Re: nincs cím

Emberi aggyal ez elég felfoghatatlan téma, oké ősrobbanás volt stb, de előtte mi volt, és az előtt és az mitől volt, és honnan indult az egész csak úgy volt vmi a kezdetekkor? Vagy pl a világegyetem emberi aggyal nyilván határokat keresel, hogy itt a vége az útnak , a földnek a naprendszernek stb, de az univerzumnak hol a vége , sehol? Mész mész billió csillió fényévekig és soha nincs vége, ha pedig vége azon kívül mi van?

Ilyenkor érzi az ember milyen kis porszem . :)

Viszont ezzel az Isten teremtette stb, az a gondom, hogy semmi kézzel foghatót nem látok arra, ez így volt. Jó lenne ilyesmiben fenntartás nélkül hinni, de ez nekem nehezen megy.

Szóval vhogy úgy állok a kérdéshez, hogy élem az életem , lehetőleg minél tartalmasabban, aztán ha vége akkor ennyi volt már nem kell agyalni a dolgokon, ha meg van Isten akkor kiderül, ha nincs akkor meg már ezen úgysem tudok gondolkodni szóval akkor már mindegy. Ilyen primitív egyszerűséggel nézem a témát.

Amúgy vsz teljesen mindegy van e Isten , vagy nincs, ha vki ebben hisz akkor a számára van, és amíg él ez nyugalmat, békességet ad neki, az meg jó ebben a bolond világban. Ha meg esetleg olyasmiben hitt ami nincs azt már úgy sem tudja meg, tehát ez már lényegtelen körülmény a számára. Amíg viszont élt jobbá tette a napjait ez a hit, vagy könnyebbé, nem csoda ennyi vallás van, és ilyen ősi idők óta.

Néha arra gondolok az emberiség eléggé elrontotta ezt , hogy ekkora tudást halmozott fel mert csak a saját életét tette nehézzé. Mennyivel egyszerűbb lenne üldözni a mamutokat kőbaltával, és a szomszéd törzs tagjait, plusz a nőket . Teljes primitív állati létben létezni, és mikor egy villám belecsap a fába leborulni a tűzisten előtt. Ehelyett sikerült jól megbonyolítani, és összekuszálni az életet ezzel a nagy eszünkkel:)