Korábbi kutatások igazolták már, hogy a városi zöldterületeknek úgy mint a parkok, ligetek, városi erdők, kertek stb. jelentős hatással vannak az emberek életminőségére. Ugyanis ezeken a területeken a növények nemcsak tiszta levegőt biztosítanak, megkötik a talajt, és a vizet, hanem komoly szerepet töltenek be a városi klímában, ugyanis hőmérséklet-csökkentő tulajdonsággal rendelkeznek. Ami a legfontosabb hogy ezen kívül segítik a szorongásos emberek gyógyulását, a stressz leküzdését, illetve javítják az emberi viselkedést és jellemet.

Nem véletlen hogy a World Health Organization (WHO) úgy gondolja, az egészséges élethez szükséges zöldterület nagysága 9,5 m²/fő. Ezen kívül bizonyított az is, hogy pozitív összefüggés van a zöldterületek valamint a fiatalok, a felnőttek, és az idősek fizikai aktivitása között. Továbbá a természetben végzett fizikai aktivitás sokkal hatásosabb a mentális egészség megőrzésében, mint bármely más környezetben végzett fizikai tevékenység. Ezzel szoros összefüggésben áll, hogy a zöldterületek csökkentik a stresszt, valamint az egészségbeli különbségeket a magasabb és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú városi területeken élők között. Egy Angliában végzett felmérés például igazolta, hogy elsősorban a szív-és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett elhalálozások az alacsony és magas társadalmi-gazdasági státuszú területek között ott volt jelentéktelenebb, amelyik a legtöbb zöldterülettel rendelkezett.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy az emberek többsége nem sportolni, vagy más fizikai tevékenységet végezni megy a városi parkokba. Egy erre vonatkozó felmérés azt állapította meg, hogy az emberek mindössze 3%-a végez könnyű fizikai mozgást, 5%-a méréskelt fizika mozgást, és mindössze 8% közepes vagy erőteljes testmozgást a zöldterületeken. A legtöbb ember ugyanis pihenni jár ezekre a helyekre, ahol általában leülnek, állnak, vagy fekszenek. Egy Amerikában végzett kutatás szintén ezt erősítette meg, ahol 30 városi parkot vizsgáltak meg, és végül arra jutottak, hogy az ott tartózkodók 68%-a csak ülő tevékenységet folytatott.

A VÁROSI PARKOK, ÉS TEREK, LIGETEK, STB. UGYANAKKOR NEMCSAK A PIHENÉS, ÉS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOSAK, HANEM A GYALOGLÁS MIATT IS.

A gyaloglás ugyanis a fenntartható és egészséges város alapja. Azokban a városokban ahol javították a gyaloglás feltételeit, ott a gyalogos aktivitások jelentős mértékben megnövekedtek, de még ennél nagyobb növekedés volt tapasztalható a társas és a rekreációs tevékenységek területén. Ugyanis a közterek és a parkok a „demokrácia terei” minden városban, ahol nemtől, életkortól, vallástól, végzettségtől, stb. függetlenül minden társadalmi réteg megtalálható. Illetve ezeken a helyeken tudnak a különböző társadalmi rétegek egymással találkozni, párbeszédet folytatni, aktívan vagy passzívan kikapcsolódni, szórakozni stb. Mindez pedig jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a különböző társadalmi rétegek, illetve csoportok megismerhessék egymást.

Hazánk városi zöldterületei

Megvizsgálva hazánk 100 ezer fő feletti városinak (Debrecen, Kecskemét, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged) zöldterületeit egyértelműen kiderült, hogy 2005 és 2019 között mindössze Miskolcon (24%-al), és Szegeden (12%-al) növekedett jelentősebb mértékben, Debrecenben, Győrben Nyíregyházán gyakorlatilag stagnált, Kecskeméten 24%-al csökkent, Pécsen pedig 9%-al. (1.ábra) Ahogyan jól látható 14 év alatt nem történt jelentős változás nagyvárosinak zöldterületének méreteiben.

