Re: nincs cím
matgab Előzmény: #350381érdekes gondolatok:
http://tozsdecapak.hu/index.php?f=4&a=41&o=411&c=20080521054457&z=0
(linkekkel és grafikonokkal)
A munkanélküliségről
Minden hónap első péntekén közölt adatok 2 különböző felmérés eredményei. Az ún. payroll (Current Employment Statistics) mintegy 140 ezer vállalkozás és kormányzati intézmény nagyjából 410 ezer munkáltató helyéről veszi a mintát, és ebből határozzák meg mennyi munkahely jött létre az adott hónapban. Ezt a számot közlik payroll címszó alatt. Ez nem tartalmazza mezőgazdasági dolgozókat, a magán háztartásban dolgozókat (sofőrtől-takarítóig) valamint az egyéni vállalkozókat. Mindemellett, akinek 2 munkahelye van, azt ez a felmérés 2x számolja.
Eközben a munkanélküliségi adat egy másik, az előzőtől teljesen független, felmérésből (Current Population Survey) származik. Itt mintegy 60 ezer háztartás a minta. Ebből határozzák meg az összes dolgozó számát, egyéni vállalkozók, háztartási alkalmazottak, mezőgazdaságban dolgozók, vagy éppen fizetést nem kapó családi alkalmazottakat is beleszámolva. A több munkát ellátó, több munkahelyen dolgozó, embereket ez a felmérés 1x számolja.
Munkanélkülinek az számít, akinek nem volt munkája a felmérés hetében, aktívan keresett az azt megelőző 4 hétben. A munkanélküliséget ez után úgy kapjuk, hogy az így kapott munkanélküliek számát elosztjuk a munkaerőpiacon lévők számával.
Ki is van a munkaerőpiacon? Alapvetően azt lehetne mondani, hogy az, aki 16 éves elmúlt, nem nyugdíjas és munkaképes civil (nincs börtönben, nem katona). De ez nincs így! Ugyanis akinek nincs munkája, de a fenti definíció szerint nem munkanélküli, az nem részese a munkaerőpiacnak! Mindazok, akik feladták már a munkakeresést, vagy idő előtt elmentek nyugdíjba. (Hiába keres, vagy szeretne munkát, azaz közgazdasági értelemben munkanélküli, jogi értelemben nem az)
És akkor a számok: Az USA népessége évek óta stabilan növekszik, főleg a bevándorlás miatt, 2001 januárjában 213,9 millióan voltak 16 éves kor felett (és nem börtönben, vagy a hadseregben). 2011 januárjában ez a szám 238,7 millió. Ez évi 2.4 milliós növekedés, csak az utóbbi 5 évet nézve is még évi 2.2 milliós, havi ~180 ezres. Ez a majd 240 millió ember 3 csoportra oszlik: dolgozó, munkanélküli és munkaerőpiacon kívüli. Utóbbi csoport 2007-ig stabilan 34% körül volt, azaz a maradék 66% részese volt a munkaerőpiacnak. A válság óta ez nem így fest!
Január Népesség Munkaerőpiac Részvétel Dolgozó Munkanélküli Kívüli
2007 230650 153133 66.39% 146033 63.31% 7100 4.64% 77517
2008 232616 154060 66.23% 146407 62.94% 7653 4.97% 78556
2009 234739 154185 65.68% 142201 60.58% 11984 7.77% 80554
2010 236832 153353 64.75% 138511 58.48% 14842 9.68% 83479
2011 238704 153186 64.17% 139323 58.37% 13863 9.05% 85518
Minden év januári adat, ekkor az egész előtte lévő évet is revideálják.
Mintegy 8 millióval nőtt a munkaképes népesség, eközben NULLÁT a munkaerőpiac, mind a 8 millió azon kívülre került. Minden bevándorló és frissen végzett rögtön nyugdíjas lesz, vagy nem akar állást? Kétlem!
A munkanélküliséget úgy kapjuk, hogy a munkanélkülieket osztjuk a piac méretével. Képzeljük el, ha annak a 8 milliónak a 2/3-a normálisan a munkaerőpiacon lenne. Velük 12.1%-ot mutatna a munkanélküliség. Ezt a felvetést erősíti, hogy mindenkori csúcson (6.6 millió) van azok száma, akik nincsenek a munkaerőpiacon, de munkát szeretnének.
A népesség növekedése miatt, - ami nagyjából 180 ezer fő / hónap, és ennek nagyjából a 2/3-ával nő a munkaerőpiac - kb. 120 ezer munkahelynek kellene létrejönnie havonta, hogy a munkanélküliség stagnáljon! Havi 250 ezerrel évi 1%-ot csökkenne. 2010-ben friss adatok szerint 79 ezer munkahely jött létre havonta. Azaz a helyzet arányaiban még mindig romlik.
