Regisztráció Elfelejtett jelszó

fordgtshelby5000

gentlemanus

Szia fordgtshelby5000!

Itt válaszolok a kérdéseidre, nem szeretném a Magyarország topikot szétoffolni.

Nagyszerű, örülök neki, ha ismered a Nyomorultak c. filmet, akkor pontosan tudod, hogy miről is beszélek. Igen, az eredeti a Jean Gabin féle film, én ennek modernizált változatát láttam, Liam Neesonnal, Geoffrey Rushsal, Uma Thurmannal. De azt hiszem, bármelyiket is nézzük meg, a földi élet lényegét pontosan visszaadja.

Akkor javallanám a Seven Pounds ( Hét élet ) c. filmet, Will Smith főszereplésével.

Még DLPH ajánlotta a publikum figyelmébe a blogjában.

Ez sem kevesebb film, mint a Nyomorultak. Igaz, más megközelítésből.

Nos, keresztény vagyok, református, de nem vagyok a szó hagyományos értelmében vett vallásos ember. Nem járok minden vasárnap templomba, hogy a bennem lévő hitbéli elkötelezettséget kimutathassam. De nem hiszem, hogy csak valaki attól lehet hívő, vagy csak akkor lehet igaz hite, ha azt csak és kizárólag templomban fejezi ki.

Isten bennünk él, és ezt a hitet, szoros köteléket a magad csendességében, otthonodban vagy akár másutt is bensőségesen megélheted.

Őszintén megkérdelek: az Egyház, hosszú történelme alatt történt események, nézve egészen máig, napjainkig, amikor már az alapvető egyetemes emberi értékek is széthullóban vannak, erősíti-e benned azt a motivációt, hogy hited erősítése céljából csak és kizárólag templomba járj? Nyilván nem.

Természetesen ettől függetlenül, ha templom közelében járok, mindig be szoktam térni, vagy pl. rendszeresen viszek virágot Szűzanyának az egyik templomba.

Szerintem hitünk igaz kifejezése vagy megélése inkább az, amikor próbálsz jó úton járni, jót cselekedni, másokon segíteni, megvédeni az igazságot a hazugsággal szemben, az elnyomottat az elnyomóval szemben. Valahogy azt mindig az ember szíve diktálja, vagy súgja, hogy mit cselekedjen. Nincsenek itt előre leírt szabályok, sémák. Nem hiába mondjuk mindig azt, pl. nehéz döntési helyzetekben, hogy hallgass a szívedre.

Igazából Ricsiék jobban otthon vannak ilyen vallásfilozófiai kérdések tekintetében.

Én hozzájuk képest ministráns kistanuló vagyok. De azért megpróbálok a kérdéseidre válaszolni:

"---szerinted melyik a fontosabb a szertartás-vagy akiért az irányul?"

Az én elgondolásom szerint nem a szertartás a fontos, hanem akiért, vagy akikért az irányul. Én nem díjaztam sosem a felesleges körítéseket, cicomát, stb. éppen ezért számomra sokkal emberközelibb a református vallás, mint pl. a katolikus.

"---van lélekvándorlás?no nem a buddhizmus szerinti-mert ugye egy szellemi teremtmény nem fog ezen teremtett síkon újjászületni!"

