nem értem Ez miért rendszerszintű kockázat?
Érdekes dolog ez, ami a Brexit körül zajlik.
A népszavazás után a gondolkodás elméleti síkon zajlott és lényegében oda vezetett, hogy a nép megszavazta, ebből kihátrálni nem lehet, hiszen ez a nép szavának semmibevétele lenne.
És ezzel együtt a demokrácia sérülne. Elfogadhatatlan.
Most, hogy eljött az idő, a gondolkodás más síkra terelődött, a fenti érvet már egyáltalán nem emlegeti senki.
Érdekes dolog ez.
Én egyébként simán 2 egymást bizonyos (pl. 2 éves) időtartammal követő népszavazás egybehangzó kimeneteléhez kötnék egy ilyen nagy horderejű döntést.
Nagy hedge fundok, illetve az azok által használt kereskedési robotok állhattak az amerikai részvénypiacok tegnapi zuhanása mögött - írja a CNBC. Feltehetően az amerikai hozamgörbe 2-5 éves időtávon való invertálódása lehetett a közvetlen kiváltó ok, ami miatt elszabadult a pokol a tőzsdéken.
Tegnap nagyon rossz napja volt az amerikai tőzsdéknek, a vezető részvényindexek ugyanis 3% feletti zuhanással zárták a kereskedést.
A durva esésben a Trump-Hszi kereskedelmi alku tartalmában való bizonytalanság mellett fontos szerepet játszhatott az is, hogy az amerikai hozamgörbe 11 éve nem látott mértékben ellaposodott, ami azt jelzi, hogy a befektetők már készülnek az amerikai gazdaság jelentős lassulására, illetve esetleges recessziójára. Lehetett azonban egy ennél sokkal közvetlenebb, technikai jellegű oka a hirtelen esésnek, amire Jim Cramer, a CNBC szakértője hívta fel a figyelmet.
Meglátása szerint kereskedési robotok, nagy hedge fundok által használt algoritmusok okozhatták a részvénypiacok beszakadását. Ezek akkor aktivizálhatták magukat, amikor az amerikai hozamgörbe a 2-5 éves távon invertálódott, vagyis az állampapír-piaci hozamgörbe ezen az időtávon negatív meredekségűvé vált.
Mivel legutóbb a 2008-as válság előtt volt erre példa, amit aztán jelentős részvénypiaci esés követett, a kereskedési algoritmusok adni kezdték a részvényeket, főként a pénzügyi szektor szereplőinek értékpapírjait.
Mivel több hedge fund is ezt az algoritmust használhatja, így durva (nagy összegű) eladási hullám indult meg a piacon. A nagy eladási tétel miatt minden kisebb szereplő, aki a felpattanásban reménykedve belevett a piacokba, gyakorlatilag zuhanó késbe nyúlt.
Amikor a százalékok ellened vannak és az algoritmusok veszik át a hatalmat, senki sem akar hős lenni és ellenük fogadni. - összegzi a tegnapi nap tanulságát Cramer.
Ma egyébként George H. W. Bush temetése miatt elrendelt nemzeti gyásznapon az amerikai részvénypiacok ki sem nyitnak, így holnap dől el, hogy a keddi vérengzés után lesz-e felpattanás, és ha igen, mekkora.
https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/valsag-uzemmodb...
Amikor utoljára ezen a szinten állt a mutató, akkor az S&P 500-as index 2000 pont alatt járt, jelenleg több, mint 30 százalékkal van magasabban az akkori szintnél.
A következő pénzügyi válságot egy kibertámadás indíthatja el -
figyelmeztetett Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja egy minapi
konferencián tartott előadásában.
Benoit Coeuré rámutatott: a bangladesi jegybank ellen 2016-ban elkövetett 81millió dolláros kiberbankrablás bizonyítja, hogy a hackerek már a bankközi fizetési rendszereket támadják, és amennyiben nem sikerül megvédeni a rendszereket, "annak messze mutató következményei lesznek".
A G7 országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei idén már tartottak egy olyan szimulációt, amikor azt nézték meg, hogyan cselekednének egy átfogó pénzügyi kiberincidens után.
Ez a gyakorlat megmutatta, hogy egy átfogó nemzetközi kiberbiztonsági incidens határokon átívelő válaszokat követel
- mondta.
