Re: rodeó

A kerületi újságnak nyilatkozott Mérő László a gazdasági válságról.

"A krízis fő oka szerintem az, hogy egy olyan gazdasági modellt alkalmaztunk, amelynek lejárt az érvényessége.

Minden ember alkotta modellnek megvan az érvényességi tartománya .... igy van ez a jelenlegi gazdasági modellel is, amely önmaga áldozata lett, hiszen arra épült, hogy a pénz szűkös jószág. A modell következményekén kialakult pénzügyi konstrukciók hatására pont a modell alapja vált érvénytelenné."

Számomra ez azt jelenti, hogy mig a nagy gazdasági világválság során - egy kevésbé globalizált világban, ahol a pénz szűkös jószág volt - az állam gazdaságélénkitése (Keynesiánus modell) még hatékony lehetett, addig a mai globalizált világban még több pénz pumpálása csupán pénz és időpocsékolás. (kvantitativ easing)

Kérdés, hogy mi jöhet ezután, milyen modell?

További kérdéseim is vannak:

Egy olyan világban, ahol bármely bank - sőt állam - csődbe mehet (lásd a Goldman Sachs anyag), hogyan lehet akár a GS által javasolt befektetéseket 'megjátszani'?

Mi a garancia arra, hogy nem épp az a bank megy csődbe, ahol megteszed a tétjeidet?

Hogyan jutsz a pénzedhez?

Kis hazánkra leforditva:

Ha én teszem azt biztos vagyok benne, hogy az arany a következő 1 évben tovább emelkedik, és minden pénzemet Ertse Arany Long certikbe fektetetem, mi a garancia, hogy az Erste (vagy bármelyik bank) nem épp akkor megy csődbe, vagy nem épp akkor vonul ki cseles kis országunkból?

Lehet, hogy mégis a párnahuzat ill. néhány párnahuzat különböző helyeken (kockázatmegosztás:-) a legbiztosabb?

Lehet, hogy ezzel megválaszoltam a saját kérdésemet?

Szerintem ez elsősorban bizalmi válság.

A bizalom hiánya a bankok, az állam, a gazdaság egésze, a jövő, az össztársadalmi önérdekérvényesités hosszútávú működőképpessége felé.

Még egy gondolat:

Feltünt, hogy ha mi magyarok csatlakozunk valamihez, az 1-2 évtizeden belül elveszti az érvényességét.

Csatlakoztuk a Német Birodalomhoz, a következmények ismertek.

Aztán csatlakoztunk (csatlakoztattak) az orosz modellhez, nemsokára az egész gallyra ment és hallgathattuk, hogy a jövőnk terhére éltünk jól (Kádár-féle puha diktatúra).

Most röpke 2 évtized alatt úgy látszik tropára megy az egész eddig istenitett gazdasági mechanizmus, melynek a Nyugat jó létét tulajdonitottuk.

Ha mi magyarok értelmes nép lennénk és együtt tudnánk működni magunkkal, akkor észre kellene vennünk, hogy ha olyasmiből vásárolunk, amit már a csúcsra járattak, akkor mi mindig drágán veszünk és utána a nagy esésben már csak szitkozódni marad időnk.

Sokkal bátrabban kellene a saját utunkat járnunk és sokkal kritikusabban venni csak át más modelleket.