Köszi a választ.
Ezt talán érdemes belinkelni ide, jó összefoglalás.
Köszi a választ.
Ezt talán érdemes belinkelni ide, jó összefoglalás.
Pl 70-es évek jövedelmét kb 100 x valorizációs kulcssal szorozzák, a 2010-es évekét 1,5-től 1,2 -es kulccsal.
Viszont ezek a kulcsok mindig igazodnak a nyugdíj előtti évhez minden évben változnak az átlagjövedelem változásához igazítva. Ha az átlagjövedelem komolyan nő vagy csökken az utolsó évben a nyugdíj előtt akkor akár 1-1 év eltérés a nyugdíjba érkezésben érdemi eltérés lehet a valorizációs kulcsban.
Nem beszélve arról 5 év alatt mennyi eltérést adhat pl most az utóbbi időszak. Ha megnézel 18,17,16-os kulcsokat csinos eltérés van. Pedig minimális időszak.
A súlyozás a mókának a másik része de azt ne keverjem ebbe bele , ott elég kuszaság van, de összességében az első évtizedek súlya nagyobb jelenleg.
Pontosabban ez már annyira leegyszerűsített volt amit írtam , hogy teljes marhaság. :)
Súlyozást és a valorizációt el kell különíteni időszak szempontjából. Nem azonos a súlyozás de az nem igaz, hogy az utolsó évek nagyobb súllyal számítanak. Pont fordítva. Az első évtizedek számítanak nagyobb súllyal éppen most. Ez korábban egész máshogy volt. Viszont a valorizáció miatt mégis az utolsó időszak adhat egy nagy eltérést. :)
Mert úgy valorizálnak a nyugdíj előtti évhez igazítják és akkor nagyon nem mindegy az utolsó időszak milyen. Mondjuk valakinek a nyugdíj előtti utolsó éve 2013 volt, vagy 2019 amilyen bérnövekedés volt ebben az időszakban az valorizáción keresztül szívathatja akár 1-1 év eltérés is.
Ez most már aztán nagyon kusza lett . Szóval ha valorizálsz akkor a nyugdíj előtti év, ha súlyozol akkor a korai évtizedek , de összességében a valorizáció éve egy nagy tényező amihez viszonyítják az pedig a nyugdíj előtti utolsó év.
Lényeg a lényeg hacsak nem mostanában mész nyugdíjba a jelenlegi szabályozás részletei komolyan változni fognak valószínűleg . Most is sűrűn igazítanak ezt+azt. Nagyon valószínű, hogy ez akár alapjaiban is megváltozhat 20-30 év alatt, nemcsak egy egy súlyozásban, vagy a valorizáció módjában. Hanem az egész matek úgy ahogy van.
nem azonos súllyal számít a teljes szolgálati idő. Leegyszerűsítve minél közelebb van a nyögdíjhoz annál nagyobb súllyal . Viszont a béremelkedés üteme az nem egyenes vonal hanem vannak jobb rosszabb időszakok ha mondjuk a rendszerváltástól nézzük. 90-es évek, 2000-es évek , 2010-es évek.
Nem beszélve amikor pl a rendszerváltás után nagy leépítések voltak megnőtt a munkanélküliség, esetleg beleesett abba az utolsó években munkanélküli is volt.
Melyik időszakra esett az utolsó 10-15 éve a szolgálati időből nagyon nem mindegy. Ott éppen milyen jövedelmet tudott igazolni. Nagy különbségeket hozhat.
Apám , anyám esetében anyu előbb ment pár évvel és apunak magasabb a nyugdíja. Miközben kb hasonló jövedelműek voltak, de érezhető különbség a két nyugdíj között. Néhány év eltérés ennyit számított pont abban az időszakban.
Én úgy hallom, hogy már a un. valorizáció is egy őrült komplikált, túlbonyolított séma és egyesek - akik éppen rossz évben mennek nyugdíjba - nagyon rosszul járnak vele.
Viszont nem tudom, mitől rossz vagy jó egy év?
Ha ezt vki tudja, kiváncsi vagyok rá, bitte um Info.
Olyan kezd lenni ez a történet is, mint a söralátétes adózás utópiája.
A GYES időszakát is figyelembe kell venni ha belekeverjük a gyerekvállalást a nyugdíjba .
3 éves korig gyesen van, számoljunk két gyerekkel és olyan megoldással maximálisan ki tudja használni az 6 év akkor.
6 év ami nyugdíj szempontból szolgálati évnek számít. Ez a minimum 40 év szolgálati idő nőknél időszaknak a 15%-a.
Amit a gyermeket nem vállaló nő esetében munkaviszonnyal összehozott szolgálati idő.