Felidézte, hogy az első bitcoin-blokk tartalmazta a Times 2009-es
cikkének címlapi bevezetőjét, amely a brit bankok csődjéről és állami
megmentéséről szólt. "A bitcoin több szálon kapcsolódik a pénzügyi
válsághoz, annak gonosz csírája: egy lufi, piramisjáték és környezeti
katasztrófa kombinációja" - tette hozzá.
Egyre jobban aggódik az ezermilliárd dollárt kezelő norvég állami alap a globális részvénypiacok jövője miatt, az alap vezetője, Yngve Slyngstad szerint intő jel, hogy egyre kevesebb a jól teljesítő tőzsdék száma a világon, miközben a tőzsdék teljesítményét hajtó, jól teljesítő vállalatok száma is egyre csökken - számol be a hírről a Bloomberg.
Felkészültünk a piaci zavargásokra - mondta az alap vezetője egy oslói médiaeseményen. Az alap a harmadik negyedévben 21 milliárd dollárt keresett befektetésein, ami 2,1%-os hozamnak felel meg. Az alap tájékoztatása szerint az észak-amerikai részvényeken sikerült jó teljesítményt elérni, a globális részvénypiac többi része már gyengébben muzsikált.
Az alap a harmadik negyedévben 3,1%-os hozamot ért el a részvényportfólióján, míg a kötvényeken 0,3%-ot vesztett, az ingatlanbefektetések viszont közel 2%-ot hoztak. A harmadik negyedév végén az alap által kezelt vagyon 67,6%-a volt részvényekben, 29,7% kötvényekben és 2,7% ingatlanokban.
A norvég alap legnagyobb részvénykitettsége az Apple-ben és az Amazonban volt, kötvényoldalon pedig az amerikai államkötvényekben volt a legnagyobb kitettsége, ezt követték a japán és német adósságpapírok.
Érdemben változott meg a globális részvénypiaci hangulat a múlt héten, a hét közepén ugyanis olyan mozgásokat láthattak a befektetők, melyet már régóta nem. Az S&P 500 utoljára március végén produkált mínusz 4 százalékos mínusznál rosszabb hetet, és a DAX is tavasz elején ért el utoljára 5 százalék körüli esést. A főbb okok között az alábbiak lehetnek:
Összességében persze a mostani korrekcióban nagy szerepe volt annak is, hogy jó ideje erősen emelkedő pályán mozogtak a fejlett részvénypiacok, főleg az amerikai tőzsdék. A technológiai papírok valósággal szárnyaltak, és a félelmet mérő VIX index is igen alacsony szintekre ragadt be. Egy ilyen jellegű korrekció tehát a ralinak alapvetően természetes részét képezi, a kérdés, hogy a szokásos „vedd meg az alját” forgatókönyv valósul-e meg, vagy egy komolyabb korrekció kezdetét látjuk csak.
............
A jövőre vonatkozóan a jelentési szezonnak azért komoly szerepe lehet, ami az előző héten a banki jelentésekkel indult meg. Azt kell most látni, hogy azért a várakozások szerint még erős számok jöhetnek az USA-ból, és Európából is kedvező jelentéseket várnak a befektetők. Persze tény, magas várakozásokhoz képest alulteljesíteni is könnyebb.
"A gazdaság most jó helyzetben van, a 2008-as gazdasági válság emlékei
lassan a feledés homályába merülnek és sok bankár megpróbál lazítani a
szigorú szabályokon. Pedig pont most kell védeni a szabályozást és a
pénzügyi rendszert még ellenállóbbá tenni. A következő válság ugyanis
más irányból fog jönni, nem véletlen, hogy a kiberbiztonságra
összpontosítunk. Nem szeretnénk, hogy a következő gazdasági és pénzügyi
válságot egy hacker robbantsa ki. Folyamatos befektetésekre van szükség
ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert megvédjük a kibertámadásoktól."
Nem tanultunk a 2008-as pénzügyi válságból - fejtette ki véleményét a CNBC-nek a Johns Hopkins Egyetem közgazdásza, Lawrence Ball.
Sokan úgy gondolják, hogy a 2008 óta bevezetett szabályozások nem csak megakadályozzák egy hasonló válság kialakulását, hanem most túlszabályozott a rendszer. De Ball szerint szükségesek voltak ezek a szigorú szabályok a szektorban.
