállalásra és munkára kényszerítették őket elhibázott 2. vh-s politikájukkal..."

Ez teljességgel egyértelmű, félelmetes az, ahogy Budapestet lábra állították. Ahogy olvastam, Budán még folytak a harcok, de Pesen már elindult a villamos... valami fantasztikusan szürreális lehetett az egész időszak. De ami utána jött, hát, az nem pont az volt, amiért apáink, nagyapáink dolgoztak.