Adásvételi zavarók

HVG Hetilap

Adásvételi zavarók

2011. július 27.

HVG

Rejtély, mitől ugrott alig két héten belül több mint két és félszeresére, majd kezdett ide-oda mozogni a megannyi sebből vérző Est Media – addig is szélsőségesen ingadozó – tőzsdei részvényének árfolyama.

Twitter

A legnagyobb forgási sebességű részvény díját nyerte el 2007-ben és 2008-ban a Budapesti Értéktőzsdén az Econet.hu papírja, ma viszont – ha ezért is jutalom járna – a legnagyobb árfolyamkilengéseket produkáló és legspekulatívabb börzei instrumentumként honorálhatnák. Az idén február végén Est Mediává átkeresztelt cég részvénye ugyanis hetek óta a bolondját járatja a befektetőkkel. Az egyik nap 15 százalékos árfolyamcsökkenését rövid időn belül ugyanekkora drágulás követi, és fordítva, s mivel a napi árfolyam-elmozdulások maximáltak, a BÉT-nek többször is be kellett szüntetnie a papírok aznapi kereskedését. De még amikor megúszta a felfüggesztést, akkor is nemegyszer két számjegyű volt a libikóka napon belüli százalékos eltérése.

A hullámvasutazásra általában anélkül kerül sor, hogy megjelenne bármilyen, az Est Media-részvények árfolyamát befolyásoló hír. Márpedig az átlagbefektető rémálma, ha hozzávetőleges fogalma sincs arról, mi mozgathatja a papírokat, amelyeket pont emiatt a brókercégek spekulatív jelzővel látnak el, s legfeljebb a kockázatot rendkívül jól tűrőknek ajánlanak. Utóbbiak meglepően sokan lehetnek. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a blue-chipek – az OTP, a Mol, a Magyar Telekom, a Richter és az Egis részvényei – után rendre az Est Media papírjainak a forgalma a legnagyobb.

Hivatalos hírek híján a piacon a legkülönbözőbb feltételezések keringenek és hatnak az Est Media-papírok mozgására. Július elejéig még logikusnak tűnt a részvények leértékelődése. Az áprilisi vérengzést – melynek során az árfolyamok három hét alatt csaknem megfeleződtek – például magyarázhatták a nagy mennyiségű eladások. Mindenekelőtt Balázs Csabáé, az Est Media elnök-vezérigazgatójáé: az ő közvetlen irányítása alatt álló Canongate Investments Vagyonkezelő Kft. és Stirling Investments Kft. határidőre értékesített Est Media-részvényeket. Az is árlenyomó hatású lehetett, hogy a társaság három nagybefektetője, a Nobilis Kristóf által tulajdonolt DonaDöme Kft., a Héjja Befektető és Vagyonkezelő Kft., valamint a Sziget-alapító Gerendai Károlynak Takács Gáborral közös cége, a Szigerta Invest Kft. is csökkentette részesedését.

További muníciót adott az árfolyam lemorzsolódásához, hogy jól értesült brókerek már áprilisban felvetették – amit a cég csak az idei első negyedévéről májusban publikált gyorsjelentésében tett közzé –, hogy az Est Media nem tudja rendesen fizetni alkalmazottait. Ebből a hírterjesztők komoly működési problémákra következtettek – ez már csak azért sem volt nagy kunszt tőlük, mivel a társaság immár negyedik éve veszteséges (lásd táblázatunkat). „A befektetők vélhetően azt sem díjazzák, hogy a cég működése nehezen átlátható, és eddig nem igazán volt egyértelmű a stratégiája, a vállalkozás ugyanis a korábbi években több tevékenységet (például telekommunikáció) is beszüntetett” – állapította meg a Portfolio.hu április közepi elemzésében. Az Est Media tevékenysége ugyanis 2009 júliusától – idén február végétől már a neve szerint is – kizárólag a médiaüzletágra korlátozódik.

A következő zuhanórepülés május vége felé történt, miután nyilvánosságra került a cégnek az előző év azonos időszakáétól 22, az eggyel korábbi negyedévétől pedig 60 százalékkal elmaradó konszolidált árbevétele és a tavalyi rekordveszteség után is jelentős negatív eredménye. Hiába hirdette meg a cég igazgatósága az április végi közgyűlésén az Est Media reorganizációját – melynek keretében megszabadul veszteséges vállalkozásaitól, csupán a Pesti Est, az Exit és a Time Out programfüzeteket kiadó, valamint a nyári fesztiválokat szervező részlegét tartja meg –, úgy tűnt, a befektetők már nem hisznek a menedzsment régóta tartó ígérgetéseinek. Kedélyeiket tovább borzolta, hogy május végére az is nyilvánvalóvá vált: az Est Media nem tudja június végéig előteremteni azt a 800 millió forintot, amivel tovább növelhetné befolyását az 51 százalékban általa tulajdonolt, a Sziget Fesztivált rendező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-ben, s emiatt részesedéséből – a megállapodás értelmében – 5 százalék visszaszáll a többi tulajdonosra.

Az Est Media-részvények az után is folytatták lejtmenetüket, hogy a cég – február végi rendkívüli közgyűlésének határozata alapján – június végén százról ezer forintra emelte részvényei névértékét. Ez a korábbinál kisebb mértékű árfolyam-elmozdulásokat tesz lehetővé, amitől a menedzsment azt várja, hogy a papírok rugalmasabban követhetik az általános részvénypiaci tendenciákat, például a BUX tőzsdeindex változását. Ez azonban a BUX-kosárban az Orco-részvények után a második legkisebb, mindössze 0,08 százalékos súllyal szereplő Est Media-papíroknak eddig egyáltalán nem sikerült. Egy hétig legalább az irány egyezett, ám a mérték nem – a 2,6 százalékkal csökkenő BUX mellett a médiapapírok 28 százalékot estek –, július 6-a után már egyik paraméter sem stimmelt. Miközben a börzebarométer tizenkét nappal később – idei mélypontjára esve – 3,8 százalékkal ért kevesebbet, addig az Est Media-részvények árfolyama több mint két és félszeresen emelkedett. Hogy aztán előbb 15 százalékkal csökkenjen, majd másnap ugyanennyivel nőjön, ahonnan hétfőn ismét lefelé indult.

A szélsőséges árfolyammozgások közül csak az erősödésre van magyarázata a Privatbankar.hu-nak. A portál a Wallis vásárlásait sejti, abból kiindulva, hogy a Fővárosi Bíróság zálogjogot jegyeztetett be a Wallis Asset Management Zrt. javára a Pesti Est üzletrészére, az utóbbinak a Sziget Kft. kivásárlásához az Est Media-csoportnak nyújtott 300 millió forintos, egy éven belül lejáró hitele visszafizetésének kiegészítő biztosítékaként (HVG, 2011. július 9.). Mindenesetre kedd estig senki nem jelentett be befolyásnövekedést, s Balázs szerint – mint a HVG-nek állította – a részvénykönyvi adatok sem utalnak felvásárlásra. Jelenleg egyetlen 5 százalék feletti tulajdonosa van az Est Mediának, a magyar állam, miután a magánnyugdíjpénztárak einstandolása révén a cég 5,14 százalékos pakettjéhez jutott.

CSABAI KÁROLY