Re: nincs cím

Pontatlan dolgot írsz, és amúgy is elég összetett kérdésről van szó, megér pár mondatot. Mi az esélyegyenlőség lényege? Az, hogy az életben hátrányban indulók számára megpróbáljunk azonos lehetőségeket biztosítani, mint ami mindenki mást amúgy megillet. Vegyük például a kerekesszékes mozgássérülteket, akik amúgy képesek nagyrészt olyan minőségű életet élni, munkát végezni mint a többség, mégis ha valahol akár csak egy lépcső kerül az útjukba, az nekik áthidalhatatlan akadály. De amint van nekik rámpa, alacsonypadlós busz, mozgássérült lift, wc stb., ők is szinte ugyanúgy megvannak mint te vagy én. Vagy nézzük az idősek közlekedését. Alapvető udvariasság átadni nekik a helyet, azért, mert sokan fáradékonyak, nehezen mozognak, könnyebben elesnek. Nem mindenki, vannak köztük fiatalosak is, mégis mivel a többségüknek nagyobb szüksége van az ülőhelyre mint neked vagy nekem, át szoktuk adni nekik anélkül, hogy egészségi állapotukat firtatnánk.

A kulturális támogatásoknak is hasonló koncepciót kell követniük. A nemzetiségi színházak az egész nemzet számára, nem csak az adott kisebbség számára hordoznak kulturális értéket. Vicces lett volna, ha Bartók Béla csak magyar népdalokat gyűjt, amúgy meg vállat von, hogy a többi népzenét gyűjtsék az adott népcsoport képviselői, az őt nem érdekli. :) Viszont pont a kisebbségi jelleg miatt, ha ezek az intézmények hátrányból indulnak, az érték megőrzése miatt logikusan van értelme könnyített támogatási feltételeknek. Hogy ezt a törvény általában hogyan képes biztosítani, az már másik tészta.

Visszatérve a felvételire, senki nem kap pluszpontot amiatt, mert kisebbséghez tartozik, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek számító jelentkezők kapnak többletpontokat (rossz szociális helyzet, veszélyeztetettség, állami gondozottság vagy nevelésbe adottság, illetve szülők alacsony iskolázottsága). Oké, értem, ez nyilván a cigány családok többségére teljesül, de bakker, csak nem azért, mert az ilyen családok halmozottan hátrányos helyzetűek? Szerinted milyen eséllyel jut onnét el egy amúgy jó képességű gyerek egyetemre, főiskolára? Nyilván a szabályozás célja az, hogy ezeket a hátrányokat valamennyire próbálja kompenzálni úgy, hogy a végén mégiscsak egy pontszámnak kell kijönnie. Valóban sokkal több értelme lenne, ha a hátrányokat már az alap- és középfokú oktatásban ki lehetne küszöbölni, akkor a pontszám maradhatna így, később meg adhatnak szociális jellegű támogatást a rászorulóknak. De attól még egyáltalán nincs szó kisebbségeknek juttatott előnyökről.

Olyan szabályozásnak, pozitív diszkriminációnak ami kitűzött és alátámasztott cél nélkül, vagy nem azt szem előtt tartva támogat valamit vagy valakit, valóban nincsen értelme, és itt esik a Jobbik abba az alapvető tévedésbe, hogy a célokat figyelmen kívül hagyja, sőt helyette olyan lózungokkal jön, hogy támogassuk inkább a többséget (továbbra is célok nélkül).