Re: nincs cím

Sokféle ember és sokféle ízlés. Szeretem a szekszárdi borokat, sok jó kékfrankos lecsúszott már a torkomon, de mostanában inkább fehérboros lettem. A rosé meg az, amit meg sem kóstolok. (Bocsánat minden kollégától, aki ezt szereti, nálam egyéni szocproblem.) Ha vörös, az legyen testes és csontszáraz, természetesen. Ma már leginkább csak villányi, abból is főként Cabernet franc.

Amit az igazán ínyencek isznak, az nálam csak néhanapján kerül az asztalra, mert mint egyik kollégánk írta, az árfekvés se mellékes szempont, (hallottatok valami válságféléről?) hacsak nincs ok az ünneplésre, mert akkor semmi sem drága.:)

Remek pannonhalmi és somlói borok vannak, szeretem őket, a juhfark igazán karakteres, de ahogy említettem, a hétköznapi, de akár ünnepnapi borok közt is nálam az olaszrizling viszi a pálmát.