A negatív csúcsok, és hol vagyunk tőlük: A válság alatt 137,96 millió volt a legalacsonyabb foglalkoztatotti létszám (2009 december, 58.23%), a legalacsonyabb foglalkoztatott/népesség arány pedig 2 hónapja volt(!), 58.19%, 2010 novembere. 2 hónapja, nem 2009-ben, hanem most!
Mára, ezek szerint, létrejött kb. 1.3 millió munkahely, ami a foglalkoztatott / népesség arányon gyakorlatilag SEMMIT nem javított. Egyre kevesebben tartanak el egyre többeket.
Konklúzió: Havi 250 ezer új munkahellyel is 5 évig tartana a válság előtti munkanélküliségi szintet elérni, ha a munkaerőpiacról kiesettek is visszajönnek, akkor ez 8-10 évre módosulna. Ilyen mértékű munkahelyteremtésnek azonban semmi realitása jelenleg. A korábbi rekord foglalkoztatottsági ráta (2008. január) elérése 2015-re, a népességnövekedés miatt, 155 millió munkahelyet jelentene. Ma van 139 millió. Ehhez havi 330 ezer kellene… 36 ezer lett e hónapban.
És tény, ez alapján 8.4 millió munkahely veszett el a válság alatt. De akár ahhoz, hogy ma, 2011 januárjában, szintén 63%-os foglalkoztatottság legyen, 150.4 millió munkahely kellene. Az amerikai gazdaságot ez alapján nézve: azt mondhatjuk, nem "már csak 7 millió", hanem "már" 11 millió" munkahely hiányzik a válság előtti szinthez.
Persze lehet vitatkozni azzal, hogy nyilván a cégek, munkaadók sokat racionalizáltak a gazdaság ugyanolyan termelékeny tud lenni kevesebb foglalkoztatottal is. A válasz igen, ez így van. De akkor miből és hogyan fog (meg)élni a többi? Ki tartja el őket, miért és mennyiből? Egy példa erre az ételjegy, lásd lejjebb.
Ételjegy (Food Stamp)
A munkanélküliséghez és az átlag állampolgár anyagi helyzetéhez is nyilvánvalóan kapcsolódik a táplálék kiegészítő program. (Supplemental Nutrition Assistance Program) 2007-ben 26.3 millióan vettek részt benne. 2005-2007-ig, még a népességnövekedés ellenére sem nőtt a programban részvevők száma. Ma (2010 november) ez a szám 43.6 millió(!). És ne legyen kétség a trend nem csökkenő, 2009 novemberében 38.2 millió volt. Havi 400 ezer új ember csatlakozik még MOST is és kap valamilyen formában étkezési hozzájárulást az államtól. (A résztvevő iskolások száma az elmúlt 1 évben 500 ezerrel nőtt. A maradék közel 5 millió tehát nem iskolás.) Nagyjából 133 dollár havi támogatás fejenként.
Az Egyesült Államoknak a 2008-as 37.6Mrd dollárról mára évi 68.3Mrd dollárra nőttek a kiadásai csak ezen a soron.
Visszatérve a fentiekre, lehet a gazdaság termelékenyebb lett, de rögtön itt egy évi +30Mrd-os tétel, ami a nem dolgozók miatti plusz költség, a segélyezés költségeiről még szót sem ejtettem. Lehet összességében még így is megéri, de ezeket a költségeket most már az állam állja a cégek helyett, melyek ugyannyi adót fizetnek. Kérdés ez meddig tartható. Erre mutat rá az USA adósságának alakulása.
Ha már étel, akkor előbb az inflációról
Bár a Fed álltja, a pénznyomtatásnak semmi köze az élelmiszerek (nyersanyagok) drágulásához, azért nehéz mindent 1-1 hurrikánra, tűzvészre fogni. Miközben az oroszországi tüzek indokolhatják az idei búza áremelkedést, azt már nehezen értelmezem, hogy a 2012(!)-es búza ár grafikonján nyoma sincs a nyári "búzapániknak" az ára mégis csúcson van. Július óta 50%-al emelkedett a 2012-es búza ára. A 2011. májusié 70%-al! 7 hónap alatt!
És ha a búzát rá is fogjuk az orosz tüzekre, a cukrot(+100%!), kukoricát(+81%), rizst(+46%), tejet (+28%), szóját (+61%) már igen nehéz lenne. Ezek mind 2011. májusra vonatkozó jelenleg jegyzett árak aránya a júniusban jegyzett áraikhoz képest.
