szufficitesnek lenni

Jó téma, vastag plusz pont. Szomorú, hogy amit leírtál az (és én is ezt tapasztalom) ennyire nem egyértelmű: persze mindenki tudja, hogy milyen érdekcsoportok adósították el (vették rá) az embereket, államokat (ez már a stockyn is ki lett vesézve: _AT_ banyaiz stb.). Node azért az egyén -ahogy írod- függetlenítheti magát ezektől az érdekcsoportoktól ceruzával, "kockás" papírral és számológéppel (vagy táblázatkezelő szoftverrel, hogy zöldek is legyünk) és ki tudja számolni, hogy mennyire adósodhat el.

Külön örülök, hogy felvetetted, hogy a hitel nem egy ellenséges valami. Sőt, ha az el nem költött tőke többet termel, mint a hitel kamata (THM-je), akkor teljesen racionális döntés azt felvenni (hogy tényleg több lesz-e az meg a hitelfelvevő kockázata) vagy ha az eszköz többet kitermel, mint az arra felvett hitel kamata + az amortizáció, akkor szintén racionális dolog hitelből finanszírozni.

A kérdésedre válaszolva szuficites vagyok, voltam. Hol 80%-os hol csak 20%-os megtakarítási határhajlandósággal; most kb. a kettő között vagyok. A megtakarításomat - 8év alatt - eddig sikerült reálkamattal gyarapítanom (kivéve 2008-at), és tényleg megérte kitartani amellett, hogy ne adósodjam el, pedig bevallom nagyon közel voltam hozzá vagy háromszor, hogy eladósodjak...végleg deviza alapú forinthitellel (tévesen devizahitel).

Még egy kis személyes story: kb 3-4 éve (2008-2009) házat szerettünk volna venni, de ahogy addig se, nem találtunk. Mondtam nem baj, hagyjuk az egészet, spórolunk még pár évet. Otthon ez nem igazán tetszett, mondván, hogy pár év alatt majd jól felmennek az ingatlanárak (sok ingatlanos ezt mondta, 2009 a mélypont stb.) és akkor sosem lesz házunk. Azonban érvelésemmel meggyőztem őket, hogy nem így lesz: munkanélküliség nőni fog, hitelundor csak ezután fog kiteljesedni>>ingatlanár csökkenés lesz, amire nem egy viharként kell gondolni, hogy mindentől függetlenül jön meg megy, hanem egy hosszú fájdalmas lecsorgás, dagonyázás lesz, a hazai makro meg mikro fundamentumok miatt. Az elmúlt bő 3 alatt - a portfolio.hu-n olvastam - (és a valós ingatlanos hirdetéseket nézegetve), hogy ahol lakom a házak értéke 17%-al esett (ezalatt eszközeim kb. bő 40%-al nőttek). Két konkrét ház van ami 30-40% al csökkent az ára, és még így sem viszik el.

Szóval sok lemondással jár és fájdalmas dolog az önfegyelem, de nagyon kifizetődő; érdemes hideg fejjel tervezni és arra gondolni, hogy nem hogy 15-25 évre (átlagos jelzáloghitel futamideje) nincs rálátásunk és főleg ráhatásunk, de pár évre sem. Így pár hónapos, ne adj isten, pár éves vésztartalékot KÖTELEZŐ lenne megspórolni, főleg ha jobban megy a szekér, mert akkor könnyebben összejön. Igaz akkor nem fog feltétlenül szomszédpukkasztó újautó virítani a házunk előtt.