Re: "Horthy nem tekinthető államférfinak" – hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról
Előzmény: #536303"Román-magyar háború meg volt, én is írtam, tessék figyelmesebben olvasni :)"
Próbálom, próbálom, de nekem ebből:
"A magyar beavatkozást azért tiltotta, mert az rögtön egy román-magyar háborút jelentett volna, megakadályozva a tervét. (ugyanezért nem vettek részt románok Mo. márciusi megszállásában)"
Az jött le, hogy nem volt... :o
"Hitler maga tett róla, hogy 1941-től minden neki ellentmondó, az igazságot feltáró tábornokot eltüntessen - gyakran az élők sorából is - így csak a hazug talpnyalók ill. a vakon engedelmeskedők maradhattak..."
Azért ez Rommel, Mannstein, Rundstedt, Guderian, Dönitz esetében annnyira nem igaz, és Rommel kifejezetten ellent szokott mondani Hitlernek. De értem amire gondolsz, én csak arra kívántam utalni, hogy mig akkoriban azért remek tisztek maradtak életben, addig az 1944-es merénylet után már SZERINTEM nem volt igazi beleszólásuk a hadvezetésbe, mert ott már csak 100% talpnyaló náci volt, akire Hitler rábízta magát.
"A németekkel/nácikkal való karöltés folyamatosan alakult ki és legkésőbb 1941 nyarára teljessé vált..."
Szvsz 1941-ben ez inkább német volt, mint náci, 1944 októberétől meg náci és semmi német. Az arányok persze nyilván vita tárgyát képezhetik, de szerintem az azért figyelemreméltó, hogy milyen erős hangsúlyeltolódás volt a nácik (akik egyébként részben a németeket is lenézték) javára.
"CsSz és Benes, mégis mi a rossz abban?" [...] "a cseh részt etnikailag homogenizálták a németek kiűzésével, szlovák részen ugyanez és még a magyarok egy részétől is megszabadultak"
Hát, szerintem ez sok minden, csak nem jó.
"Ez alapján a német szereplés - és a japán is - sikertörténet, az országok porig rombolása és a több/tíz milliós emberveszteségek ellenére..."
Hááát, ha belegondolsz, azért Németország esetében csak az elszakított részen volt dráma, de a nyugati részen messze nem akkora, és mondjuk a porig rombolt - tulajdonképpen győztes - Lengyelország sem volt sokkal jobb helyzetben, mint az NDK. Inkább csak arra szeretnék utalni, hogy valójában elég furcsa lett a háború utáni helyzet és sokszor minden logikát nélkülöztek az akkori döntések és azok következményei.
"A háborút emberben és nemzeti vagyonvesztésben - a területvesztésről nem is beszéve - senki, ismétlem senki nem szívta úgy meg a környező országok közül, mint mi, ha ez nem a legrosszabb forgatókönyv, akkor mégis mi az? :)"
Hát, azért Lengyelország egészen furcsa helyzetbe került a területek esetében, az annektált Balti államok sem igazán örülhettek a németek vereségének, de Ukrajna sem repesett az örömtől. Mondhatni, a Balti államok is csak ötven év után kezdték értékelni a szabadságot.
Magyarország - tulajdonképpen - alig vesztett a területéből, ha Trianonhoz hasonlítjuk, azaz valójában a veszteség két irányból nézhető: Ahhoz képest, hogy az I. Vh után mit műveltek velünk ÚGY, hogy nem igazán voltunk érte felelősek, ahhoz képest a II. Vh végén gyakorlatilag békén hagytak, nem csonkítottak tovább, holott igény ekkor is lett volna rá.