Bolhacirkusz

Kedves (és okos!) Hallgatóink!

A mai adással véget ér a Bolhacirkusz. Szeretnénk elmesélni nektek, hogy hogyan jutottunk idáig. Fontos, hogy mindhárman más hangsúlyokkal éljük meg és értelmezzük ezt a történetet: ami itt jön, az ezeknek egyfajta eredője.

A műsort mi hagyjuk abba, a saját döntésünk ez. Nem a radiocafé szünteti meg, nincs semmilyen politikai nyomás vagy efféle sötét ügy a háttérben.

Ahogy ez munkahelyek esetében lenni szokott, itt is szerepet játszik a megkeresett, de hónapok óta meg nem kapott fizetésünk, bár ez csak egyik eleme, leginkább csak katalizátora volt a folyamatnak. Az elmúlt hónapok alatt ennek kapcsán eljutottunk odáig, hogy fel kellett tennünk a kérdést: csináljuk-e tovább a műsort hitelbe, esetleg látunk-e lehetőséget abban, hogy önkéntes munkaként folytatjuk -- vagy szomorúan abbahagyjuk? Mindhárom felvetés mellett és ellen is bőségesen szólnak szakmai és személyes érvek is. Ezeket mérlegeltük heteken át, meghallgattuk a rádió vezetőinek és tulajdonosainak a véleményét, megbeszéltük a családunkkal, a kollégáinkkal és a barátainkkal, egyszóval igyekeztünk értelmes döntésre jutni. Nem volt könnyű menet.

De hasznos volt mindhárom lehetőséget végiggondolni, mert közben lassan rájöttük, hogy valójában nem a műsorról döntünk, hanem az életünk egy csomó területéről: a szokásainkról, fontos és lényegtelen cselekedetekről, emberi viszonyokról, szabadságról, a bizalomról és efféle cseppet sem egyszerű kérdésekről.

Mikor sikerült mindezt belátni, az egész ügy teljesen más perspektívába került. Egyrészt világossá vált, hogy egy jelentős változássorozat kellős közepén vagyunk és ez a hullám most nem a Bolhacirkusz felé visz minket. Ez a belátás azt is megmutatta, hogy nincs szó bajról, nem történik katasztrófa, csak egyszerűen fordul velünk a világ. Meglehet, hogy az vezetne katasztrófához, ha mindenáron kapálóznánk ez ellen.

Mindazonáltal persze szomorúak is vagyunk, mert szerettük és élveztük ezt a műsort mindenestül, sokat dolgoztunk érte és büszkék is vagyunk rá. Ez viszont alapot ad arra, hogy -- bár tele vagyunk kavargó érzelmekkel -- ne az elmúlás okain és körülményein nyüszögjünk, hanem örüljünk annak, hogy részesei lehettünk ennek a kivételes történetnek.

Köszönjük mindazoknak, akik ezt lehetővé tették.

http://www.facebook.com/notes/bolhacirkusz/bolhab%C3%BAcs%C3%BA/10150131929297121

Ennyi.