Amikor a riporter megkérdezte, hogy mi a legnagyobb félelme a pénzügyi piacokon, azt felelte, hogy a következő válság legalább olyan, vagy rosszabb is lehet, mint a 10 évvel ezelőtti. Ennek oka pedig a lazuló szabályozás lesz és az akarat hiánya, hogy a kormányzat és a Fed közbelépjen, amikor szükséges.
A vele egyetértők figyelmeztetnek arra a veszélyre, hogy Donald Trump kormánya szeretné visszacsinálni azt a szabályozást, amit Obama a 2008-as válság során vezetett be. Ilyen volt például a Dodd-Frank törvény, amit annak idején azért hoztak, hogy megakadályozzák a bankok túlzott kockázatvállalását.
"Attól tartok, hogy az amerikai politikai helyzet miatt rossz irányba megyünk azzal, hogy lazítani akarunk a szabályozáson. Meg kellett volna tanulnunk, hogy kell a komolyabb szabályozás" - mondta a közgazdász.
Közeleg az október, ami azt jelenti, hogy izgalmas hetek jöhetnek a részvénypiaci befektetőknek. A historikus adatok alapján a részvénypiaci volatilitás az átlagosnál magasabb októberben, nem is kicsivel. Ha 1896 óta nézzük az adatokat, amióta létezik Dow Jones index, a Dow napi változásainak szórása 1,44%, míg az összes többi hónapban 1,05%.
Feltételezhetjük, hogy ez a különbség abból adódik, hogy több turbulens tőzsdei időszak is októberre esett, például 1987-ben vagy 2008-ban, de ha ezeket az éveket kivesszük, még akkor is szignifikáns a különbség a többi hónaphoz képest - állítja Mark Hulbert.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fokozott volatilitás nem feltétlenül jár együtt gyenge hozamokkal. A részvénypiaci teljesítmények szeptemberben a leggyengébbek.
A következő amerikai recesszió, illetve ezzel összefüggésben a világgazdaság lassulása nem fog akkorát szólni, mint a 2008-as válság, inkább olyasmire kell felkészülni, mint ami az 1990-es évek elején történt - írja Paul Krugman blogbejegyzésében. A Nobel-díjas közgazdász hozzáteszi, hogy a monetáris politika korlátozott mozgástere miatt az 1990-es visszaesésnél valamivel fájdalmasabb időszakra kell felkészülni, elhúzódó kilábalással. Azt nem tudja, hogy pontosan mikor jöhet a következő lejtmenet, azonban elmondása szerint "nagyon furcsa lenne, ha néhány éven belül nem következne be".
Már tíz éve annak, hogy a globális pénzügyi rendszert a történelem egyik legsúlyosabb válsága rázta meg. A világgazdaság a 2008-as események után recesszióba süllyedt, 2010 óta azonban folyamatosan bővül, ezzel párhuzamosan pedig az Egyesült Államok történetének egyik leghosszabb recesszió nélküli növekedési periódusát éli. Mivel a gazdaság ciklikus természetének szerves részét képezik a visszaesési periódusok, egyre több közgazdászt foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mi válthatja ki a következő amerikai recessziót, amit az USA világgazdaságon belüli kulcsfontosságú szerepe miatt az egész világ megérez majd.
Paul Krugman szerint azért olvasni sokféle forgatókönyvet a következő recesszió lehetséges kiváltó okaival kapcsolatban, mert jelenleg nincs olyan kirívó válságkatalizátor, mint az 1990-es évek végén a dotcom-, a 2000-es években pedig az ingatlanpiaci lufi, illetve ezek kidurranása volt. Vannak ugyan potenciális gócpontok, amelyeket a professzor "közepes méretű lufiknak" nevez, mint például a magántőkealapok és a feltörekvő országok eladósodottsága, illetve a kereskedelmi háborús veszélyeket és egyéb kockázatokat figyelmen kívül hagyó részvényárazás, azonban nincs egy olyan kiemelkedően nagy gond, amit ki lehetne emelni ezek közül. Másképp fogalmazva: nincs nyilvánvaló forgatókönyve a következő válságnak, hogy pontosan mi idézheti elő.
Ehelyett arról van szó, hogy a felsorolt kisebb tényezők együttes hatása lesz majd az, ami végül padlóra küldi az amerikai gazdaságot. Krugman hasonlóságot vél felfedezni az 1990-es évek eleji helyzettel, hiszen akkor is több kisebb tényező eredőjeként sodródott recesszióba az Egyesült Államok.
