Re: Ma

ehhez mit szólsz?? szerintem korrekt..

A 2009-es év nagy kérdőjeleket hagy maga után. A vezető gazdaságok – kizárólag statisztikai értelemben – ugyan túljutottak a recesszión, a gazdaság önfenntartó mechanizmusai azonban nem indultak be. A jelentős állami tőkeinjekciók, adókedvezmények, valamint a nulla körüli jegybanki alapkamatok, a nagy visszaesés után legjobb esetben is csak stagnálás közeli állapot eléréséhez voltak elegendők. Közben a likviditás magas szintje, melyet az alacsony kamatok és a rendkívüli állami tőkekiáramlás okozott, a részvény- és árupiacokon jelentős emelkedést hozott.

Ebben a helyzetben a fejlett országok gazdasági szakemberei igen éles szakmai vitát folytatnak arról, hogy az államoknak mikor kell, vagy kellene kivonulniuk a piacokról. Egyesek szerint már most is késő, míg mások továbbra is amellett érvelnek, hogy továbbra sincs értelme az állami tőke kivonásának, mivel ebben az esetben a recesszió újabb mélypontja következne. A politikusok nem mernek kockáztatni, így egyelőre az állam marad a piacokon, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az állam sem képes a végtelenségig finanszírozni a gazdaságot!

Mi vár ránk 2010-ben? – Sokáig maradhat a 0 százalékos kamat

A 2010-es kilátások tehát nem túl biztatóak, ugyanis ha az államok nem vonulnak ki, akkor könnyen adósság-csapdába kerülhetnek még a fejlett országok is, ha viszont kivonulnak, akkor a gyenge lábakon álló gazdaságok ismét mély recesszióba süllyedhetnek, és ekkor már állami segítségre sem számíthatnak!

Ebben a kényes helyzetben a döntéshozóknak különösen ügyelniük kell tehát arra, hogy fokozatos tőkekivonás mellett alacsonyan tartsák a kamatokat, ezzel élénkítve a gazdaságot. A kamatok emelésére csak akkor kerülhet sor, ha már látható, hogy egy fenntartható növekedési pályára áll a gazdaság. A fejlett országokban így csak 2010 második felében, akkor is inkább az év vége felé várható kamatemelés, addig maradnak a nulla körüli kamatszintek.

MNB: 5,5 százalékig csökkenhet az alapkamat, 270-280 között maradhat a forint

A hazai jegybanki alapkamat várakozásaink szerint kicsit más pályát fut be. Még decemberben egy újabb 50 bázispontos vágás következhet, amit 2010 első félévében további két 25 bázispontos kamatvágás követhet. Ezzel az alapkamat 5,50 százalékos szinten érheti el minimumát. A továbbiakban a fejlett piacokat követi a jegybank, azaz 2010 második felében már nem várunk további monetáris lazítást.

Az MNB a mai szinteken komfortosnak találja a forint árfolyamát a vezető devizákhoz mérten. A jegybanki kommunikációból arra lehet következtetni, hogy véleményük szerint a mai árfolyam megfelel az export-orientált gazdaságnak, élénkíti a kivitelt, de még nem zavarja a devizában eladósodott háztartásokat, illetve vállalatokat sem. A jövő évre azt várjuk, hogy év elején kisebb gyengülés következik, ahol azonban csak átmenetileg, és rövid időszakokra érheti el a 285-ös szintet ez EUR/HUF jegyzése, jellemzően a 270-280-as sávban marad az árfolyam. A továbbiakban arra számítunk, hogy 2010 második negyedévétől az év végéig 270-es bázis mellett 265-275 között maradhat a forint euróval szembeni árfolyama. Fontos, hogy ezzel a forint lemaradó lesz a régiós devizákhoz képest, mivel a régióban általában inkább a helyi devizák vezető devizákkal szembeni erősödését várjuk.

A részvénypiacok túlárazottak, 20-30 százalékos korrekció jöhet

A részvénypiacok a mai szinteken egyértelműen túlárazottak. Ha az árak alapján visszaszámolunk, arra lehet következtetni, hogy a jövő évre rendkívüli mértékű profit-robbanás fog bekövetkezni, de ma erre még semmi esélyt nem látunk. Az árakat a rendkívüli likviditás tartja fenn, amit az intézményi befektetők aktívan védenek, hiszen az előző két évben rendre negatív teljesítményt értek el.