Ez is része a mateknak ha egyszer komoly szándék lesz erre a nyugdíjba beleszámítson a felnevelt gyerekek száma.
...
Összességében két nagy gondot látok ezzel kapcsolatban. 1. nem hinném , hogy gyermekvállalásra ösztönözne érdemben . 2. nagyon bonyolult lenne főleg a sok válás és ki nevelte a gyereket meddig történetek miatt. Olyan családokkal ahol x évig y nevelte aztán bejött még z gyereke cs évig. Lassan egy átlag családnál ez egy 3-4 tényezős számítás különböző férjekkel és gyerekekkel akit hozott a 3. férj a 4. házasságából y évig. :) Tovább kell képezni a nyugdíjfolyósítónál az embereket ha le akarják követni a matekot. :)
Az alapnyugdij kitermelése is kva nagy pénz, főleg tekintettel pont arra, h mennyi ember nem vállalt utódot. Sok a nyugdíjas, kevés a járulékfizető.
Ennyi.
Ezert mondtam, h alapnyugdij lenne mindenkinek. Ahogy most is mindenki járuléka menne a közösbe, csak onnan nem az alapján osztanák el az alapnyugdij feletti (létminimum) összeget ahogy most. Aki árva vagy akinek meghaltak a szülei, azok ugyanúgy ahogy most fizetnék a nyugdíjat.
A társadalom szociális maradna, csak nem a devians (evolucionalisan devians, h a nemzokepes lények ne vállaljanak önként utódot) egyedeket kompenzalna a társadalom, ahogy azt most teszi, hanem azokat akik felnevelték az utodaikat-akik eltartjak a már inaktivokat.
Ebben az esetben, ha mondjuk én árva vagyok, akkor kit tartok el a járulékomból?
A logikai torzód alapján leendő önmagamat ugye nem.
A szüleimet sem.
Talán a te szüleidet?
Kinek a szüleit, gyermekét vagy tenmagát tartom el a járulékomból, ha árva vagyok. dolgozom és vonják tőlem a járulékot?
----------
"A szolgáltatások nem tárolhatóak, olyanok, mint az áram. Akkumulátorral rövid ideig halasztható a fogyasztásuk, de évekre nagy mennyiségben nem tudod tárolni."
Ez a rizsa nem tudom honnan van, de a létbiztonsághoz való jog nem egy átlagos szolgáltatás, hanem egy alapjog.
Tárolhatónak kell lennie, különbe borul az egész társadalom.
"Olyan jogon, hogy bejelentett munkahelyük volt, a bérükből adót és járulékot fizettek és ezzel ezt megszolgálták."
Ők amikor a járulékot fizették a saját szüleik generációját tartották el belőle.
A szolgáltatások nem tárolhatóak, olyanok, mint az áram. Akkumulátorral rövid ideig halasztható a fogyasztásuk, de évekre nagy mennyiségben nem tudod tárolni.
A nyugdíj értékét semmi más nem határozza meg, mint hogy az aktív generáció épp mennyi javadalomról mond le az inaktívak javára.
Teljesen téves felfogás az emberek részéről az, hogy én fizettem nyugdíj járulékot és ezért jogosult vagyok arra, hogy öreg koromban eltartson a társadalom. Főleg ha tömegesen azt mondják, hogy ők nem nevelnek fel gyereket, bármi oknál fogva, ők most dolgoznak és ezért azt várják el a társadalom többi tagjától, hogy majd az ő gyerekeik fogják őket gondozni.
Gyakorlatilag amióta a világ világ minden egyes család és közösség a saját szüleit gondozta. Ma sincs ez másképp, csak egy jól szervezett szociális társadalomban, ahol a nyugdíj járulék mögé egy téves ideológiát adnak (azt, hogy te azért fizetsz nyugdíjat, hogy te kaphassál nyugdíjat, nem azért, hogy a jelenkor már inaktív nyugdíjasait eltartsad -mivel magának mindenki szívesebben "tesz félre nyugdíjat", mint a társadalom ismeretlen szinglijeit és saját szüleit tartja el- mert ebben az esetben mindenki azt mondaná inkább, hogy majd én eltartom a szüleimet a többi meg oldja meg magának - ezért inkább politikailag megmarketingelték az gész nyugdíjellátás ideológiáját) amit az emberek be is kajálnak szépen.
Látszik, te is elhiszed és a társadalom többsége is elhiszi azt a maszlagot, hogy ő magának fizet járulékot. Pedig ha végig gondolod amit már sokszor leírtam, hogy mennyit érne bármennyi félrerakott pénz, ha nem lenne az adott társadalomnak termelése- semmit- akkor látszik, hogy mennyire nem igaz ez a politikai maszlag.
