Re: nincs cím

Levezetésnek este felé egy kis matematika... :DD

Legyen a felvett hitelek összege (konstans módon) 100.000 Ft.

Kamatbázis - bubor mondjuk 6 %. Ennyit fizet a bank a betétekre, vagyis ennyiért jut forráshoz.

Kamatmarge - legyek jó fiú - 1 %.

Kezelési és egyéb költség nincs.

A futamidő 1 év és egy alkalommal kell kamatot fizetni az egyszerűség kedvéért.

Szóval valaki felvesz 100.000 Ft-ot és 1 év múlva 7 kamat mellett (bubor + 1 %) visszafizet 7000 Ft-ot. A bank haszna a forrás költségek miatt (6 %-ba kerül neki a 100.000 ft betét megszerzése) keres 1 év alatt 1000 Ft-ot.

Na mármost sok ügyfél rendben fizet és semmi gond nincs. Egyszercsak (once upon a time) egy ügyfél nem tudja visszafizetni a 100.000 Ft-ot. A banknak van 1000 Ft elmaradt haszna és 6000 Ft költsége amit a betétért fizetett.

De ahhoz, hogy a 100.000 Ft tőke megtérüljön 100 problémamentes hitelt kell kihelyeznie.

Másképpen.

Legyen a probléma mentes portfólió nagysága 10.000.000 Ft. Ezen 1 év alatt a bank keres 100.000 Ft-ot. Vagyis a 10 M Ft-os probléma mentes portfólió 1 db 100.000 Ft-os bedőllést bir el.

Mennyi is az arány:

100.000/10.000.000=0,01 vagyis 1 %. Mennyi is most a bankok nem fizető ügyfeleinek a száma? Persze nem is 1 % kamatmarge-val dolgoznak. Szóval a bedőlési valószínűségből (val, vel, stb) számított modellek alapján elkezdenek kockázati felárakkal számolgatni (a kamatmarge-n felül.)

és ez szépen lassan visszavezethető leányvállalati szintre is, mert ugye azért kerülnek/tek leányok is nehéz helyzetbe...

A fenti számtan példa csupán azt bizonytíja, hogy létezik egy szint (bankonként más és más) ahol az egész lavina szerűen maga alá gyűri a profitot, ergo már jobban járnak ha nem is hiteleznek.

Visszatérve az anyára, miért adna kölcsön pénzt egy veszteséges leánynak, ha kockázat nélkül otthon még fialtathatná is. Ezért rá tesz valamit. DE fogalmazhatok úgy is, hogy költség szinten (managment fee, stb) igy is kiviheti a profitot, miközben az itteni leány meg simán veszteséges...