Buddhista közgazdaságtan

Remek olvasnivaló Ernst F. Schumachertől, mi a buddhista közgazdaságtan:

http://www.smallisbeautiful.org/pdf/buddhist_economics/hungarian.pdf

(innét: http://www.smallisbeautiful.org/buddhist_economics.html , megjelent A kicsi szép kötetben)

Két rövid részlet:

"A munkáltató szempontjából a munka minden esetben pusztán csak költségtényező, amelyet - ha már nem lehet teljesen kiiktatni -, legalább a minimumra kell korlátozni - mondjuk automatizációval. A munkás szempontjából a munka "kellemetlenség", dolgozni annyi, mint feláldozni a szabadidőnket és a kényelmünket, s ezért az áldozatért nyújt valamiféle kárpótlást a munkabér."

"A buddhista felfogás a munka szerepét legalább háromoldalúnak tekinti: a munka 1. alkalmat ad az embernek arra, hogy képességeit használja és fejlessze, 2. képessé teszi őt önzésének legyőzésére, amikor más emberekkel együtt egy közös feladat megvalósításán fáradozik, 3. létrehozza az élethez szükséges javakat és szolgáltatásokat. [...] Ha úgy szervezzük meg a munkát, hogy az a munkás számára értelmetlenné, unalmassá, tompítóvá vagy idegőrlővé válik, ez alig különbözik a bűncselekménytől - arra utal, hogy inkább törődünk a javakkal, mint az emberekkel, a gonoszságig híján vagyunk az együttérzésnek és lélekpusztító fokon ragaszkodunk az evilági létezés legprimitívebb oldalához. Ugyanígy, ha valaki szabadidőt akar nyerni magának a munka rovására, ez azt jeelnti, hogy egyáltalán nem érti az emberi létezés egyik alapigazságát, nevezetesen azt, hogy a munka és a szabadidő ugyanannak az életfolyamatnak egymást kiegészítő részei, és csak azon az áron lehet különválasztani őket, hogy elrontjuk a munka örömét és a szabadidő boldogságát."