Ezzel kapcsolatban az a meglátásom, hogy a teremtett világ eredendően mindig a jobb, és fejlettebb felé halad. Mert ez a természet rendje. És ez különösen igaz spirituálisan is. Nyilván ez egy állandóan hullámzó folyamat, és önmagában nem is szabad ebből kiragadni a nagyon negatív periódusokat, pl. világháborús időszakaszokat, vagy jelen időszakunk iszonyat mélyen lévő lelki időszakát. A hullámvölgyek lefelé menő szakaszai, völgyei a tanulási folyamat szakaszai, melyek jelzik, hogy a felfelé haladó spirituális emelkedésen hibát követtünk el, azt a hibát fel kell dolgoznunk, hogy feljebb léphessünk a lépcsőn, egy nagyobb lelki, spirituális fejlettségi állapot felé. Én hiszek abban, hogy van egy minden fölött álló spirituális erő, mely felé történő haladás vagy viszonyulás szabja meg a rendet az Univerzumban, a civilizációk különböző fejlettségi szintjeivel együtt. Ugyanis tudvalévő, hogy vannak tőlünk sokkal fejlettebb civilizációk, mint pl. a Szíriusziak, akiknek spirituális fejlettségi szintje a jelenlegi földi civilizációhoz képest összemérhetetlen. A lélekvándorlás úgy kapcsolódik ide, hogy nagy valószínűséggel azok, akik nem képesek továbbhaladni a lelki fejlődés útján, hogy egy magasabb lelki osztályba léphessenek, újból lehetőséget kapnak, újból le fognak születni a Földön vagy a lelki fejlettségüknek megfelelő szintű valamelyik civilizációban, hogy újból megtanulhassák a leckét, és tovább léphessenek egy magasabb szintű világ felé.

---büntető vagy szerető ISTEN van szerinted?

Szerintem az Isten az szerető.

Valójában akkor is jutalmaz és szeret bennünket, amikor azt hisszük, hogy levette a kezét rólunk. Nekünk kell visszatérni hozzá, azáltal, hogy megértjük az élet miben létét, filozófiáját. Valójában akkor is, amikor a legnagyobb egyéni vagy nemzeti válságban vagyunk, a legnagyobb ajándékot kapjuk Istentől. Akkor is tanít és oktat bennünket. A megtapasztalás ajándékát adja nekünk. Mert csak azután tudjuk értékelni, megbecsülni valójában a dolgokat, miután megjártuk a soha el nem képzelt mélységeket. De azután nagyon. És ez együtt jár egy teljes spirituális átalakulással is. Máshogy látod a lényeget azután. Akinek sok pénze van, és mindent megengedhet magának, el tudja-e képzelni azt, hogy nincstelen is lehet? Nem. Mert úgy hiszi, hogy ez örökké való. És ez igaz össznemzeti szinten is. Mi, a Magyar Nemzet elképzelhetetlen mélységbe süllyedtünk az elmúlt 8 év alatt, minden szinten. Morálisan, anyagilag, társadalmilag, mindenhogy. De most hogy megtapasztaltuk a "poklot", és kikaparjuk magunkat utolsó erőnkkel a fertő alól, mindent máshogy fogunk látni. Megtanulunk tisztán látni, vigyázni, közösen az értékeket keresni, ezáltal napról napra magasabbra emelkedni.

---van pokol?....fizikálisan megélhetően?

Nehéz erre válaszolni. Hiszen a túlvilág eleve nem fizikai síkú világ, hanem különböző fejlettségi fokon lévő szellemi síkokról beszélünk. Éppen ezért a hagyományos értelemben nem létezhet. Jézus kereszthalálával tulajdonképpen megváltott bennünket a bűneinktől, viszont földi életünk alatt elkövetett bűneinkkel szembesítve leszünk majd, ebben biztos vagyok.

---JÉZUS önfeláldozása-minta azaz egy példa....vagy valóban mindenkit feloldozott a vére a bünei????alól?

Igen, Jézus önfeláldozása egy példa, amely követendő példa lenne mindenki számára. Önmagunk, az ego háttérbe szorítása, mások érdekében, a szeretet átadása másoknak, lehet az üdvözülés és boldogság egyedüli útja.

--Ha nincs büntető ISTEN-akkor minden csak meg tapasztalás-és rossz ismerete nélkül-hogyan tudnánk-hogy mi a jó?.....lesz még sok-sok más is....

Nincs büntető Isten, ezt már feljebb részleteztem. Megtapasztaltatás, egy magasabb eszme érdekében. Egyébként ez a jin és jang állandó kettősségének is a része. Mint a természet rendjének és működésének alapja. Ezek egyensúlya tudja jól működtetni a világot.

Remélem tudtam kielégítően válaszolni a kérdéseidre.

De előre bocsátom, hogy ezek csupán az én személyes gondolataim, amelyek sok anyag elolvasása, tanulmányozása után alakultak ki bennem.

Szép estét kívánok.