Re: nincs cím
Láma Előzmény: #341653"- A dentszesz-víz elegyéből szerinted a víz benzinhez töltve kiválik?"
De én nem ezt írtam! ????
Azt irtam, hogy a gázolajból és a benzinből válik ki a denszesz!
ettöl függetlenül, a válasz: igen.
Ami denszesz a benzinnel együtt bejut a motorba az (ha egyszerre nem túl sok) elég
a benzinnel együtt. Ezzel nincs baj. De ha egyszerre sok jut be, akkor megáll a motor.
Ami bajt okoz, és ami miatt növekszik a víz mennyisége:
karburátoros:
Előrejutott a denszesz a karburátorig. Hőmérséklet 100 fok környéke.
Motort leállítod. Párolgás. De nem ám a víz része, hanem az alkohol
része tűnik el. Víz pedig szaporodik.
Befecskendezős:
Előre jut a motorhoz. Nyomás alatt van, felmelegszik. A fel nem használt
forró alkohol-benzin-víz keverék a visszafolyó csőbe jutva nyomás alól
felszabadul, intenzíven gázosodik. Gáz-folyadék halmazállapotban
visszajut a tankba. A legintenzívebben párolgó alkohol egy része kijut a
benzin fölé és ott is marad. A tank alján lévő alkohol-víz elegy egyre
több vizet tartalmaz.Ezt mindig hígítod a következő adag denszesszel,
tehát befagyni nem fog., de a vég elkerülhetetlen.
"- Tűrésről és megengedett kopásról írtál, én meg a tűrés indokolt
pontosságáról."
Ok, én pedig eredetileg csak annyit állítottam, hogy az adagolós diesel
a szabványtól eltérő üzemanyaggal is egészen jól elboldogul károsodás
nélkül. Az eltérés mértéke, és ideje persze befolyásolja a károsodást.
"Mi történik akkor, ha egy 2 ütemű benzines motor (jellegzetes
gyakorlati példa, ezért választottam pont ilyet) túlmelegszik, de nem
szorul meg, és a gyújtás elvétele után is pörög tovább?"
Több tényező együtt okozza a jelenséget. Az első ok a kis oktánszámú 86
minuszos :) benzin volt.Amióta 95-böl készül a keverék ez azért nem
könnyű mutatvány, de nem kizárható a többi ok miatt.
A második a dugattyútetőre lerakódott koksz ami intenzív használat
közben felizzik és innen indul a lángfront.
A harmadik a gyertya. Túlmelegededés esetén az üzemi hőfokra
kiválasztott gyertya porcelánja izzik és ez gyújtja be a keveréket.
Vagy mind együtt.
A következő kérdésedre előre válaszolok:
Azért nem fordulhat ez elő diesel motorban mert a befecskendezett benzin
a a bent lévő levegővel annyira szegénny keveréket alkot, hogy nem képes
meggyulladni, függetlenül attől, hogy van vagy nincs mellette gázolaj a
hengerben. A kétüteműben ilyenkor a benzin levegő keverési arány
optimális az égéshez. Előző hozzászólás első pontja!
"Mi történik akkor, amikor a benzinestől eltérően, jóval magasabb
kompresszió-viszony mellett juttatunk benzint az égéstérbe?"
A kompresszióviszony semmit nem jelent. Csak egy arányszám. Két teljesen
egyforma motornak ugyanakkora a kompresszióviszonya. Viszont ha az egyik
új, amásik halottra van kopva, a létrehozott sűrítési végnyomás (ami
fontos adat a gyulladás szempontjából)jelentősen eltér. 30->20
Különben mire gondoltál? Mikor? Mennyit? Hogyan juttatunk? Mit jelent
nálad a "jóval magasabb"? A diesel sűrítési végnyomása duplája a
benzineshez képest. Nálam ez lefedi a jóval magasabb kategóriát. Azon
pedig már túljutottunk, hogy a benzin a diesel kompresszió hatására a
diesel motorban nem gyullad meg. Tisztán benzinnel nem indul.
Modellezéssel , ricinussal kapcsolatban semmilyen tapasztalatom nincs.
"Végülis, a gyakorlat azt mutatja, ha a gázoljahoz benzint töltünk és
nem tisztán benzinnel kívánjuk működtetni, mint ahogyan a végén írtad,
akkor a sürítéskor felmelegedett levegőbe - amit az izzító gyertya
hőjével fokozunk - belobban a benzin, segítve a gázolaj öngyulladását.
De nem lobban be!
A gázolaj öngyulladási folyamata a cetán meggyulladásával kezdődik, és ezzel véget is ér. Ebben pedig nem vesz részt a benzin!
:)))) Berzenkedünk berzenkedünk? Így voltam én is mikor ezzel anno
hasbaakasztottak. Nehezen emésztettem a dolgot. Talán a válasz segít az
emésztésben..
Kezdjük az elején.
A motor még nem jár csak indítózunk, és megtörténik a befecskendezés:
MOST ÚJRA VISSZA AHHOZ AZ ELSŐ PONTHOZ.
UTÁNA VISSZA AZ ELŐZŐ BEKEZDÉS VÉGÉRE!
1,Nem optimális a keverék a benzin alkotóinak meggyulladásához.
