Re: Gárda tüntetés Győrben

Nem szokványos eszközöket is bevethet az ECB

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a meglepő kamatdöntést követő sajtótájékoztatón arról is szót ejtett, hogy valószínűleg tovább is csökkenhet az alapkamat, s nem kizárt, hogy alkalmaz majd ún. „nem szokványos” pénzpiaci eszközöket a kamatpolitikát illetően.

Az euró veszített lendületéből az amerikai dollárral szemben, s az EURUSD jegyzés az 1,35-ös szint közeléből 1,34-ig csorgott vissza, majd innét ismét emelkedni tudott a jegyzés a pozitív befektetői hangulatban.

Az ECB irányadó rátája rekord alacsony szintre, 1,50%-ról 1,25%-ra ereszkedett, s Trichet szerint nem ez az a legalacsonyabb szint, amelyről szó esett. A kamatdöntéskor nagyon alaposan megvitatták a monetáris tanácstagok a helyzetet, s végül egyhangúlag döntöttek a mérsékeltebb kamatcsökkentés mellett.

Az inflációval kapcsolatban Trichet azt nyilatkozta, hogy nem látnak deflációs kockázatokat, de nyilván kibontakozott egy erősebb dezinflációs folyamat a nyersanyag- és energiaárak zuhanását követően. Az inflációs nyomás tovább mérséklődik, s valószínűleg a zéró szint alá is lecsökkenhet az átlagos fogyasztói árszínvonal-emelkedés üteme. Ezt persze nem szabad a deflációval összekevernünk – hangsúlyozta ki a központi bank elnöke. Az árstabilitás középtávon tehát nincs veszélyben, ezt támogatja sajnálatos módon az euroövezet gazdasági hanyatlása is. Az inflációs várakozások – úgy néz ki – mind közép, mind pedig hosszabb távon is horgonyzottak maradtak.

Trichet azzal indokolta a kisebb mértékű 25 bázispontos kamatvágást, hogy az eurozónában a 6 és 12 hónapos hozamok eleve alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, amelyek alacsonyabb kockázati felárakat is jelentenek az amerikai pénzpiaci hozamokkal szemben. A kamatfelárakat és az eurozóna hozamait kiemelt figyelemmel követi a jegybank a továbbiakban is.

A gazdasági helyzet várható alakulásával kapcsolatosan nem kimondottan optimista Trichet, ugyanis szerinte az eurozóna teljesítménye még 2009-ben is rendkívül gyenge maradhat, s esetleg 2010-ben várhatunk egy lassú felemelkedést. Attól lehet továbbra is tartani, hogy a pénzpiaci válság reálgazdasági növekedésre gyakorolt hatása súlyosabb lehet, mint azt korábban sokan megítélték.

A protekcionizmust el kell kerülni Trichet megítélése szerint. Ha ugyanis a protekcionista gazdaságpolitikai gyakorlat előtérbe kerül (hazai vállalatok kisegítése nagy állami támogatással, hazai devizák leértékelése… stb.) az súlyosbíthatja a törékeny helyzetet, s egyensúlytalanságokhoz vezethet.

A költségvetési (fiskális) politikának sokkal fontosabb szerepe van a krízishelyzetben, ugyanis mérföldkő lehet a hosszabb távú gazdasági növekedésben egy jól irányzott, strukturális reformokat, racionális intézkedéseket végrehajtó politika, amely a stabilitást erősíti, s ezáltal a bizalmat is növeli. Az eurozóna túlzott deficit eljárás alatt álló tagállamainak együtt kell működniük ezért szorosan az Ecofin-nel, hogy az államháztartásra nehezedő teher ne nőjön tovább.

A pénzkínálat (M3) növekedése egyre erősebbé vált a válság kirobbanása óta, ezt is figyelembe vette az ECB.