Re: nincs cím

"Nem hallottam olyan törekvést egy párttól sem (illetve pár éve csak az MDF-től), hogy támogatná, ösztönözné a generációkon át tartó gyarapodást, vagyonátadást."

Ez most vicc? Pont erről szól a mostani gazdaságpolitika, arról, hogy a vagyon a családon belül továbbvihető, nem adóköteles (hiszen az valójában tényleg nem kerül ki a gazdasági közösségből, csak a tulajdonosi kör változik!), nem a vagyon adózik, hanem a fogyasztás. A földhöz jutás, az, hogy nincs ingatlanadó szintén ezt a célt szolgálja.

"Miért ne lehetne _AT_ egy embernek célja, hogy jól éljen az unokája?"

Hmmm... neked valószínűleg még gyereked sincs, de még valószínűbb, hogy bele sem gondoltál abba, amit írsz. Az, amit leírtál, az egy teljesen normális érzés és gondolkodásmód, csakhogy ez pontosan úgy értendő, hogy ADDIG ÉRZI ezt az ember, AMIG ÉL. Azaz ÉLETÉBEN támogatja a gyerekét, unokáját, szüleit, és ez egy teljességgel normális cél. Az, hogy MAJD ÖRÖKÖLSZ UTÁNAM, az meg a zsugori, fösvény és általában az Agatha féle regényekben korán megmurdelt pénzes családtag, aki után örökölni akarnak.

Aki jót akar a gyerekének, unokájának az AKKOR ADJA azt, amit ad, amikor éppen arra szükség van. Azaz például iskoláztatja, segít neki az életben, de ez pont nem az örökségről szól, hanem magáról az életről.

"És ha neki ez okoz boldogságot, nyugalmat?"

Az, hogy majd örököl utána? Az mitől adna nyugalmat? Ha valakinek van egy vállalatbirodalma, amit szeretne, hogy fennmaradjon, az helyből be kell vegye a gyerekét, unokáját azért, hogy megtanulja, beletanuljon, és pozícióba kerülve tovább vihesse azt, mert csak így lehetséges az, hogy a vállalkozás tovább működhessen. EZ okozhat boldogságot és nyugalmat, de az, hogy "örökölhet majd" az miféle boldogságot, nyugalmat okozhatna?

"Ez a "Wazze, individualisták azon érve, hogy mások örökölhetnek utánuk? Azért élni, hogy hátrahagyjál pénzt?" felfogás inkább az invidualista, ja nem bocs egoista felfogás, nem?"

Azt írtam eredetileg, hogy elég sokatmondó amikor az individualisták azzal érvelnek, hogy majd örökölnek utánuk. Mert pontosan ennyit törődnek a másikkal AZ ÉLETÉBEN és az ÉLETÜKBEN. Az az övé, ha pedig megdöglend, akkor már nem érdekli, hogy az kié lesz, vagy hogy mit csinál vele, felélik, vagy eltűntetik, nem számít. Ez az individualizmus csúcsa nem az egoizmusé.