Jövőre az év első negyedében egy negatív trend várható, ahol kiárazódik a mai túlzott optimizmus. A mélypont nem éri el a 2009 elején kialakult szinteket, de 20-30 százalékos részvény áresésre igen komoly esélyt látunk.

Még mindig sok spekulatív pénz van az olajban

A nyersanyagok árazása erősen hasonlít a részvényekkel kapcsolatban elmondottakhoz, de itt a dollártól való függőség tovább árnyalja a képet. Az olaj ára szinte inverz módon együtt mozog a dollárral, ami arra utal, hogy a mai árazásban erős a spekulatív befektetők szerepe.

Amennyiben feltételezzük, hogy az USA gazdasága növekedési pályára áll, akkor a dollár erősödése mellett az olaj árának is emelkednie kell, hiszen a legnagyobb fogyasztó még mindig az Egyesült Államok. Amíg azonban a dollár erősödése az olaj árának csökkenésével jár együtt, nem beszélhetünk egészséges piaci szituációról, így véleményt sem igen tudunk megfogalmazni.

Várakozásaink szerint a dollár 2010 elején újra az 1,50-es szintre kerül az euróval szemben, így az olaj ára elérheti a 80 dolláros szintet, majd 2010 közepétől fokozatos dollár-erősödés következhet. Ebben a fázisban előbb 60-65 dollárig esik az olaj ára, majd 2010 második felére fokozatosan ismét beáll a 70-80 dolláros szintek közé.

A kamatemelések fölhajthatják az arany árát

Az arany érdekes befektetési termék volt 2009-ben, de a jelentős áremelkedés ismét csak annak a bizonyítéka, hogy sok fölösleges likviditás van a piacon. Az arany ugyanis tipikusan az infláció ellen védekezni kívánó befektetők menedéke, de 2009-ben egyszerűen nem volt infláció, hiszen a recesszióban az áremelkedés üteme nyilvánvalóan elhanyagolható volt. 2010 elején kijózanodás következhet, de 900-950 dollár alá nem esik a jegyzés, majd amikor 2010 vége felé láthatóvá válik, hogy a jegybankok emelik a kamatokat, ismét áremelkedés következhet, mivel ekkorra már a befektetők ismét az arany klasszikus funkciójának megfelelően a vételi oldalra állnak.

Összességében tehát…

Összefoglalva tehát 2010 első felében korrekciót várunk, ahol a mélypontok nem érik el a korábbi mélypontokat, majd egy emelkedés következik, de az emelkedés üteme sokkal kisebb lesz, mint a recesszió előtt, vagy akár 2009-ben. A helyzet tehát konszolidálódik, de ehhez a politikai és gazdasági döntéshozók rendkívüli figyelmére, és fegyelmére lesz szükség!

Befektetési tipp: állampapír egy csipetnyi kockázattal

Pár hónapos, féléves időtávon most mindenképpen a lehető legalacsonyabb kockázatú portfoliók (hazai rövid állampapírok) lehetnek a leghatékonyabbak. Ebben az esetben azonban a hozam is a kockázattal arányos lesz; a reálhozam nulla szint körül alakulhat. Ha pozitív reálhozamot alacsony kockázat mellett szeretnénk elérni, akkor olyan termékeket kell keresnünk, amelyek a kockázatok mérsékelt emelkedése mellett képesek többlethozamot nyújtani. Ilyenek a különböző strukturált kötvények, bónusz certifikátok.

A befektetési portfoliót tehát 70 százalékban rövid hazai állampapírokból, és 30 százalék erejéig a fent említett strukturált termékekből célszerű összeállítani. A magas hazai kötvény-arány megfelelő likviditást biztosít arra az esetre, ha várakozásainkhoz mérten nagyobb korrekció alakul ki, ugyanis gyorsan mobilizálható tőke van a kezünkben, ami adott esetben biztosítja a mainál sokkal kedvezőbb árazás melletti belépést a kockázatosabb piaci szegmensekbe. A strukturált termékek pedig a várnál nagyobb kilengések esetén is képesek a kockázatmentes hozam biztosítására.

Bálint Attila

Friedrich Wilhelm Raiffeisen

Üzletágvezető