Re: nincs cím

Nincs ellentmondás.

Azt írtam, hogy az arany nem volt akkoriban sem fizetőeszköz, azaz nem úgy nézett ki a dolog, hogy egy gramm arany=200 tojás, két gramm=400 tojás, hanem úgy, hogy "azért az aranyláncért adok egy tucat tojást", a bundáért meg még kettőt, ha a nagyságos asszony lesz*p, akkor meg elvihetik azt a göthös kakast is.

Ez nem cserealap, ez egyszerűen arról szólt, hogy a parasztemberek becserélték a felesleget olyanra, amit korábban nem engedhettek volna meg maguknak - amiből viszont rögtön látható, hogy valójában messze értéken alul cseréltek ezek a dolgok gazdát, ráadásul ez a cserealap nem az arany monopóliuma volt, hanem ugyanilyen volt nylon harisnya, vagy cigaretta, vagy alkohol, vagy a benzin, vagy bármi, amihez éppen nem lehetett a boltokban hozzájutni, de valakinek volt és igény is volt rá.

Csakhogy (és itt a lényeg, amire utalni szerettem volna), ezen csereberék MINDIG egyedi megállapodások voltak, semmifélre "értékegyezés", vagy hasonló úri huncutság nem létezett, gyakorlatilag minden cserének önkényes volt az ára mert akkoriban valójában az arany - mint olyan - semmit sem ért, a paraszt (mint mezőgazdasági szakember) is csak felhalmozta, hiszen semmit nem tudott vele kezdeni, csak "tetszett neki".

Ráadásul ezzel is csak az igazán nagy vagyont felhalmozott gazdagok tudtak élni, akiknek nem volt nagy "áldozat" egy milliós nyakláncért két tyúkot kérni. A kispolgárok, egyszerű emberek tartaléka nagyon gyorsan elfogyott, mert valójában nem ért semmit. Amit a paraszt adott érte, annyit ért, és ha a paraszt nem adott semmit, akkor pontosan semmit sem ért, mert semmit sem lehetett érte sehol sem kapni. Az aranyat nem lehet megenni, márpedig abban a helyzetben, amelyben annak a felhasználásától értekeztek, abban annak van értéke, amit meg lehet enni és az a "gazdag", akinek van ennivalója.

Az arany nem reális csereeszköz, hanem van olyan eset, amikor elfogadják, de olyan """árfolyamon""", aminél felvetődik a kérdés, hogy volt-e értelme egyáltalán abba rakni mondjuk termőföld helyett, hiszen egy olyan szituációt vízionálva tartod jó cserealapnak az aranyat, amikor pont olyannal rendelkeznél (és abból se sokkal), amely elfogy és ha elfogy, akkor éhenhalsz.

Mert ha jobban belegondolsz, akkor annak, amit felhalmoznál ILYEN ESETRE, annak a töredékéért vehetnél egy egész birtokot vidéken, ahol pont kényelmesen kivárhatnád a rendszer jobbra fordulását, nem mellesleg, éppen másoktól összeszedve azt az aranyat, amit hozzád visznek áruért.

Magyarán, ha ezt valaki reális scenáriónak tartja, az vegyen házat vidéken és indítson be egy kisebb gazdaságot, mert az kevesebb erőfeszítéssel megvalósítható és egy ilyen esetben többet ér, hiszen ebben az esetben VALÓDI cserealapod lesz, aminek az értékét ráadásul TE MAGAD határozhatod meg.

Hogy úgy mondjam, miért akarsz aranyat felhalmozni, hogy kifoszthassanak, ha a töredékéből tisztességesen meg is gazdagodhatsz, amikor az általad termelt értéket aranyra váltod? :) Arról nem is beszélve, hogy még ha be nem is váltasz semmit, megélni meg fogsz tudni a saját birtokodról... tehát, megint csak "minek az arany felhalmozása" cserealapnak, amikor az egyetlen esetben, amikor ennek értelme lenne, abban NEM az arany a VALÓDI cserealap?

Ha meg menekülni akarsz, akkor megint rohadt kényelmetlen több kilós aranyrudakkal szaladgálni, vagy börődnyi arany bélyeget cigölni. Arról meg, hogy milyen gyorsan lennél ezzel a pakkal halott ember, talán nem is értekeznék.