Gondolatok ...

Ma fölmásztam egy magas hegytetőre, cserébe, hogy hanyagoljam az árfolyamosdit a monitor előtt. Hatalmas területeket láttam be, körbe-körbe. Ha nincs magaslati ködfátyol, meg messzi települési szmogfelhők, akkor magyarországig is simán el nézhettem volna a panorámát . Az első ami eszembe jutott ott fönt, hogy Erdélyt nem kellett volna odahagyni, anno. Az ország nagyon gazdag lenne, erős gazdaságilag...és nemigen lettek volna ott gyurcsány-kaszkadőrök .....ha lettek is volna, legfeljebb egy báróságig terjedt volna a hatalmuk...

Aztán ledöglöttem a puha talajra, és elfigyeltem a környék , hoszan, hosszan elnyúló hegycsúcsait ....és ami köztük elterül: mély leejtőket, és meredek emelkedőket, ahogy kisebb-nagyobb , újabb és újabb csucsokat alkotnak, két nagy hegycsúcs között, tisztásokkal, sötét árnyéku fenyvesekkel, meredekívü völgyekkel, melyeknek alján források csörgedeznek. Persze , hogy egyből a historikus chartok jutottak eszembe a látványtól :-) , és az, hogy a tőzsdét - egyszerüen mondva - néha-néha meg kell unni !! ... és hagyni, hogy járja a saját leejtőjét, kaptatóját. Végignézve a "...mwwWvmvMvmmMmMWvmm..." szerü hegyvonulatot, a fárasztó ,és a hosszantartó le és fel baktatást, ami egy túrát jellemezne, ha egyik csúcstól a másikig kellene megjárni, metaforikus képében festve meg a tőzsde hosszútávu teljesitményét. Továbbá azt, hogy az idő mentén végigmászni egyhuzamban az egészet, emberfeletti megeröltetés. Félre kell húzódni néha, és megpihenni ... egy olyan helyen téve ezt, ahonnan lehetőségeit fontolgatva , jól belátható, behatárolható a következő "túra". Én ott a hegytetőn, ma nagyon ráuntam a tőzsdére. BUX 135OO-6OO a tippem, az újabb kaptató tetejeként.

Mindenkinek:

Sok pénzt!!