Makkos Albert jegyzete a Devizahitelezésről

Makkos Albert jegyzete a Devizahitelezésről 2011.12.06.

A semmisség esetén az eredeti állapot állhelyre, azaz a hitelfelvevő egy összegben visszaadja a kapott pénzt, a hitelnyújtó pedig törli a bejegyzést.

Természetesen a bank is visszafizeti a hozzá már befizetett összeget a hitelfelvevőnek, amelyért jegybanki alapkamatnak megfelelő összeget kap! Tehát a bank nem kap kamatot!

A Ptk. 239. § (2) „Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.” Tehát a hitelfelvevőnek nem a semmisséget, hanem a részleges semmisséget kell kérni. Ugyanis a semmisség csak a devizarészre vonatkozik. A felek részéről ugyanis nem vitatható, hogy pénzintézet hitelt akart nyújtani, ill. a hitelfelvevő felvenni.

Ennem megfelelően bárki indíthat részleges semmisségi eljárást, ugyanis nem a hitel tényét vitatja, csak annak deviza alapon való elszámolását.

A részleges semmisségre két indok van:

A devizaalapú hitelek kifizethetetlenek. (Ptk. 205. § (3), Ptk. 227. § (2) és Ptk. 228. (3))

A devizaalapú hitelszerződés a carry trade jellege miatt tisztességtelen és rosszhiszemű. (Ptk. 4. § (1) és Ptk. 200. § (2))

A bíróság tehát nem tehet mást, mint a szerződést forint alapú szerződésként ítéli meg. A részleges semmisségi kereset azonban csak a deviza jellegre vonatkozik. Így a kamat vonatkozásában az eredeti szerződés kamata a mérvadó. (pl. 4%)

Ha időközben a pénzintézet kamatot emelt, akkor a Partiscum XI Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás a mérvadó. Ha a pénzintézetnek volt ok-listája, volt a szerződéskötéskor árazási elve, és a kamatemelés az árazási elvnek megfelelően történt, akkor jogos a kamatemelés. Ilyen szerződéssel még nem találkoztam! Azaz marad az eredeti kamat. További indok a kamatemelés ellen, hogy a pénzintézet a kamatcsökkentést nem hajtotta végre.

Üdvözlettel

Összességében hatalmas pénz van a részleges semmisségi keresetben!

Makkos Albert