Re: AB döntés

Bocs, hoszú lesz.

Részben egyetértek, azonban van egy apróság: Az Alkotmánybíróság nem a törvényt vizsgálja, hanem a beadványokat, azokról hoz döntéseket. Ennek megfelelően jelen esetben nem arról van szó, hogy magának a törvénynek az alkotmányosságát vizsgálja, hanem arról, hogy a törvény MEGSEMMISÍTÉSÉRE irányuló beadványokat hogyan bírálja el. Ez nem ugyanaz.

És ez nyilván azért sem egyszerű, mert egy csomó különböző érvekkel beadott beadvány van, amit ha egyesítenek, akkor sem egyszerű rájuk választ adni.

Ha emlékszel, annak idején, amikor a tényleg nyilvánvalóan alkotmányellenes és ordenáré módon hazaárulóan hontalanításra irányuló közönséges útszéli zsarolást (értsd: ingatlanadó) meszelték el, akkor ott is csak azért tudták azt villámgyorsan megtenni, mert ordított az egész jogszabályról a hazaárulás és egy egyszerű hibába kapaszkodva eldobták az egészet egyebekben NEM VIZSGÁLVA magukat a beadványokat PONT ARRA HIVATKOZVA, hogy megsemmisült a jogszabály, nincs min gondolkodni, egyebekről határozni.

Ebből viszont éppen az következik, hogy JELENLEG ilyen jellegű nyilvánvaló HIBA nincs a jogszabályban. Az Alkotmánybíróságnak viszont nem joga és nincs is lehetősége erkölcsi véleményt mondani, csak jogi véleményt fogalmazhat meg, tehát arról nem nyilatkozhat, hogy "erkölcsös volt-e" ez a tett. Ugyanakkor azt nyilván nem mondhatja, hogy "elvették az emberek pénzét", hiszen AZ NEM TÖRTÉNT MEG, ugyanis bárki SZABADON dönthetett arról, hogy megtartja a pénzét, vagy "beadja" a közösbe, és EHHEZ a döntéshez egyébként semmiféle hátrányos VISSZAMENŐLEGES(!) megkülönböztetés nem kapcsolódott. Azt viszont ne feledd, azt már kimondták nem is oly rég, hogy lezáratlan adóévre visszamenően is lehet kötelezettséget megállapítani, akkor innentől kezdve hogyan mondja azt, hogy ELŐREMENŐEN nem lehet VILÁGOS jogkövetkezményeket megállapítani? Nyilván nem köphetik szembe magukat, hogy azt mondják egyszer, hogy szerintük a 98%-os adót ki lehet vetni 2010-re 2011-ben, másszor meg azt, hogy nem lehet akár 100%-os elvonást kivetni INNENTŐL KEZDVE.

Mert ezek a gondok: Abban ugyanis az AB nem dönthet, hogy "milyen konkrét jog" illesse meg azokat, akik mostantól csak adót és egyéni nyögdíjat fizetnek, hiszen TÖBBLETJOGOT NEM ADHAT AZOKHOZ KÉPEST, AKIK NEM LÉPTEK ÁT (gondolj bele: ezzel valójában még nagyobb alkotmányossági problémákat és káoszt okoznának!), ugyanakkor számszerű jogosultságot sem határozhatnak meg. Ha pedig a kormány azt mondja (amit mondott is!), hogy a jövőbeli nyögdíjakat a 10% alapján határozzák meg AZ ÁLLAMI RENDSZERBEN IS, akkor még csak az a vélekedés sem áll, hogy valaki többet, vagy valaki kevesebbet fizet be, mert a 24%-ot azoknál SEM veszik figyelembe, akik az állami rendszerben maradtak!

Teoretikusan persze megsemmisíthetik ugyan a passzust arra való hivatkozással, hogy a "járulék az járulék", de ezzel megint káoszt okoznának, hiszen jelenleg számos járulék van az adórendszerben, ami után az égvilágon semmiféle ellenszolgáltatás nem jár, vagyis ha azt mondaná ki, hogy "a járulékért MINDENKÉPPEN jár valami"; akkor "másért is járna" -> beláthatatlanok a következmények. Főleg akkor, ha azt mondaná ki, hogy ami nem járulék, de annak látszik VALAKI SZERINT, az után is jár ellenszolgáltatás. Beláthatatlan alkotmányos káosz rulez lenne ebből.