"Milyen jogon várják el a gyermektelenek, hogy őket a következő nemzedék eltartsa?" = értsd: kapjanak elegendő nyugdíjat
Olyan jogon, hogy bejelentett munkahelyük volt, a bérükből adót és járulékot fizettek és ezzel ezt megszolgálták.
-------------------------------------------------------------------
Más a megközelítésünk és a probléma valós.
Azt kell látnod, hogy aki elég szerencsés helyzetben van, az így is, úgy is vállal gyereket.
De ezt senki nem teszi úgy, hogy vödröt húz a fejére és kényszerküldetésre indul.
A gyerekvállalással sok öröm és sok megpróbáltatás jár, egy adott élethelyzetben közösen meghozott családi döntés.
A társadalom feladata abban állhat, hogy megpróbál olyan stabil környezetet teremteni, ahol ezek a döntések minél nagyobb arányban igenlegesek lehetnek.
Kérdés, hogy ezt milyen társadalmi környezet szolgálja leginkább?
Évtizedekkel később esetlegesen fizetett bónuszok vagy a gyerekneveléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások?
Egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki nem vállal gyereket, az magasan ívelő karriert fut be vagy, hogy aki vállal, az ezen az oltáron feláldozza az életét.
Lehet éppen fordítva:
Aki rossz helyzetben van, az nem tud már gyereket sem vállalni, aki jó helyzetben van, az pedíg ezzel meg tudja koronázni az életét.
Egyébként nagyobb családban sokkal könnyebb lemenedzselni minden ilyen jellegű problémát, ezért szerintem az említett nehézségek az individualizmusnak azzal a hullámával kezdődtek, amikor atomizált családoknak elkezdtek sok kicsi lakást építeni, ahol most túlterhelt szülök próbálnak egy kétgenerációs családmodellben megküzdeni a problémákkal.
(ill. ez már nem igaz, mert időközben kiköltöztek a város szélére és most az ingázással is szívnak:-)
+++
Arra is léteznek kimutatások, hogy a szülők a gyerek korának függvényében mennyire boldogok vagy boldogtalanok.
Ezek azt mutatják, hogy a gyerek cseperedésével arányosan a szülők is egy idő után egyre pozitívabb fényben látják a helyzetet és visszatér az elégedettség és az optimizmus:-)
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/biztositok-...
Hogy a pennában tudtak egy ilyen hozam környezetben a nyugdíjpénztárak negatív hozamot kitermelni???
Ha én, totál amatőrként úgy,hogy nem elemeztem, nem analizáltam naponta pár perceket a tőzsdére nézve is profitálni tudtam (még akkor is ha a 4IG-t giga nyerőt leszámítom, mert ilyenbe nem tehették a pénzüket), akkor egy elméletileg profi, befektetésekre specializálódott profi intézményrendszer nagy átlaga hogyan hoz negatív hozamot??
Alapvetően más a kiindulási pontunk.
A tied sarkosan fogalmazva? gyereket vállaljanak az emberek pénzért?
Az enyém meg, hogy miért /milyen jogon várják el a gyermektelenek, hogy őket a következő nemzedék fenntartsa, eltartsa?
Egész életükben jobb anyagi körülményeket tudtak maguknak biztosítani. Akkor többet is tudtak félretenni, tegyenek annyit félre, hogy legalább idős korukban ki tudják fizetni a következő nemzedék által biztosított szolgáltatásokat. Persze ezek a szolgáltatások csak akkor lesznek, ha valóban lesz egy elégséges számú következő generáció.
És persze lehet azt mondani, hogy majd vendégmunkásokkal meg lehet ezt oldani... Na azt fogom én megnézni a fejlett nyugaton, amikor a nyugdíjasok 70%-a lesz mondjuk német és az aktív dolgozók 80%-a bevándorló, hogy akkor a bevándorlók nem fogják két pillanat alatt elvonni a németektől a nyugdíjat? Ők el fogják küldeni a pénzüket a saját szüleiknek, a németek meg örülni fognak, ha nem deportálják ki őket a saját országukból...
Szerinted kiváltaná a kívánt társadalmi hatást egy ilyen lépés?
Az o.k., hogy világhírű szingli festőink alig nyugdíjból tengetnék az életüket (mint jó néhány egykor híres színész manapság teszi ezt), de vajon a gyermekteleneknek több gyermekük születne ezután?
Több gyermekük születne a 2-3 gyermekeseknek?
