Érdekes egyéni sorsok Vajda Tibor ÁVH százados,később őrnagy

Vajda Tibor valószínűleg magyar szabadságharcosként végül Ausztráliában kapott menedékjogot, ahol a hatvanas évek végétől – bár orvosi diplomát soha nem szerzett – fogorvosként praktizált. Kérésére 1969 áprilisában a magyar belügyminisztériumtól látogatóvízumot kapott, melynek birtokában ettől kezdve rendszeresen járt Magyarországra. Rövidesen tiszteletbeli tagja lett a Magyar Fogorvosok Tudományos Egyesületének, a Fogorvosok Nemzetközi Egyesületének 1974-es New York-i közgyűlésén pedig aranyéremmel tüntették ki.[7]

Bár diploma nélkül praktizált, haláláig jómódban élt volna Sidney-ben, ha 1993. január 26-án – Asztrália legnagyobb ünnepén – fel nem ismeri benne Bárdy Magda az egykori vallatótisztjét. A zsidó származású, korábban Auschwitzot megjárt Bárdy Magdát – ekkor még Somogyi Istvánnét – és férjét 1951. március 7-én koholt vádakkal letartóztatták. A házaspár kihallgató tisztje – bár ezt mindvégig tagadta – Vajda Tibor volt.

Az asszony Kistarcsáról két és fél év után szabadult, férje azonban soha nem került haza. Haláláról ellenmondásos iratok készültek, hivatalosan tuberkulózisban halt meg, egy részletes orvosi jegyzőkönyv azonban azt valószínűsíti, hogy a brutális bánásmód, illetőleg a kihallgatások alatt elszenvedett verések folytán vesztette életét.[8]

Bárdy Magda 1958-tól Ausztráliában élt, és évtizedekig szívós igyekezettel próbálta kinyomozni első férje halálának valós körülményeit. Az asszony 1993-ban Kubinyi Ferenc történésztől értesült róla, hogy a néhai férje internálását elrendelő Vajda Tibor vele azonos városban él.

A Sidney-i városi telefonkönyvből szerzett cím alapján, Bárdy Magda és második férje, Bárdy Tamás 1993. január 26-án – az álfogorvos születésnapján – felkereste Vajda Tibort, akiben az asszony felismerte egykori kínzóját. Vajda az első pillanattól tagadta, hogy valaha is az ÁVH tagja lett volna, annak ellenére is, hogy a Bárdy Magda birtokában levő véghatározaton olvasható aláírást írásszakértők a sajátjaként azonosították. Miután a helyi média felkapta a témát, az akkor már köztiszteletben álló „fogorvos” pert indított az asszony ellen becsületsértés vádjával, melyet azonban kilenc év után elvesztett. Az ausztrál írott- és elektronikus sajtóban történt leleplezését követően nevét végül törölték az Új-Dél-Wales-i fogorvosok hivatalos névsorából.[9]

Az Ausztráliában lefolytatott becsületsértési per során Császár Józsefné, a magyar belügyminisztérium – ugyancsak államvédelmi hatósági múlttal rendelkező – főosztályvezetője, Vajda Tibor számára olyan igazolást állított ki, mely szerint: „az ÁVH Vizsgálati Főosztályán a kérdéses időszakban 1950–52 között nem volt megengedett a gyanúsítottak bántalmazása. Vajda Tibor osztályvezetőként kifejezetten tiltotta ezt.”[9]

A per során Magyarországon Vajdát az Eörsi és Társa ügyvédi iroda részéről, Bihary Tibor ügyvéd képviselte. (Ezen ügyvédi iroda munkatársa volt dr. Bauer Miklós, azaz „Körmös” Bauer, az egyik leghírhedtebb egykori ÁVH-s tiszt is.)[10]

Berki Mihály hadtörténész kutatásai alapján a Belügyminisztérium Politikai Osztálya és ennek utódja, az Államvédelmi Hatóság – koholt vádak alapján – 1946-53 között körülbelül hatszáz személyt végeztetett ki, illetve ugyancsak megközelítőleg hatszáz őrizetes halt bele a kihallgatások során elszenvedett kínzásokba. Vajda Tibor brutalitása, durva vallató stílusa sok embernek okozott fájdalmat és megaláztatást.[11]