Azt sem mondhatja, hogy a nyugdíj járna, hiszen mint már bemutattam: Jelenleg a nyögdíjbefizetések a nyögdíjkasszának csak a KISEBBIK(!) részét teszik ki, a nagyobbik részét egészen máshonnan pótolja ki a költségvetés. Ha pedig így nézzük, akkor megint fából vaskarika az, hogy MIÉRT PONT EZT az egy (volt) járulékot (most adót) címkézzük fel, hogy ezért KÜLÖN ellenszolgáltatás jár, amikor az oda befolyt egyéb adónemek után semmiféle ellenszolgáltatás nem jár, sőt, még csak ki sem mutatható az, hogy melyik adónemből csoportosítottak éppen át oda a kifizetésekhez.

A "NEM TETSZIK" az nem jogi kategória. Ráadásul jelen esetben VILÁGOSAN megmondták a döntés előtt, hogy aki marad, az kiírja magát az állami rendszerből, tehát a DÖNTÉS pillanatában a FELEK SZÁNDÉKA VILÁGOS VOLT, a döntést MINDENKI ennek fényében hozta meg, tehát innentől kezdve egy jogszabály ugyan lehet hibás, de Alkotmányellenes nem igazán. Ha nagyon akarjuk, akkor azt lehet mondani, hogy aki most a maradás mellett döntött, az tévedett, tehát az ő döntése semmis - de ebből is csak az következne, hogy aki maradt, azt MÉGIS engedjék vissza egy bizonyos ideig az állami rendszerbe, hogy ne szenvedjen mondjuk a "rövid döntési időszak" miatt hátrányt. Ezt egyébként akár bárkire ki lehetne terjeszteni, nem lenne lényeges változás attól, ha mondjuk 2011 végéig még lehetne váltani.

UGYANAKKOR: Nyilvánvalóan jelezni kell valahol azt, hogy "errr..., izé" ez azért erősen az a határ, ami még maradhat, vagy nem maradhat, és hogy ezt a határt NAGYON nem kellene még egyszer megközelíteni sem. Tehát nyilvánvalóan utalni kell rá, hogy nem lehet ilyen módon megtakarításokhoz hozzányúlni, mert az is precedenst teremt, ha erre semmit sem mondanak.

De akkor most talán látszik az, hogy igazán ember legyen a talpán, aki ezt úgy meg tudja fogalmazni, hogy az a JÖVŐRE nézve is iránymutató legyen, azaz úgy, hogy később ilyen eset már ne fordulhasson elő (ebben a formában).

Tehát, én nem hiszem, hogy pusztán arról lenne szó, hogy nincs vér a pucájukban (nomeg, ha pár nap múlva ott lesznek az új taok, akkor meg az kérdőjelezi meg a döntés jogosságát, hogy mire ez a nagy sietség!), hanem sokkal inkább arról, hogy "van egy kész helyzet", amit nem lehet az eredeti állapotba visszaállítani, sőt, az eredeti állapot visszaállítása jelentené az ország csődjét.

Vagyis, valami olyan határozatot kellene hozni, ami ezt a fajta villámgyors MÓDSZERT tiltja, korlátozza, vagy lehetetleníti el, de én részemről teljesenen valószínűtlennek tartom, hogy az AB arról gondolkodna, hogy eltörölje-e a két említett passzust. AZT bármikor, különösebb következmények nélkül megtehette volna, hiszen másnap elfogadták volna a korrigált törvényt és ezzel az ügy le is lett volna zárva.

Amin gondolkodnak az SZERINTEM a jelen készülő döntésből fakadó precedens, mert ugyan a bíróságokon Magyarország esetében NINCS precedensjog, ugyanakkor az AB döntése annak számít.