Csak megjegyzésképpen, de Egyiptomban pl. a lakosság 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből él. Őket ez elég érzékenyen érinti, nem is csoda hogy lázadoznak. És még fognak is. Szaúd-Arábiában az állam kontrollálja az ételek árát, de egy Pakisztáni, Indiai lázongás már komolyabb geopolitikai és gazdasági következményekkel járna…
Visszatérve az amerikai háztartások és emberek helyzetére, (bár ez már az egész világot érinti) el lehet képzelni milyen hatással lesz a pénztárcájukra (és így a gazdaságra) a "nem létező infláció". Bizonyára nem fogja segíteni az étkezési utalványra szorulók számának és költségének csökkenését. De a külkereskedelmi mérleget sem. A nem létező infláció az ENSZ szerint 3.4%-al emelte az élelmiszer árakat 1 hónap alatt (lásd link az oldal alján)!
A nyomtatott dollároknak valahova menniük kell, és ha nem hitelekbe megy (márpedig nem, az amerikai bankok mérlege szűkül, nem is lassan), akkor maradnak az egyéb eszközök, amiknek valós értéke van. Ki akarna 0% kamatot adó pénzeszközt. Vegyünk rajta búzát, rizst, olajat, bányát, hajót és vasutat, amikre mindig szükség van és értékálló. De persze az is elég, ha csak megvesszük az ezekbe fektető cégek részvényeit! Amíg a pénzt nyomtatják, azon vásárolni fognak. Hogy az amerikai gazdaság nő-e? Nem épül semmi, nem keletkezik munkahely ettől. Az ún. Construction Spending az elmúlt 1 hónapban 2.5%-ot esett, 12 havi adat. 800Mrd dolláros éves kiadásról beszélünk és ez a legalacsonyabb érték a válság kezdete óta. Építkezésnek nyoma sincs (az USA-ban). És ez is most történik, jelenleg, nem 2009-ben.
Csak az érdekesség kedvéért, 2008 májusában ez még 1100Mrd dollár volt (az azt megelőző 12 hónap)
Drágulás van, legyen szó részvényről, vagy másról, de értékteremtés nincs. Ez nyilván fenntarthatatlan, de amíg a világ országai dollárban számolnak el egymással, addig az új dollárok mindenkinek megdrágítják az életét. Legalábbis ameddig a dollár árfolyama tartja magát. Ameddig tartja … A nyomtatás pedig amerikai államkötvényeken keresztül történik, ami nyilvánvalóan adósság növelő. Nem is kicsit… Idén a Fed finanszírozza az amerikai költségvetési hiány felét! Azaz nyomtatott pénzzel tömik be félig a lyukat, vagy sarkosabban fogalmazva, az amerikai kormány ma még nem létező pénzzel fizet ki minden második állami alkalmazottat, kórházat, katonát holnap.
Az adósság
Kezdem a végén. Az USA-ban van törvényi adósságplafon, aminek a gyakorlati jelentősége nagyjából nulla, mivel mindig szorgosan megemelik. Jelenleg ez 14,294 (14,3 trillió) milliárd dollár. Az adósság ma, 14,05 trillió. Azaz mintegy 250 Mrd dollárra vannak a plafontól. Szép nagy szám, de ez körülbelül szűk 2 hónapot jelent manapság…
A deficit és az adósság általában összefüggnek. A deficit 2009-es és 2010-es pénzügyi évben (okt-szept.) 1.42 és 1.29 trillió dollár volt (~9%). Az adósság eközben 1.8 és 1.65 trillió dollárral emelkedett. Nagyjából negyedévente 400-450 milliárd dollárral nő az adósság, miközben az idei 1.48 trilliós deficit várhatóan túlszárnyalja az előző kettőt is, és így az adósság növekedése is. Ez is most történik, nem 2 éve!
Tekintsünk el attól, mi lenne (azonnali csőd), ha nem emelnék meg a plafont időben és nézzük azt, hogy az úgynevezett kilábalás mennyire látszik meg az USA költségvetésén.
Az elmúlt negyedévben (2010 okt-dec.) 465 Mrd-al nőtt az adósság… Nem sok javulás, sőt. De a hab a tortán az amerikai kincstár január végi közleménye, miszerint 2011 első negyedévének piaci finanszírozási igénye 194 Mrd-al csökken 243-ra. Jól hangzik, azt gondolnánk csoda történt, és a 454 Mrd dolláros teljes finanszírozási igényt költségvetési csodával lefaragták és ömlik be a pénz. De nem ez történt, csupán a kincstár úgy döntött, hogy a meglévő nagyjából 270Mrd dolláros készpénztartalékát használja fel, azt drasztikusan csökkentve. Így a negyedév végére éppen nem lépik túl a plafont. Spekuláció csupán, de ha az új (republikánus többségű, Tea Party tagokkal kiegészült) Kongresszuson át tudták volna verekedni a plafon megemelését, erre nyilván nem lenne szükség.