Holott a koronavírus első hullámának idején készített online felmérés is megerősítette, hogy hazánkban a legtöbben még több növényzetet (82%), szemetest (80%), és padokat (79%) szeretnének látni a parkokban. (2.ábra) Az utóbbi esetében fontos megjegyezni, hogy a kérdőív kitöltőinek többsége, a kérdőív végén külön írásban is jelezte, hogy szeretné ha hazánkban a parkok, és a terek mindig tiszták és rendezettek lennének. De hasonlóan vélekedtek a közterekről, ahol a parkokhoz hasonlóan az első három helyen szintén a növényzet, a padok, és a szemetes került megjelölésre. Az arányokat tekintve azonban a közterek esetében elsősorban elegendő szemtest (80%) szeretnének a magyarok, majd padokat (77%), és csak ezt követte a növényzet (68%). (3 .ábra) Amit fontos még kiemelni a terek, és a parkok esetében, hogy rendelkezzenek ivókutakkal, kerékpártárólóval, valamint nyilvános illemhellyel.

Természet alapú megoldások a zöldterületek növelésére

Ahogyan a bevezetőben is szerepelt, a városi zöldterületek növelésének egyik módja az úgynevezett természetalapú megoldások (Nature based soltions) használata, melyet a Natrurvation projekt keretében kutattunk 2018 és 2021 között. A természet alapú megoldások tulajdonképpen az ökoszisztéma természetes tulajdonságait használják fel, melyek így hozzájárulnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásinak csökkentéséhez, növelik a biológiai sokszínűséget, valamint javítják a környezet minőségét miközben támogatják a gazdasági tevékenységeket, és javítják a társadalmi jólétet. Ilyen megoldások például a zöldtetők, a parkok, kiserdők, melyek hőmérsékelt csökkentő tulajdonsággal rendelkeznek, a városi tavak, folyók, csatornák melyek az ideális klíma megteremtésén kívül eltárolják a csapadékot, illetve táplálják a növényzetet.

A Naturvation projekt keretében 100 európai város természet alapú megoldásinak felmérése készült el, köztük hazánkból Győr és Budapest városa került kiválasztásra. Ennek a felmérésnek az eredményei bekerültek egy kezdetben még 1000 természeti megoldást bemutató Városi Természeti Megoldások Atlaszba, mely kizárólag európai jó példákat tartalmazott. Mára azonban már kibővült ázsiai, amerikai, ausztrál, és afrikai természetalapú megoldásokkal is az atlasz.

A projekt idején kettő európai nagyváros természet alapú megoldásit személyesen is sikerült megtekintenem Lipcsében, és Malmöben. Mindkét városban olyan megoldásokat alkalmaztak, melyek jó példaként szolgálnak hazánk számára is.

Lipcse városa több mint 600 ezer lakossal rendelkezik, belvárosában pedig több hazai nagyvároshoz hasonlóan két-három szintes reneszánsz, illetve barokk kori épület található. A német nagyvárosban ugyanakkor több helyen is elbontásra kerültek a rossz állapotú történeti épületek, helyükre azonban az ott élők kérésére nem modern társasházat építettek, hanem közösségi kerteket hoztak létre. Ezeket a kerteket teljes mértékben a helyi lakosok gondozzák, ők ültetnek bele zöldségeket, gyümölcsöket, illetve az egyikben még egy kisebb játszóteret is kialakítottak a gyerekeknek. Mivel a korábban elbontott épület alatt található föld nem lett volna alkalmas a növénytermesztésre, ezért magaságyásokat alakítottak ki bennük. (1. kép) Ezek a kertek szintén a gondozóik által készített kerítéssel vannak körül véve, így megakadályozva azt, hogy illetéktelenek is bemehessenek oda. A helyiek elmondták, hogy rendkívül népszerűek ezek a közösségi kertek, és egyre többen jelzik az igényüket hasonló kertek létrehozására.

Malmö városában közel fele annyian élnek (350 ezer fő) mint Lipcsében, ugyanakkor a svéd nagyvárosban számos természet alapú megoldást alkalmaznak már évek óta. Az egyik ilyen nagyszabású projekt a svéd város Augustenborg nevű városrészében létrehozott Eco City projekt volt. Ennek a projektnek a két fő célkitűzése a zöldtetők népszerűsítése, valamint a csapadékból származó árvizek csökkentése. A zöldtetők esetében a helyi kommunális szolgáltató épületein alakítottak ki olyan minta zöldtetőket, melyek jó példaként szolgálnak nemcsak a lakosság, hanem a vállalati szféra számára is. A svéd kollégák ugyanis elmondták, hogy nagyon sok helyi vállalat alakított ki zöldtetőt az épületein, ezáltal nagy támogatói a kezdeményezésnek. Olyannyira, hogy szemléletformálás, és továbbképzés céljából is szerveznek bemutatókat saját, illetve céges partnereik számára. Ezeken a tetőkön a legegyszerűbb növényektől kezdve, a fűszernövényeken át, a zöldségek kialakításáig, szinte mindenféle variáció megtalálható.

