hozzaszolas

Kedves Fórumozók!

>

> Magamról annyit, hogy ügyvéd vagyok és én is vesztettem a kényszerzárások következtében.

> Érintettség okán az elmúlt hetekben alaposan körbejártam a "kezelt számlás" szolgáltatókat és a befektetési vállalkozásokat érintő jogi szabályozást.

> Életemben nem írtam semmilyen fórumra, de most szükségét éreztem, mert úgy láttam, hogy kellenek az infók ahhoz, hogy tisztán lássatok.

> Nem akarok egyik fél mellett se állást foglalni, igyekszek pragmatikus és objektív lenni,a célra figyelni: arra, hogy a kárunk valahonnan megtérüljön!!

>

> Ha vissza akarjuk perelni pénzt, akkor kártérítési pert kell indítani. A perben a károsultnak, azaz nekünk kell bizonyítani a kár bekövetkeztét, a károkozó magatartást,

> és az okozati összefüggést a bekövetkezett kár és a károkozó magatartás között. A károkozó mindemellett akkor tudja kimenteni magát, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott

> helyzetben általában elvárható.

>

> Az első lényegi pont, ami tisztázást igényel: jogi szempontból a kár akkor következett be, amikor a nyitott kötések kényszerzárása megtörtént.

> Kártérítési szempontból nincs relevanciája annak, hogy mennyi volt a negatív floating, mert mindaddig, amíg egy veszteség csak potenciális veszteség (azaz csak lebegő veszteség), addig jogi értelemben az nem tekinthető kárnak.

> Azaz ügyvédként nekem az a határozott véleményem, hogy maga a KÉNYSZERZÁRÁS tekinthető a károkozó magatartásnak.

>

> Akkor nézzük meg, hogy ki a károkozó, tehát kinek felróható a kényszerzárás. A Tadawultól kapott infó szerint a Tadawul hajtotta végre a kényszerzárást a qxxl beleegyezésével, a qxxl szerint

> a qxxl mindvégig tiltakozott és nem egyezett bele, hanem nyomás hatására csak tudomásul vette. Ha a qxxl igazat állít, hogy tiltakozott, akkor jogilag első megközelítésben azt kell mondani, hogy a TADAWUL A KÁROKOZÓ.

>

> A károkozó akkor tudja kimenteni magát, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Azaz a Tadawul, mint a kár bekövetkezését (azaz a kényszerzárást) közvetlenül előidéző fél, akkor tudja kimenteni magát, hogyha bizonyítja, hogy 2012. április 2-án a kényszerzárás ELVÁRHATÓ, más szóval indokolt volt. Azaz meg kell nézni, hogy mivel indokolta a Tadwul a kényszerzárárást, és az méltányolható volt-e a károsult ügyfelek szempontjából.

>

> Az egyik állítólagos indok az volt, hogy a qxxl nem tájékoztatta megfelelően az ügyfeleket a profit/loss allokáció specifikumairól, amit nem értek, mert a hatályos jogszabályok alapján éppen a Tadawulnak mint befektetési szolgáltatónak lett volna kötelezettsége az ügyfeleket tájékoztatni a profit/loss allokáció ismertetőjegyeiről.

>

> A Tadawul fenti érvelése már csak azért is fals, mert a kényszerzárás után olyan allokációs módszert akart bevezetni, ahol 0, 01 lot (1000 dollár) a minumumkötés az egyes ügyfélszámlákon. Azaz végső soron az ügyfelek KOCKÁZATÁT növelte, mert előtte nem volt kötési minimum meghatározva. A baj az, hogy maga az allokációs módszer van a Tadawulnál összekötve a számlakimutatás fix tartalmával, azaz a qxxl nem mondhatta azt, hogy kérem az ügyfelek szempontjából kevesebb kockázattal járó profit/loss allokációs típust, de emellé csatoljatok olyan számlakimutatást, amin a floating is látszik. Nekem az a véleményem, hogy a Tadawul kimutatásai voltak falsok, és neki lett volna kötelezettsége a valós tájékoztatás nyújtása, nem a quantumnak. Ráadásul utólag még azt is beismeri a Tadawul, hogy nem tett eleget a jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségének. Ez semmiképpen nem volt előremutató stratégia a Tadawul részéről, szerintem nem gondolták át, mielőtt ezt leírták, hogy ezzel saját maguk felróhatóságát alapozzák meg.

>

> Konklúzió: A Tadawul valószinűleg nem tudná kimenteni magát egy kártérítési perben. Mutogatna a qxxl-re, hogy ő is ludas a kár bekövetkeztében, de a qxxl kimentheti magát, hogy ő tiltakozott a kárt eredményező kényszerzárás ellen, a számlakimutatás tartalmát pedig kötelezően a Tadawul határozta meg.

>

> A jogérvényesítést bonyolítja, hogy a Tadawul ÁSZF-jében ciprusi jogot kötött ki ciprusi bírósággal. Szerencsére több megoldás így is van a magyarországi jogérvényesítésre :) Nem akarok litániákat írni, csak nem szeretem, ha az emberek indulatból beszélnek és nem hidegvérrel gondolják végig a legcélravezetőbb utakat. Ja, és még valami. Kérlek ne gyanúsítsatok meg, hogy a qxxl nevében írok. Semmi közöm a qxxl-hez, csak idegesít, hogy nem a lényegről beszéltek, főleg úgy, hogy én az egésznek a jogi oldalát is látom, és látom azt, hogy ez nem lesz egy olyan egyszerű sztori, hogy bepereljük a quantumot és a bíróság parancsszóra megítéli a kárigényünket.

>

> A bíróság ugyanis a fenti jogi szempontokat fogja mérlegelni, és nehezebb egy ilyen per, mint gondolnátok. Aztán ha bizonyítottság hiányban elutasítják a keresetet, akkor még nekünk kell megfizetni az akár milliós perköltséget, inkluzíve a quantum által alkalmazott jogászok díjával, ami lehet, hogy nem két fillér lesz. Úgyhogy én csak tanácsolni tudom, hogy a keresetlevél beadása előtt ezeket a szempontokat alaposan gondoljátok meg, és nem árt óvatosnak lenni, hogy kit jelöltök meg alperesként…..

>

> Ha érdekel benneteket, hogy kinek és milyen jogai vannak, akkor folyt köv. ...

>

> Üdvözlettel:

>

> Jurist