A lényegi információ azonban mégsem a plafon vészes közelsége, hanem hogy fenti kommunikációban már elfelejtették kiemelni, hogy mindenközben a tényleges finanszírozási igényt megemelték 49Mrd-al, 503Mrd-ra! Azaz válság vége ide, kilábalás oda, a bankmentések két negyedévét kivéve (556mrd és 565mrd-os finanszírozási igények voltak), a jelenlegi negyedév a legegyensúlytalanabb negyedéve az USA-nak valaha! A jelenlegi.
Az USA költségvetése nem hogy egyensúlyban nincs, de még a javulás szikrája sem látható, sőt nem kell nagy bátorság azt mondani, hogy romlik. Miközben a vállalatok jól teljesítenek, addig az állam egyre rosszabbul. A 3. évben járunk, melynek költségvetési hiánya 10% körüli (a legmagasabb idén lesz) és melyben az adósság ismét a GDP 12%-ával nő. Ez biztosan nem fenntartható …
Egy dolog miatt azonban nem kell aggódnia senkinek, az USA a dollártartozásait mindig ki fogja tudni egyenlíteni, hiszen annyi dollárt nyomtat amennyit akar. Így a pénzügyi csőd gyakorlatilag lehetetlen. A kulcsszó a dollár, nem a tartozás.
Persze ki akarná olyan állam papírját megvenni, amelyik fedezetül nyomtatott pénzt kínál. A válasz, senki. Ez már látható az amerikai kötvényhozamokon, a 10 éves állampapír kamata 2.33% -tól, 3.65%-ra emelkedett 4 hónap alatt, az újabb nyomtatás bejelentése óta. És persze ez is csúcson van, most, ma!
Megjegyzem, az ingatlanhitelek kamatai ehhez vannak kötve, így azok is hasonlóan emelkednek, tovább nehezítve az ingatlan piac talpra állását. Nem meglepő módon a jelzálog hiteligénylések szintén negatív rekordokat döntögetnek, jelenleg, a lakás tulajdonosok aránya 2010 utolsó negyedévében tovább süllyedt új mélypontra és mivel továbbra sincs vevő az ingatlanokra, az árak a legtöbb körzetben szintén új mélypontra estek. Nem csoda, hogy nincs beruházás. A pénznyomtatás hajtja fel az árakat, de a jövedelmek nem nőnek, pláne nem más pénznemben. A pénz nagy része külföldre távozik a nyersanyagokba, vagy éppen részvényekbe. Az USA eddig egy dolgot exportált, levegőt, az üres konténerekben, ami ment vissza Kínába. Néhány hónapja azonban már inflációt is exportálnak, látványosan.
A trend elég világos egyre nagyobb lyukat kell befoltoznia az USA kormányának, amihez egyre drágábban kap hitelt, még tovább rontva a következő évek egyenlegeit, hiszen magasabb kamatokat kell kifizetnie. Mindeközben a foglalkoztatottak aránya nem javul, de életük többe kerül, a nem foglalkoztatottak eltartásának költsége pedig tovább növekszik a népesség növekedése és a "nem létező infláció" miatt. A bankok továbbra is küzdenek a bedőlő ingatlanhitelekkel, mivel a további áresés miatt egyre többet kell lezárni, egyre nagyobb veszteséggel, új hiteleket pedig nem helyeznek ki.
Hogy ez meddig mehet így? Az árak nem emelkedhetnek örökké, egyszer minden lufi kipukkan, a kérdés csak hogy mikor és pukkan-e vagy leereszt. Mikor kezdenek el tömegesen szabadulni az amerikai kötvényektől (lehet már elkezdtek), az olajtól, mert már érezhető a keresletcsökkenés, vagy éppen mikor lesz éhséglázadás valamely "stabil diktatúrában". Hogy mi lesz a kiváltó ok és mikor, ha lesz egyáltalán, az kérdéses. De ha valamely dollárban értékelt eszköz már nem tud tovább emelkedni, akkor a többi sem fog tudni és a pénznek nem lesz hova mennie. Márpedig ha a dollárommal nem tudok mit csinálni, akkor egy lehetőségem marad, átváltani más pénznemre. Ekkor viszont a külföldi kötvénytulajdonosok (akiknek dollárral tartozik az USA) kénytelenek szabadulni a kötvényeiktől, mert saját pénzükben már veszítenek, nem is keveset. És még elképzelni is nehéz, mi történik, amikor 14 trillió dollárnyi követelés leértékelődik vagy pedig gyorsabban és magasabbra kell emelni az alapkamatot, mint ahogyan és ahonnan csökkentették.