Regisztráció Elfelejtett jelszó

Tudomány világa

visszafiatalító tabletta, mint a moziban?

#791496 TrendMan Előzmény: #791495

Ez így van, de szerintem sok olyan készítmény van/lehet/lesz, amely annyira drága, hogy van is meg nincs is ... azaz csak az elit tudja majd megfizetni, ezért lehet, hogy be se kerül majd a köztudatba.

Ergo kialakul egy ismeretlen szürke valóság, melyről alig van információnk és akár azt is elképzelhetőnek látom, hogy a világot egy olyan társaság irányítja majd, akik egészen más életet élnek és egész más gondolkodásmódot követnek, mint az un, középosztály.

visszafiatalító tabletta, mint a moziban?

#791495 tozsdenyul Előzmény: #791493

a cikkek szeretik felkapni a sikeres állatkísérleteket, és rácuppanni a szenzációra, az érintett tudósok meg szeretik a figyelmet, jól jön föleg ha kutatási pénzeket akarnak felhajtani.

A sikeres állatkísérletek 8%-10%-a jut el gyógyszerig. Az emberkísérletek Fázis 1-Fázis 4 szinteken mennek végig, szintén a Fázis 1 szintig eljutó kísérletek csupán 10-12%-ából lesz engedélyezett gyógyszer.

Ha teljesítik mondjuk a Fázis 3-at, akkor érdemes reménykedni kezdeni.

visszafiatalító tabletta, mint a moziban?

#791494 Koffein Előzmény: #791493

azon fogjuk kapni magunkat, hogy soros200éves és még mindig a világ ellen harcol :-P

a legújabb tudományos felfedezés

#779526 TrendMan

A sör valóban oldja a szociális gátlásokat

Svájci kutatók tudományosan is megerősítették azt, amit a legtöbben már amúgy is tudtunk: már egyetlen pohár sör elfogyasztása is oldja a szociális gátlásokat.

A bázeli Egyetemi Kórház orvosai, megvizsgálták, hogy milyen hatással van az alkoholtartalmú és az alkoholmentes sör fogyasztása az emberekre. A vizsgálatba 30-30 egészséges férfit és nőt vontak be.

A résztvevőkkel különféle feladatokat végeztettek, többek közt arcfelismerési tesztet, empátiás tesztet és szexuális izgalmi tesztet.

Először vizsgálták tudományosan a jelenséget

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Tudományosan nem vizsgálták még

„Noha sok ember iszik sört és ismeri a hatásait a saját személyes tapasztalatai révén, meglepően kevés tudományos adatot gyűjtöttek össze a sörnek az érzelmi társas információ feldolgozására gyakorolt hatásáról" – mondta Matthias Liechti professzor, a kutatások vezetője.

Olyan csoportban, ahol alkoholos sört fogyasztanak, megnövekszik az a késztetés, hogy az emberek együtt legyenek másokkal egy vidám, beszédes és nyitott környezetben.A hatás különösen kifejezett a nehezebben feloldódni képes nők esetében.

Azon kívül, hogy a résztvevők számára meggyorsítja a vidám arcok felismerését, a sör megnövelte az önkéntesek érzelmi empátiáját, különösen azoknál, akiknél ez kezdetben alacsonyabb szinten volt.

Tolerálhatóvá teszi a szexuális témákat

A résztvevőknek nyíltan szexuális tartalmú képeket is mutattak.

Alkoholmentes sör fogyasztása után az önkéntesek kevésbé kellemeseknek értékelték ezeket, mint a semleges képeket, ezzel szemben az alkoholos sört fogyasztók kellemesebbeknek értékelték az ilyen tartalmú képeket.

Egy sör már sör - akár már ennyitől is oldódnak a gátlások

Forrás: MTI/EPA/DPA/Andreas Gebert

Ez a hatás kifejezettebb volt a nőknél, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a sör valójában nem növeli a nemi vágyat.

Wim van den Brink az Amsterdami Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy az érdekes tanulmány megerősítette azt az általános bölcsességet, hogy az alkohol „szociális kenőanyag", azaz oldja a társasági gátlásokat. Persze ez csak a mértékkel való italfogyasztásra igaz.

A kutatást az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium éves gyűlésén mutatták be Bécsben, és megjelenik a Psychopharmacology folyóiratban is.

Izé, ez egy nagy izé?

#779069 TrendMan

Elemzők: 20 és 50 százalék közötti az esélye, hogy a mátrixban élünk


Portfolio Online Tőzsde
- részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garanciaHúsz és ötven százalék közötti az esélye, hogy a mátrixban élünk - vélik befektetési banki elemzők.

Prózai oka van, hogy a hírről nem a könnyedebb témákat feldolgozó short rovatunkban számolunk be: a vélemény nem kevésbé mértékadó helyen, mint a Bank of America Merrill Lynch egyik keddi, ügyfeleknek kiküldött elemzésében jelent meg a Business Insiderszerint.



