Hozzászólás

GáborGábor:

"Ha egy katona (vagy katonai egység) eredményességét akarjuk számszerüsíteni, akkor a legyilkolt ellenség és technika számát adjuk meg, ugye ..."

Nem :) Az eredményesség az, ha a kitűzött feladatot teljesítette, legyen az a vonalak tartása, célpontok elfoglalása stb. A siker értékét persze növeli az elennségnek okozott veszteség nagysága, de a fokmérő nem lehet pusztán az okozott veszteség... Sztálingrádnál legalább 3x-os volt a szovjet veszteség, a csata német eredménye mégis vereség, ha számszerűsítenénk a veszteségarányokat akkor a szovjetek hihetetlenül eredménytelenek voltak 1943-45 között miközben a háborút megnyerték, a németek megsemmisítő vereséget szenvedtek miközben számszerűsítve a teljesítményüket nagyságrendileg okoztak nagyobb veszteséget...

"A civileket illetően, akit ellenségnek véltek, az mindíg, mindenhol legyilkolták. Bármilyen megfontolásból.

Mindig és mindenhol."

A németeket felszabadítóként fogadták a Baltikumban, Ukrajnában, fehérorosz érzelmű területeken, nem maradt ez így sokáig, pont az általam sorolt indokok miatt, magatartásukkal "gyártották" az ellenséget...

"- Ha a katona parancsot kap, azt megteszi. Erre képezték ki. Aki egyenesen teszi és vezető szellem, az középvonalon halad, aki értelemszerüen (tehát átlátja a dolgot és arra első sorban megoldást keres), abból tiszt lesz."

Jó 50 éve elfogadott törvény, hogy a "parancsra tettem" nem lehet mentség háborús bűnökre, más kérdés a gyakorlat...

Középvonalon haladás alatt mit értesz? Aki egyenesen, vakon teljesíti, annak a parancsorientált haderő az ideális, értelmezni, megoldást keresni már a küldetésorientált haderő tisztjeinek jellemző sajátossága.