Re: nincs cím

Amit írtál az a tudás egy szintje. Azon a szinten tényleg tud újat mutatni egy ilyen tanpályás próbaautózás.

De, ott senki nem fogja megtanulni a pl. a téli vezetést. Az csak arra jó, hogy a bátrabbaknak impulzust adjon a gyakorláshoz, a félénkebbeket pedig elriassza. A havon, jégen vezetés nem olyan mint a biciklizés. Megtanulod, egy óra alatt, aztán életed végéig tudod, és ha gyakorlás nélkül egy év múlva újrakezded, akkor is ugyanúgy tudod. Akkor van esélyed nem hibázni, vagy csak kicsiket hibázni, ha valaha ráéreztél és készségszintűre begyakoroltad. De még így is érzi az ember az első havas napon, hogy mennyit bénázik az előző tél végéhez képest. :)

Egy egyszerű példa: A jogosítvánnyal rendelkezők 60-80%-a mégcsak nem is hallott a súlypont áthelyezésről, nemhogy készségszinten zsigerből tudná alkalmazni. Ezért a sok kátyúkár. Utolsó pillanatban észrevett kátyúnál a legtöbb vezető nagyot fékez és fékezett kerekekkel esik a kátyúba. Ahelyett, hogy az utolsó pillanatban a kátyú előtt vészfékezne, de a kátyúba lépés előtt elengedné a féket és fékezetlen kerékkel gurulna át a kátyún. (Lányaim kivűlről fújják a leckét: Kátyú előtt nagyot fékezni, de kátyún áthajtani csak fékezetlen kerékkel). De az elméleti tudás önmagában kevés. Ezt meg is kell tudni csinálni adott szituációban gondolkodás nélkül zsigerből.

Visszatérve a súlypontáthelyezésre: Az előzőt már tudja alkalmazni valaki az jó. De van ennél jobb megoldás is. A súlypontáthelyezés.

Észreveszi a sofőr, hogy a jobb első kerék kivédhetetlenül egy hatalmas kátyúba fog esni. A kátyú előtt nagyot fékez, közben a kormányt balra rántja. Ekkor az autó súlypontja a jobb első kerékre helyeződik. Mielőtt a kerék a kátyúba lépne, a kormányt jobbra rántja és elengedi a féket. Ekkor a súlypont a két bal oldali kerékre helyeződik át és a jobb oldali kerekek csökkentett terheléssel lépik át a kátyút. Aki ezt gondolkodás nélkül zsigerből megcsinálja, a rendelkezésre álló 1-2 másodperc alatt és közben az utasával beszélget, annak van fogalma az autózásról. Mindezt úgy, hogy a sávjában marad, nem fordul keresztbe. Az őt követő autó vezetője csak annyit észlel, hogy az előtte haladónak felvillant a féklámpája, az autó imbolygott kicsit, neki meg kidurrrant a kereke.:)

Sok ilyen apróság van, amit ismerni kell és készségszinten tudni végrehajtani. (Pl. havas úton gázpedállal kormányzás. Vagy a sokszor hangoztatott óvatos gázadás és kuplungkezelés helyett a szándékosan durva pedálkezelés.) Aki ezeket ismeri, és tudja alkalmazni, annak a tanpálya már nem tud újat mutatni.

Hozzá kell tenni, hogy 100%-os tudás nem létezik. Az ember hibázik. Előfordul, hogy az elméleti, és gyakorlati tudás ellenére sem sikerül úgy, ahogy azt az ember eltervezte. Akkor perec van. :)

Viszont aki rendelkezik ezekkel az ismeretekkel és gyakorlattal, az egy átlag közúti közlekedésben nem fog hibázni, legyen akár hó, jégborda, vagy ónos eső.