A zöldtetők kapcsán többször előkertül szakmai rendezvényeken az a probléma, hogy jelenleg „konkurenciát” jelentenek a napelemek számára, így csak az egyik kialakítására van lehetőség . Malmöben a svéd kollégák azonban megmutatták hogy ez egyáltalán nem igaz, mindössze a megfelelő növényzetet kell kiválasztani, és jól megfér egymás mellett mindkettő. (4. kép)

Nyáron a hirtelen lezúduló csapadék hazákban is egyre több városban okozott áradásokat az elmúlt években. Mindez Malmöben sem volt másként, így utólagosan építettek ki a sűrűn lakott augustenborgi városrészben olyan csapadékvíz elvezető rendszert, melynek köszönhetően megszűntek az áradások. (5. és 6. kép) Az összegyűjtött csapadékot pedig szintén a csatornákkal egy időben kialakított mesterséges tavakba vezetik bele, melyek így gondoskodnak a városrész helyi klímájának javításáról

Az Eco City projektnek az egyik alprojektje Lipcséhez hasonlóan a közösségi kertek kialakítása volt. A német példával ellentétben azonban Augustenborg egy modern, társasházakkal meglehetősen sűrűn beépített városrésze. Így a közösségi kertek kialakítására elsősorban a közterületek nyújtanak lehetőséget, melyet a svédek teljes mértékben ki is használtak. Így a legtöbb társasház előtt kerítéssel elzárt kerteket hoztak létre az ott élők, magaságyásokkal, és fóliasátrakkal. 7. és 8. kép) A svéd kollégák elmondása alapján így az ügyesen gazdálkodó társasházaknak akár az egész éves zöldségfogyasztását tudják biztosítani a kertek.

Összegzés

A Naturvation projekt keretében végzett kutatás igazolta, hogy a természet alapú megoldások jó megoldást nyújthatnak korunk legégetőbb kihívására a klímaváltozásra. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy ezek a megoldások önmagukban nem elegendőek, hanem szükséges valamennyi zöld megoldás széleskörű alkalmazása is (pl. megújuló energiák használata, széndioxid kibocsátás csökkentése, stb.). Illetve csak akkor lehetnek hatékonyak például a zöldtetők a klímaváltozás ellen, ha nem csak pontszerűen kerülnek kialakításra egy-egy háztetőn, hanem egy egész városrész kerül lefedésre vele. Hazánkban ilyen jelentős „városrészek” a nagy lakótelepek, és az ipari parkok is, melyben a vállalatok lapostetős épületei, csarnokai, kiváló felületet biztosíthatnának minderre. De ahogy látható volt a zöldtetők nemcsak klíma javító tulajdonsággal rendelkeznek, hanem a kertekhez hasonlóan zöldségek, és gyümölcsök termesztésre is alkalmasak. Bologna városában például kiszámolták, hogy a város ellátáshoz szükséges zöldségek, és gyümölcsök 70%-át meg tudnák termelni az összes lapostetővel rendelkező épületen.

MAGYARORSZÁGON A LEGNAGYOBB KIHÍVÁST A BEMUTATOTT TERMÉSZETES ALAPÚ MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSÁRA A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR HIÁNYA JELENTI.

Ilyen hiányosság többek között a meglévő épületek utólagos lefedése zöldtetővel, illetve annak szabályozása. Vagy akár a kialakításának támogatása, melyre jó példa Berlin városa, ahol kedvezményt kapnak a csatornadíjból azok, akik zöldtetővel rendelkező épületben élnek. A természetalapú megoldások a jövőben feltehetően sokkal jelentősebb szerepet fognak betölteni hazánk városiban is, mely nélkülözhetetlenek lesz ahhoz, hogy fenntarthatóak, és élhetőek maradjanak.