2, A diesel indításakor a kompresszió energiája kevés a benzin
meggyújtásához, még izzítóval is. (Szobás példa)
Ha egy motor olyan állapotú, hogy a tiszta gázolajban lévő cetánt nem
képes meggyújtani, akkor a benzint se képes "belobbantani" mert a
motorbenzin jobban tűri a hőt és a nyomást, mint a cetán. Ráadásul a
sztöchiometrikus keverési arányhoz képest olyan kevés, mintha nem is
lenne.
Ha pedig mégiscsak képes a motor a cetán és a hozzá hasonló instabil
részek meggyújtására, akkor minek a benzin? Ezt majd a végén.
Most menjünk vissza az előző hozzászólás második pont diesel részéhez. A
gyulladási folyamathoz. A gázolaj egy rakás különféle szénhidrogén
keveréke. A benzin szintén. Attól a perctől kezdve, hogy összekevertük,
mondjuk megduplázódik az összetevők száma. De az összetevők kémiai
tulajdonsága nem változik. Az egész elegyé viszont igen.(Ezt is a végén)
Az már nem gázolaj.Nevezzük hajtóanyagnak. Ez az anyag a diesel
motorban a kémiai gyulladási szabály szerint (amire a diesel müködési elv csimpaszkodik) fog meggyulladni.Ha tetszik, ha nem. Először
az instabil részek, utána a nyomás és hő emelkedésével egymás után a
stabilitásának megfelelően a többi. Ms-okról van szó, fel se fogjuk, de
ez a szabály. A benzin eredeti alkotói, amik most a hajtóanyg részei
lettek szépen megvárják, hogy sorra kerüljenek. Se elsők se utolsók nem
lesznek. Valahol a középmezőnyben. Tehát a konkrét égéskezdetben nem vesznek részt.
Akkor minek a benzin?
A modern gázolajba, és modern motorba semminek! Még akkor se, ha nehezen
indul. Minden gyártó tiltja.
Miért volt kedvező hatása régen? Nagy hidegben az amúgy is rossz
minőségű gázolajból a paraffinok, (pont a könnyebben gyulladó részek)
kristályosodtak ki. A tankban ez az anyag úszott a gázolaj tetején. Mint
hideg húslevesen a zsír. Hideg is van, és a parafinok kiválása miatt
gázolaj cetánszáma is csökken. Romlik az indítási tulajdonság. Ha
benzinnnel folyékonyan tartjuk a parafint, visszaállítjuk az eredeti cetánszámot, igaz
valamennyit romlik a benzin miatt, de az egyenleg valószinűleg mégis
jobb, mint benzin és paraffin nélkül. Ráadásul régen a legolcsóbb
legrosszabb minőségű benzint öntöttük bele. Ha volt akkor mosóbenzint,
aminek egészen jó az öngyulladási hajlandósága. Így a szűrő sem tömődött
el. A régi sűrű gázolaj hígításával a porlaszthatóság is javult. Ezek tényleg előnyök.
A másik kedvező hatása volt a benzinnek a hideg motorra, hogy gyorsabban
ég, mint a gázolaj nehéz részei. Növeli a MEGKEZDÖDÖTT égés sebességét,
csökkenti a hideg miatt megnövekedett gyulladási késedelem hatását. (a
befecskendezés, és a gyulladás kezdete között eltelt idő a gyulladási késedelem)
Olyan a hatás mintha növelnénk az előtöltést. A nagyobb előtöltéstől
pedig a motor könnyebben indul hidegen, az éppen beindult hideg motor
pedig szebben jár. Ez volt az amit gyakorlatnak
nevezhetünk.
Ezek az előnyök mára eltűntek. Nincs paraffinkiválás, jó a
porlaszthatóság. Télen pedig megemelt cetánszámú gázolajat kapunk a
kúton, ami könnyebbé teszi az indítást, és kompenzálja a gyulladási
késedelem hatását is. Ha a ma kapható gázolajba benzint öntünk,
üzemanyag oldalról előnyt nem okoz, de legalább a hátrányait
élvezhetjük. :)
A cetánszám csökkentő hatást, ami miatt csökken a gázolaj öngyulladási képessége! :))) és a kellőnél gyorsabb égést.
Az elmélet nem az enyém. Eddig két egymástól független forrásból
találkoztam vele. Évekkel ezelőtt egy öreg adagolós szaki győzködött,
hogy nem jó a gázolajba a benzin. És nem az adagolót féltette! :)
Esetleg egy kicsi mosót lehet, de 95-öst ne. Másodszor a neten találtam
egy írást, ami ugyanezt boncolgatta. Ott olvastam a kémiai, vegyi folyamatokról. Valami gépész, vagy vegyészmérnök
írta, nem emlékszem. Az elmélet egzakt tudományokra, fizikára, kémiára, matekra
épül. Ha hihetetlen még mindig, akkor az az én hibám. Nem vagyok se
tanár, se vegyész. Ennyi tellett tőlem. Továbbra is mindenkinek kellemes
adalékolást kívánok, akár benzinnel, akár E85-el, akár denszesszel.
Végülis az autószerelőnek is meg kell élni valamiből. :)