Egyrészt ott volt az ingatlanpiacra jellemző fellendülési, majd kifulladási ciklus: nagyrészt a szektorhoz köthető túlzott eladósodás miatt megfeküdt az építőipar, 2 év alatt pedig közel 20%-kal esett vissza az ágazatban dolgozók száma.
 |
Másrészt az öbölháború miatt bekövetkezett drámai olajár-emelkedés, illetve ennek a fogyasztói bizalomra gyakorolt negatív hatása szintén fájt az amerikai gazdaságnak.
 |
Nem volt tehát egy általános válságforgatókönyv, azonban a fenti tényezők kombinációja elég volt a recesszióhoz. Ez a visszaesés azonban meglehetősen rövid és enyhe volt, legalábbis az 1979-1982-eshez, illetve a 2007-2009-eshez képest mindenképp.
 |
A kilábalás viszont így is lassú és nyögvenyelős volt, a munkanélküliségi ráta még a recesszió után bő másfél évig emelkedett.
 |
"Úgy vélem, a következő recesszió nem fog akkorát szólni, mint a 2008-as események, kiváltó okában inkább az 1990-es visszaeséshez fog hasonlítani, vagyis több tényező együttes hatása eredményezi majd." - véli a Nobel-díjas közgazdász.
Krugman szerint ilyen hosszú ideje tartó visszaesés nélküli, stabil növekedéssel jellemezhető időszakban a gazdasági szereplők a múlt kellemetlen tanulságait elfelejtve hajlamosak ugyanazokba a hibákba esni, mint a legutóbbi válság előtt, ami végül recesszióba torkollik. A professzor úgy véli, hogy az 1990-eshez hasonló, lassú kilábalásra kell felkészülni, egy fontos különbséggel: a következő recessziót súlyosbíthatja, hogy ezúttal a monetáris politika nem fog tudni olyan hatékonyan beavatkozni, mint a '90-es évek elején, jelenleg ugyanis sokkal kisebb mozgástér áll a döntéshozók rendelkezésére. Akkor mintegy 5 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot a Fed, jelenleg viszont 2 százalékpontos mozgástér állna csupán rendelkezésére.
Mikor lesz a következő recesszió? Fogalmam sincs. Viszont nagyon furcsa lenne, ha néhány éven belül nem következne be. - zárja blogbejegyzését Krugman.
"Mi van akkor, ha a kereskedelmi háború végül kevesebb protekcionizmushoz és a globális fejlődés erősödéséhez vezet?"
"Mi van, ha sokak feltételezésével ellentétben nincs lufi a lakossági fogyasztásban, így az kipukkadni sem fog?"
https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/trump-usa-gazda...
meglátjuk..
Most először fordult elő a történelemben olyan, hogy az amerikai háztartások nettó vagyona 100 ezermilliárd dollár fölé kúszott, egy új kutatás szerint pedig ez egy következő piaci összeomlás jele lehet - írja a Business Insider.
Az amerikai háztartások nettó vagyona most először lépte át a 100 ezermilliárd dolláros küszöböt, a háztartások jövedelme ugyanakkor csak most kezd visszakapaszkodni a 2007-es szinthez, a kettő közötti különbség, illetve az,hogy a vagyon ennyivel nagyobb mértékben nő, mint a jövedelem, az AJ Bell szakemberei szerint nem tartható fent sokáig.
Az pedig, hogy a nettó vagyon és a jövedelem között ilyen különbség alakult ki, a tanulmány készítői szerint annak tudható be, hogy az utóbbi években jelentős részvény- és ingatlanpiaci felfutás volt, a háztartási vagyon ilyen mértékű felfutása pedig egy következő piaci összeomlás jele lehet, mint ahogyan arra a múltban már volt párszor példa.
Mindemellett a tanulmány szerint a növekvő adósságállomány is aggodalomra adhat okot, ugyanis a globális adósságállomány most sokkal magasabb, mint az utóbbi két válság idején volt, ráadásul a GDP-hez viszonyított aránya is nagyobb.
A szakértők szerint a kockázatot, miszerint egyre nagyobb hitelfelvételi kedv és egyre magasabb háztartási vagyon, csak növelheti a Fed kamatemelési lépéssorozata, ugyanis ha az amerikai jegybank ezt túltolja, jelentős piaci korrekció jöhet.