A hely, ahol élned kell...

A válság már a nyakunkon, csak a legfrissebb makroadatokat, hogy mekkora a gond, még nem ismerjük.

A mi helyzetünk azért rosszabb, mert van egy széjjelbukott kormányunk, ami a túlélésért kűzd. Nem a következő választások megnyeréséért, ami normális lenne, hanem olyan szintű parlamanti jelenlét eléréséért, amivel le tudja szavazni a következő ciklusban a vezető politikusainak mentelmi-jog felfüggesztését, a büntetőjogi felelősségrevonást. Nomármost ez a kormány, a hátralévő szűk egy esztendőben, nem fog semmi olyan intézkedést meghozni, ami szükséges lenne, és ami természetszerűleg tovább csökkentené a népszerűségét. Ezeket az intézkedéseket szépen meghagyja a következő kabinetnek, Orbánéknak, szívjanak majd ők. Ha elfogy a tavaly kapott IMF-hitel, és bekacsint az államcsőd, fel fog markolni újabb hitelt. (Osztogatni is kell ugye a népnek valamiből még a választások előtt...) Aki azt gondolja, hogy nem fogunk további hitelt kapni, hiszen már nincs mit gyarmatosítani rajtunk, nincs semmink, az téved. Még van például földünk, ivóvízkészletünk, hatalmas geotermikus tartalékunk, széndioxid-kvótánk. Ezt mind el lehet adni, és bizony lesz rá vevő, mert ezek stratégiai értékek, nem holmi papírok (részvények, kötvények, igérvények). Szóval könnyebbek leszünk némi termőfölddel, energiával, viszont kapunk cserébe a nyakunkba 40-50 milliárd euro adósságot.

Ezt tartom a legvalószínűbb szcenáriónak, nem az államcsődöt.