Az elmélet szerint a valósnak tapasztalt világ igazából csak egy szimuláció, és ezt olyan nagy emberek megnyilatkozásai támasztják alá, mint Elon Musk Tesla-vezér, Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus vagy Nick Bostrom svéd filozófus, mesterségesintelligencia-kutató.



Az elemzők felidézik: 2016 áprilisában az amerikai természettörténeti múzeumban kutatók is vitáztak erről a témáról. A 3D szimulációk, a mesterséges intelligencia elterjedésével ugyanis egyre inkább elképzelhető, hogy jövőbeni civilizációk tagjai úgy döntenek (bizonyos szempontból döntöttek), lefuttatják őseik szimulációját.



A Bank of America Merrill Lynch kiemeli Nick Bostrom három leheteséges forgatókönyvét is, amely az emberi faj előtt áll:

  • kihalás, még mielőtt a "poszthumán" szakaszba jutnánk,
  • a poszthumán létezés elérése az evolúciós történet szimulációja nélkül,
  • már most benne vagyunk a mátrixban.
Bostrom egyik 2003-as írása alapján azonban egyértelműnek tűnik, hogy:

ha nem élünk már mi is egy szimulációban, a jövő generációk valószínűleg egyáltalán nem is futtatnak le ilyen "ős-szimulációt."


Ha ugyanis a mátrix létezne, a szimuláció kiterjedne a mi korunkra is, tehát mi is benne élnénk.



Hogy mindebből milyen befektetési döntések következhetnek, a befektetési bank elemzéséből nem derül ki.

az emberi történelem rövid összefoglalása

#777274 TrendMan

Az okos emberek is előítéletesek, de hülyének lenni még mindig rosszabb

2016.08.04. 12:54

Egy új tanulmány szerint mind az intelligens, mind a kevésbé intelligens emberek előítéletesek. Csupán annyi a különbség, hogy ki az előítéletük tárgya.

Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alacsony szintű kognitív készségek és az előítéletességre való hajlam között, de ez nem jelenti azt, hogy az intelligens embereknek ne lehetnének előítéleteik. Egy új tanulmány megerősítette ezt az elméletet.

Két szociálpszichológus, Mark Brandt és Janet Crawford egy kutatásban összesen 5914 alany kognitív készségeit és előítéleteit elemezték. A tanulmányuk a „Megválaszolatlan kérdések a kognitív készségek és az előítélet összefüggéseiről” címet kapta. Az előítéletek megalapozottságát és az értékítéleteket a kutatásban figyelmen kívül hagyták; csak azt vizsgálták, hogy az alacsony és magas szintű kognitív készségek milyen előítéleteket szülnek.

shutterstock 306548225Fotó: Shutterstock

A résztvevők kognitív készségeit több, az intelligenciahányados vizsgálatára is alkalmas teszttel mérték föl. Brandt és Crawford eredményei alátámasztották a korábbi megállapításokat:

  • Akiknek alacsonyabb szintűek a kognitív készségei, azok többnyire a nem hagyományos értékeket vagy liberális eszméket hirdető csoportokkal szemben előítéletesek, illetve az úgynevezett low choice csoportokkal szemben. Az ide tartozókkal szemben a bőrük színe, a nemük, illetve a szexuális beállítottságuk miatt előítéletesek – vagyis a kritizált tulajdonságaikat nem tudatos értékválasztás, hanem születési adottságok határozzák meg.
  • A magasabb kognitív készségszintű alanyoknál a helyzet a visszájára fordul. Minél intelligensebb volt egy résztvevő, annál nagyobb valószínűséggel kerültek a célkeresztjükbe azok, akik magukat konvencionálisnak vagy konzervatívnak tartották. Ezeket high choicecsoportoknak hívják: a velük szemben érzett előítéletek nem a születési adottságok, hanem az értékválasztás mentén alakulnak ki.

A kutatók szerint a jelenségnek elsősorban öndefiníciós okai lehetnek. Sokkal könnyebb elfogadni, hogy mi milyenek vagyunk, ha tudjuk, hogy vannak a másikak, akik nem olyanok, mint mi. Ha a másik egy hülye buzi, vagy egy hülye konzervatív, minél messzebb van, annál jobb.

Az emberek nem szeretik azokat, akik különböznek tőlük. A különböző világnézetű emberek degradálása segít megerősíteni a saját világnézet helyességét.

– mondta Brand és Crawford egy interjúban.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy akiknek alacsony szintűek a kognitív készségei, azok hajlamosabbak az esszencializálásra – vagyis olyan képzeletbeli csoportok és kategóriák létrehozására, amik a valóságban nem is léteznek. De ez csak a védekező mechanizmus része. Aki erre hajlamos, az elkülönült, egymástól távol eső, elhatárolódott csoportokban hisz, mert erre van szüksége a biztonságérzethez.

Az egyértelmű határok segítenek az embereknek abban, hogy úgy érezzék, a szemben álló csoport elkülönült és távoli. Így nem jelentenek rájuk nagy veszélyt.