A még alacsonyabb nyugdíj rémképe alatt vagy a magasabb nyugdíj ígéretével rá lehet venni az embereket több gyermek vállallására?
Dugás pénzért így vagy úgy?
Egy olyan családban, ahol mondjuk 3 gyermek születik, de a szülők elválnak, az egyik gyerek a társadalom oszlopa lesz és adófizető állampolgár, a másik külföldön próbál szerencsét a harmadik meg börtönben ül, melyik szülő kapna több nyugdíjat, melyik kevesebbet?
A rengeteg öröm és boldogság az nem közgazdasági tétel.
A rengeteg örömet és boldogságot mindenki úgy éri el ahogy akarja. Akinek nincs gyereke, az festegethet, focizhat, vagy mehet a kocsmába is, bárhol meg lehet találni, mégsem jár annyi lemondással, mint egy gyerek felnevelése. Sem annyi haszonnal a többi ember számára (is).
Mi a helyzet azzal a rengeteg örömmel és boldogsággal, amit az ember a gyermekétől kap?
Hol szerepel ez a számításaidban?
A te okoskodásodban a gyerek semmi más, mint egy közgazdasági termék, amely költségekkel jár és bizonyos bevételt hoz.
Most te emelnéd a határhasznot és néhány grafikonon feljebb tolnád a visszahajló görbét azért, hogy az x tengelyen magasabb értéket tudj kimutatni.
Ez a gondolkodás 20-30 éve még nyomokban sem létezett és a gyermek, mint termék, amely majd segít nekem, hogy idősebb koromban is tovább üzemképes tudjak maradni utóljára a 3. világ elmaradott országaiban volt a közgondolkodás része.
Ez a cikk alapvetően nem rossz, csak teljesen téves következtetéseket von le.
Kiinduló pontja, az, hogy a gerekesek kevesebb adót fizetnek, de az oktatási rendszer fenntartásához az ő adójukból (is) tartják fent.
Ezek így önmagában igazak, de miket nem vesz figyelembe amik ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak:
1) Az oktatáshoz persze, hogy hozzá kell járuljon egy gyermektelen is, hiszen azt elvárja, hogy 5-10 20 év múlva is legyenek olyan szakemberek az országban, akik orvosok, autószerelők, tűzoltók stb stb. Alapvetően -mivel neki nincs gyereke sokkal többet kell hogy fizessen, mert ő nem gondoskodott arról, hogy legyen aki őt ellássa/kiszolgálja időskorában. Tehát neki ki kell fizetnie az "embert" és a szaktudást is, míg a gyerekeseknek csak a szaktudásért fizetnek (az én gyerekem orvos a tied autószerelő, akkor az enyém megműt téged, a tied megjavítja az autód, de a gyermektelen részére kvázi azt is meg kell, hogy fizesse, hogy valaki az idejét rászánja!)
2) Az oktatásnál sokkal több pénzt fizet ki az állam a nyugdíjakra. És mivel a gyerektelenek nem áldoztak fel 1-10 év GYESt a karrierjükből, többet tudtak túlórázni, külföldi munkákat elvállalni, kevesebbet voltak a gyerek miatt betegszabin, ezért jobb karriert futnak be, több keresettel, magasabb nyugdíjjal!
Azt az időt, termérdek pénzt, iszonyú mennyiségű energiát amit a szülők a gyerek felnevelésébe fektetnek, azért, hogy a jövő aktív generációja ellássa a jövő inaktív generációját, azt a némi SZJA csökkentés csak marginálisan kárpótolja.
Arról nem is beszélve, hogy én most pl. a fizetésem jó 2X%-a arra megy rá, hogy a mai nyugdíjasoknak a nyugdíját kifizessék, akik csináltak 7 millió abortuszt! Mennyire más lenne ma a helyzet, ha nem 3 millió embernek kellene eltartania 7-et, hanem mondjuk 10 millió tartana el 9-et? És itt látszik igazából, hogy a gyerektelenek mennyi extra terhet rónak rá a társadalomra azzal, hogy kibújnak a jövő generációjának létrehozásának terhe alól.
Ha ilyesmivel próbálkoznak én azonnal kiveszem most már sokat nem kell adóznom utána. De nem hinném ezt megkockáztatnák mert azért durván van 1 millió tagja Önyp-nek, jogilag is necces lenne. Mondjuk az mnyp-nél is azzal fenyegetőzni aki marad elveszti az állami nyugdíjat több mint necces volt jogilag nem biztos ebből ki lehetne indulni.
Értelme se igazán lenne önyp-t piszkálni úgy a tagok vagyona beolvad valami átláthatatlan számlába, legalábbis szerintem.