Jól kiszámolta...

Részlet egy hozzászólásból a kerékpározással kapcsolatban:

Tekintsük most a körút déli részét, melynek forgalmába példa gyanánt egy gonosz pesti biciklist injektálunk a Boráros térnél, majd kivezetjük őt az Oktogonnál. A biciklis végig a külső sávban halad, a parkoló autók mellett, 15km/h átlagsebességgel. Mivel a külső sávban haladó autósok nem férnek el mellette, ezért egy darabig mögötte haladnak 15-tel (az ott szokványos 60 helyett), majd előzni próbálják. Előzni természetesen csak a telített belső sávon lehetséges; adódik, hogy az előzni próbáló autók a belső sáv áteresztőképességét csökkentik. Némi jóindulattal mondjuk azt, hogy csak 20%-kal.

A külső sáv áteresztőképessége idealizált esetben 75%-kal csökkenne, csakhogy a zöldhullám 50km/h-ra van kalibrálva, és 15km/h sebesség mellett gyakorlatilag piroshullámként viselkedik. Ez azt jelenti, hogy a külső sávban a biciklis mögött 15-tel haladó autók mindig pirosat kapnak, folyamatos haladás helyett az idejük felét a lámpáknál töltik várakozással, 7,5km/h-ra csökkentve ezzel az átlagsebességet. Figyelembe véve, hogy a külső sávban egyébként is kaphat néha pirosat az autós, a biciklitől mentes átlagsebességet becsüljük csak 40-nek; adódik, hogy az áteresztőképesség csökkenése kb. 80%-os. Marad tehát egy 80%-os és egy 20%-os sávunk, a két sáv összesen képes elvezetni egynek a forgalmát.

Éber nézőink felfigyelhettek arra, hogy nem számoltunk a sikeres előzések hatásával. Ez azért van, mert biciklist a körúton hiábavaló előzni: előzés után ugyanis az autó kénytelen megállni a piros lámpánál, a biciklis ellenben gátlásoktól mentesen áthajt azon, ezáltal visszaelőzi az autóst, sőt még az előnyét is fokozza, miközben mögötte gyűlnek fel a kilométeres kocsisorok. Nem ritka, hogy kint a Budaörsi úton egy körúti biciklis (vagy egy parkoló taxi, színházlátogatóba érkezett busz) által okozott dugóban várakoznak emberek.

A biciklis a kijelölt 3 kilométeres szakaszt kb. 12 perc alatt teszi meg a körúton, miközben a feltorlódó autósok menetideje a piroshullám miatt 24 percre nő. A dugó hullámterjedésének pontos leírásába most nem mennék bele, de ha abból indulunk ki, hogy a szellősen, átlag 7 méterenként haladó autók a dugóban valamivel szorosabban, 5 méterenként fognak állni, akkor a fenti paraméterekkel kb. 7 kilométeres kocsisor kialakulására számíthatunk, melynek két sávjába összesen 2800 autós szorul be rövidebb-hosszabb időre. Na jó, a kereszteződések miatt ebből elengedek 300-at, ma úgyis ilyen nagyvonalú vagyok. Még úgyis marad 2500.

Átlagosan csak 12 perc menetidőhosszabbodást feltételezve arra jutunk, hogy 2500*12, azaz 30000 perccel tovább fognak az autók az úton pöfögni, mint azt biciklisünk nélkül tették volna. Ez kereken 500 óra.

Mérhetetlen jóindulatomban elhanyagolom most azt a benzinmennyiséget is, amit a dugóban az araszolással pazarolnak el a userek (pedig ez simán lehet duplája az alapjárati fogyasztásnak), és mindössze az átlagos alapjárati fogyasztást számítom fel a kiesett időre, ami ~1.2l/h.

Végeredmény: a kerékpáros 600 liter benzint égetett el 12 perces útja során 3 kilométeren; átlagfogyasztása 20000 l/100km.

Óva intek tehát mindenkit, hogy biciklizni próbáljon, ha azzal autókat akadályoz a közlekedésben. Ha mégis ezt teszi, legalább ne nevezze magát környezetvédőnek. Még akkor se, ha ehhez a saját autóját otthonhagyja, mert az csak 1 a 2500-ból.

Statisztikai adatok birtokában ki lehetne még számolni azt is, hogy a szabálytalanul haladó biciklis elütése mekkora dugót okoz mekkora valószínűséggel, és azt is, hogy mi az ára annak, amikor ez a biciklis önigazolás céljából évente kétszer a Critical Mass rituálé keretében beautózik a belső kerületekbe, előkapja a csomagtartóból biciklijét, és több tízezer társával fél napra hazavágja Budapestet. De ezt majd máskor. :)